Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Fekete, Fekethe családok címerével foglalkozik.


iványi Fekete

szerkesztés
 
Ch→

A Nagymihályi, Sztáray, villei Pribék és iványi Fekete család címere Zsigmond királytól, Konstanz, 1418. március 29.

Fejérpataky-Áldásy:

Érdekes és hazai birósági gyakorlatunkban talán egyedülálló eset, hogy a Nagymihályi-címernek más családok által való használata a XVIII. században évtizedeken át tartó pör tárgyát képezte. Sztáray Imre gróf ugyanis 1752-ben azzal a kérelemmel járult a királyi táblához, hogy tiltaná el a villei Pribék- és iványi Fekete-családokat azon címer viselésétől, mely a Nagymihályi-címerhez teljesen hasonló. A címerbitorlás miatt indított tárgyalás, melyben az ügyvédek minden furfangjokat kimerítették, 1774-ben hozott táblai ítélettel ért véget, mely a Pribék- és Fekete-családokat, miután a pör folyatván a Nagymihályiakkal való osztályos atyafiságukat kimutatták és bebizonyították azt is, hogy a Nagymihályi-címert századokon át használták, a címerbitorlás vádja alól felmenti és őket a címer használatában megerősíti. (Turul, 1900. 39.)


  • Irodalom:

Monumenta Hungariae Heraldica. Magyar czimeres emlékek. I–III. Szerk. Fejérpataky László – Áldásy Antal. Bp. 1901-1902.; 1926. [MHH] I. 49–52. p., 9. [1]

  • Külső hivatkozások:

halasi Fekete

szerkesztés
 
Halasi Fekete Péter armálisa Bocskai István aláírásával (1606)
 

   

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


A Magyar Országos Levéltár címereslevelei


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs



Fekete család a lovas hajdúk között

szerkesztés
 
A szoboszlói kiváltságlevél címerképe (1606) forrás: Bocskai István Múzeum, Hajdúszoboszló

Címerszerzők: Halasi Fekete (Fekete de Halas) Péter, századosai: Halasi Beödy (Beody de Halas) Mátyás, Abádi Médi (Medi de Abad) István, Maklári Kis (Kis de Maklar) Pál, Sarudi Rácz (Rácz de Sarad) Farkas, Turi Pap (Pap de Turii) István, Csiffi Haty János, Rábéi Makkos (Makkos de Rabe) Ferenc és hajdúi.

Bocskai István, Kassa, 1606. szeptember 2. Kihirdetése: 1607. február 5. ..., Szabolcs vármegye közgyűlése. Jelzet: MUO 80.

Lovashajdúk címere

  • Irodalom:

Boldisár Kálmán: A szoboszlai lovas hajduk czimeres nemeslevele 1606-ból. Turul. 1906. 3. 116–122.


Külső hivatkozások:


Fekete család a puskások között

szerkesztés

Felföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.

1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer

F 7 Armales XX. 14

Vö. Puskások címere

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Fekethe 1626

szerkesztés
 
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem címeres nemesi levele Fekethe Ferencnek Gyulafehérvár, 1626. augusztus 5.

 

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Rövidítések


nagyiványi Fekete

szerkesztés

Baranya megyéből származó régi család, mely azelőtt Nagy nevet viselt. Iványi Fekete László 1650-ben Fülek várának kapitánya volt.

Czimere: leveles koronából növekvő kétfarku oroszlán, emelt jobbjában hatágu csillagot tartva. Sisakdísz az oroszlán.[3]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Fekete 1631

szerkesztés
 
A Fekete család címerének igazolása a belügyminisztárium által 1926-ban
 
A Fekete család perbeli genealógiája, 1718. Pozsonyi Területi Levéltár

Felvidéki család. Fekete Tamás 1630. évi törvény szerinti investigatio mobilium alapján nyert 1631. 06.24. -én nemességet vagy megerősítést Pozsony vármegyében, mely 1632 01.09.-én került a Győr megyei közgyűlésen kihirdetésre. Ő a báró Czobor családot képviselte Győr vármegyében 1620-as években, akik itt több falut birtokoltak. Jegyzőkönyvek szerint ügyvéd és nemesi származású volt. Fia Tamás Pozsony megyében, Ádám fia Győr megyében telepedett meg. (Horváth Tamás, Győr közlése, 2014. I. 19)



  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Rövidítések


szederkényi Fekete

szerkesztés

I. Rákóczi György Szederkényi Fekete (Fekete de Szederkeny) Mátyásnak 1636. március 10-én Szamosújváron nemességet és címert adományozott. Ezt 1638. febr. 9-én Zaránd vármegye közgyűlése hirdette ki.* [* MUO 146. Régi jelzet: Bihar vm. lt. 51/CXXI-1929. 125.]

A fejedelem aláírásával hitelesített oklevél* [* 395x584/75/– mm.] pecsétjének már csak vörös-kék-sárga zsinórja maradt meg.

A címerkép helye üresen maradt, a szöveg leírása szerint: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, ennek mezejében vagy udvarában füves gyeppázsit felett darumadár természetes színében lefestve, egyiken állni, másik lábában pedig követ tart a magasba … , – ahogy természetrajzi írók hagyományozták – tartani látszik. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, amit mindenütt ékkövekkel és a legdrágább gyöngyökkel díszített királyi korona fed, ebből három virágzó fehér liliom kiterjeszkedve látható. A sisak csúcsáról pedig innen és onnan különböző színű szalagok vagy foszlányok omlanak alá, és a pajzs mindkét oldalát vagy szélét körülveszik és díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris in cuius campo sive area super cespite quodam graminoso grus avis naturali suo colore depictus, uno stare altero autem pede, sursum elevato lapillus … , ut rerum naturaliam scriptores memoriae prodiderunt, tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit corona regium gemmis praetiosissimis, margaritis undique condecorata, ex qua tria lilia alba expansis floribus stare visuntur. Ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras, sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”] A leírásban szereplő természetrajzi írók említése előfordul a 35. számú oklevélben is.

A Schönherr listájában* [* Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888/4.] is szereplő nemeslevelet – a rávezetett jegyzet szerint – 1724. december 15-én Kismarján nemességvizsgálat során bemutatták, mégis „Ezen czímereslevél a Fekete családtól elvevődött az 1820iki september 5én 23.080 sz[ám]. a[latt]. költ intézvény rendeleténél fogva”. A nemességvizsgálatok iratai alapján tudjuk, hogy Mátyás fia Mihály, akinek fia István bemutatta az oklevelet nemessége igazolása céljából Szalontán.* [* HBML IV. A. 1/j. 1. k. 1.][4]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 78-79. (PhD értekezés) [5]


  • Külső hivatkozások:

Fekete 1646

szerkesztés

 

Fekete Lőrinc 1646. szeptember 2., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer megj.: a családnév utólagos beírásnak tűnik

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[6]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Fekete 1651

szerkesztés

 

Petrőcz István 1651. június 29., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: atyafia Fekete János, annak fiai András, György

megj.: György kivételével minden név hamisított, az eredeti nem olvasható

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[7]


Fekete 1659

szerkesztés

Fekete Márton, felesége Szabó Ilona, sógora Szabó István, Hermány, másképp Szíjgyártó (Szigyarto) Márton 1659. november 20-án Bécsben címereslevelet kapott I. Lipóttól. Nemességüket Zemplénben, Zemplén vármegye közgyűlésén hirdették ki 1660. október 3-án.* [* MUO 255. Régi jelzet: Ltsz. 45/1932. (fekete tintával) „Özvegy Dávid Károlyné sz[ületett]. Fekete Ágnes aj[ándékozta]. Sáránd, 932. IV. 11.” és „Fekete Márton nemesítési oklevele 1659”; „Ivan Petrovics, Sarand, Bihar megye”. Ceruzával néhány szám, összeadás.]

Nemeslevelüket* [* 630x750/130/135x120 mm.] I. Lipót király, Szelepcsényi György kalocsai érsek és Ruttkay András hitelesítette. Pecsétje mára sajnos elveszett.

Lekopott arany keretben barna szőnyeg. Ennek sarkaiban felül jobbra Magyarország, balra Csehország, alul jobbra Dalmácia, balra Horvátország címere helyezkedik el. A barna szőnyegen ovális zöld babérkoszorú által övezett halványlila mezőben a következő címer látszik: „Álló katonai pajzs, égszínkék színben, alját zöld mező foglalja el, ezen teljes alakos oroszlánok, szétvetett hátsó lábaikon állva, mellső baljukat kinyújtják, jobbjukkal pedig mezítelen szablyát tartva előrelépni, mintegy életre-halálra küzdeni látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik két, egyébként az alsókhoz mindenben hasonló oroszlánok, szépen díszítik. A sisak tetejéről vagy csúcsáról sisaktakarók vagy foszlányok, innen sárga és sötétkék, onnan pedig fehér és vörös, a pajzs széleit szelíden körülfolyják és a pajzsot könnyedén és illően díszítik.”* [* „Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo occupante, ex quo in integri leonis posterioribus pedibus distortis, anteriorum vero pedum sinistris … protensis, dextris autem evaginatas frameas tenentes prominere et quasi decertare cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate alios itidem duas leones alioquin inferioribus per omnia similes proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus scutumque ipsum decenter exornantibus…”]

Az armálist 1727. március 20-án Kismarján Bihar vármegye nemességvizsgáló küldöttsége előtt bemutatták.[8]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 94-95. (PhD értekezés) [9]


  • Külső hivatkozások:

Fekete 1682

szerkesztés

 

magyar nemesség, címer
Adományozó - I. Lipót - magyar király - - -
Adományos - Berdacz Mihály - - - -
Adományos által - Papp Orténa - - - - felesége
Adományos által - Berdacz István - - - - fia
Adományos által - Berdacz Zsuzsanna - - - - leánya
Adományos által - Molnár Péter - - - - atyafia
Adományos által - Tinch Dániel - - - - atyafia
Adományos által - Martius Sámuel - - - - atyafia
Adományos által - FeketeGyörgy - - - - atyafia
Ellenjegyző - Gubasóczy János - kancellár, nyitrai püspök - - -
Ellenjegyző - Maholányi János - - - -
Eredeti kiállításának helye - Laxenburg
Eredeti kelte - 1682.04.29.

Címerleírás: Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, super quo albus agnellus, pascuanti similis stare visitur. Scuto demum incumbenten galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, integrum brachium humanum, rubra manica indutum, cubitotenus eminens ac in vola seu palma vitem viridem, botris oneratam, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus, scutumque ipsum decenter ac venuste exornantibus. - Van címerfestmény - - ép, az ezüst megfeketedett - A magyar címer jobb mezeje ezüsttel és vörössel hétszer vágott.

Címerszőnyeg: arany keret, szürke és rózsaszín háttér, koszorú, kísérőcímerek: Kaiserwappen az Aranygyapjas Renddel, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország
Pajzs: - reneszánsz pajzs - kék - - nincs - Nincs - Nincs
Címerkép: pázsit
Címerkép: bárány
Sisak: pántos sisak - korona
Sisakdísz elem: kar
Sisakdísz elem: szőlőfürt
Sisaktakaró: kék-arany
Sisaktakaró: vörös-ezüst

Kihirdetési záradék : Gömör vm., Sajógömör, 1682.08.03.

Megjegyzés : Mellékelve egy nyomtatott kivonat az oklevélről és annak fontosabb adatairól. [10]

  • Irodalom:

Áldásy IV. No. 474. -

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Fekete 1697

szerkesztés
 
I. Lipót magyar király címeres nemesi levele Fekete Jánosnak Bécs, 1697, október 12.

 

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Rövidítések


tasnádi Fekete

szerkesztés

 

A tasnádi Fekete Család nemesi címere

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

https://tasnadifekete.wordpress.com/csaladtortenet/

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


fritsi Fekete

szerkesztés

 

Fekete Ferenc halotti címere, 1823

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[11]


názánfalvi Fekete

szerkesztés

 

Názánfalvi Fekete József 1913. december 1., Bécs Ferenc József nemesség, címer és előnév általa: gyermekei Sándor, István, László

P 778 Fekete cs. Lad. RRR No. 91

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[12]


galánthai Fekete

szerkesztés
 
Fekete Mihály (1784-1866) püspök címere

   

Fekete Mihály, galánthai (1784. máj. 24. Nagyszombat – 1866. dec. 13. Esztergom) 1857-től báró Nagyprépost, novii választott püspök címere. Atyja Mihály, a dunáninneni kerületi tábla elnöke.

1831. esztergomi kanonok 1836. barsi főesperes.1845: szentgyörgymezei prépost és szegyh. főesperes 1852: novii választott püspök. 1857: a Magyar Királyi Szent István Rend renddel bárói címet kapott – (kiskereszt). 1858: általános helynök, 1863. nagyprépost.

Címer: egy függőlegesen kétfelé osztott pajzs. A jobboldali kék mezőben zöld téren hátsó két lábán álló kettős farkú oroszlán, első két lábával pallóst tartva. A baloldali vörös mezőben három fehér folyam látszik. A pajzs fölötti sisak koronájából a leírt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös

Az 1859-es évi bárói címer: vágott pajzs; felső osztályában kékkel és vörössel hasítva, jobbról ágaskodó, kettős farkú aranyoroszlán, felemelt jobbjában aranymarkolatú kivont kardot tart, balról három ezüstpólya (a család ősi címere); lent vörös mezőben zöld, hármas hegy fölött, egymás mellett álló három, ezüst hatágú csillag. Három sisak; sisakdíszek: 1. (középső) a kinövő oroszlán, takaró: ezüst-kék, arany-kék; 2. balra fordult kék szárny, három ezüstpólyával megrakva; takaró: ezüst-vörös; 3. vörös szárny három egymás alatt álló ezüstcsillaggal megrakva; takaró: arany-kék.

+++++++

Gőzsy:

Pozsony megyei család, amelynek előneve Galánta helységről eredt. A család grófi ága által használt címer több elemből állt, mint az ablakon [a somogyi levéltár ablakán] szereplő ún. nemesi, amely megegyezik a család ősi jelképével. Ezt használta a nemesi ág, melynek megyénkben főleg a XVIII. században voltak birtokaik. A címer készíttetője, Fekete Aladár mindkettőt szerette volna egy ablaktáblán szerepeltetni. Molnár István azonban csak ahhoz járult hozzá, hogy két különböző táblán kapjon helyet, és természetesen kétszer 60 pengő befizetése ellenében. Végül csak a nemesi címer készült el.

Vágott pajzs, melynek a felső része kétfelé van hasítva. A jobb oldali kék mezőben jobbra forduló, kettős farkú arany oroszlán áll két lábán, első lábával pallost tart. A baloldali vörös mezőben három ezüst pólya látszik. Az alsó vörös mezőben zöld hármas halom, mely fölött három ezüst csillag ragyog. A pajzsra helyezett sisak koronájából a címerben leírt oroszlán emelkedik ki. A takaró jobbról vörös-ezüst, balról vörös-arany. [13]

  • Irodalom:

Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 20-21.[14]

Külső hivatkozások:




Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs