Címerhatározó/Horváth címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Horváth családok címerével foglalkozik.
szerdahelyi Horváth
szerkesztésA Győr nemzetségből származó család.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
gradeci Horvát-Sztancsics
szerkesztés,_1763-as_festm%C3%A9nyen.jpg)
A család 1264-ben IV. László nyerte a horvátországi Gradecet. Leghíresebb ősük Horvát-Stancsics Márk, a Batthyányiak kéthelyes szolgája, majd pártfogoltja volt. Az ő környezetükben serdült fel és udvarukban vált katonává. Zrínyi Miklós támogatását is élvezte, bár később élesen szembefordultak egymással. Katonai pályafutását minden valószínűség szerint Nádasdy III. Tamás horvát bán, az ország későbbi nádora szolgálatában kezdte. A forrásokban először 1540-ben tűnik fel, mint a Nádasdy-uradalomhoz tartozó Fejér megyei Csókakő várnagya. Ismert katonai pályafutása során volt győri lovaskapitány, 1540-ben csókakői, 1541-ben béri várnagy, 1544-ben újra a nagy hatalmú dunántúli főúr, Nádasdy Tamás szolgálatába szegődött. 1546-tól – az 1547/48– 1552 közötti időszak kivételével, amikor ismét Nádasdy oldalán, annak hadnagyaként hadakozott – egészen haláláig mint I. Ferdinánd udvarnoka, illetve kapitánya a király seregében különböző állomáshelyeken harcolt a törökök ellen. Eleinte az Északnyugat-, majd a Dél-Dunántúlon, Szigetváron tűnik fel. Az 1547-es partiális gyűlésen a Dráva vonalát biztosító csurgói kapitányság élére került. 1549 őszén ideiglenesen már Szigetvár parancsnoka. 1552-től előbb Pápán, majd 1556 elejéig királyi lovaskapitányként a Bécs védelmében kulcsszerepet játszó Győrben tartózkodott. Kerecsényi László előző várkapitány lemondása után 1555. december 9-én az uralkodó Habsburg I. Ferdinánd véglegesen kinevezte gradeci Horváth Stančić Márkot Szigetvár élére, de a győri lovaskapitány csak 1556. február 13-án vonult be és vette át gondjaira bízott várat.
Időközben, 1555 szeptemberében megházasodott, egykori tiszttársa, Horváth (Porkoláb) Márton lányát vett el. Felesége, akit Körmenden hagyott, és akitől egy fia született, nem sokkal később, 1559 tavaszán meghalt.
Első szigeti várkapitányi időszakához (1556–1557) köthető legjelentősebb haditette. 1556 nyarán, a 42 napig tartó heves török ostrom alatt maroknyi seregével sikeresen védte a többszörös oszmán túlerővel szemben Sziget várát. Ebben nagy segítségére volt a Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás által vezetett felszabadító sereg babócsai elterelő manővere. Utóda, Farkasich Gergely halálát követően újra ő lett Szigetvár katonai parancsnoka. E második – egészen haláláig tartó – kapitánysága a vár korszerű erőddé való kiépítése és jövedelmeinek biztosítása révén Sziget történetének legsikeresebb időszakai közé tartozik.
Ez idő alatt házasodott újra: 1560 novemberében Németújváron, mentora, Batthyány Ferenc birtokán feleségül vette Both Erzsébetet, akivel azonban már csak néhány hónapig élhettek együtt, mert korábbi sebesülésének következtében elhatalmasodó betegségével nem tudott megbirkózni. Az 1560-as esztendőben az uralkodó magához hívatta, és királyi orvosdoktorokra bízta a gyógykezelését. Lábából szilánkot távolítottak el, melyet családja hosszú időn keresztül mint becses ereklyét őrzött, bár a puskagolyó a testében maradt.1561 elején Bécsben próbált gyógyulást találni, de már nem tudtak rajta segíteni, az év augusztusában meghalt. Körmenden helyezték végső nyugalomra. Érdemei elismeréseként 1559-ben I. Ferdinánd bárói címet és birtokokat adományozott számára a királyság több magyar megyéjében Bihar, Szepes, Baranya és Szlavónia Kőrös területeken. Egyetlen fia, Gergely fölött, Draskovich György, akkori pécsi püspök vállalt gyámságot.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
kamicházi Horvát
szerkesztés_Szigetv%C3%A1r_kapit%C3%A1ny%C3%A1nak_s%C3%ADrk%C3%B6ve.png)
- Irodalom:
LŐVEI PÁL: SAXA LOQUUNTUR EGY KÉPZELETBELI NEMZETI SÍRKŐPANTHEON FELÉ. In: Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai. Budapest, 2000/3. 512.[1]
D. Mezey Alice–Kertész Róbert: Páncélos vitéz síremlékének töredéke Szolnokról (1500 körül). Ars Hungarica 41. 2015/4. 439.[2]
Rómer Flóris: Kamicházi Horvát Márk, Horvát és dalmátországi bán stb. máskép vzdolyai Myslenovith
Márk sírköve Nagy-Vásonyban [3. kötet. 213–222.] c. írásához tartozik a 192–193. oldalak közé kötött
szignó nélküli rajz a sírkőről. A szövegben írja Rómer, hogy „melyeket néhány év előtt lehető pontossággal lerajzoltam”, ill. „mint ezen becses emléket rajzoltam….” ˙215. és 216. p.)a Ny. Rohn és Grund, Pesten, 863.;
Árpási, és móriczhidai Sz. Jakabról cimzett prépostság. III. köt. 1. füzet, 1863.
Szövegközi rajz Rómer Flóris: Filcsont-tükör-tok a XVI-ik századból című írásában (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 3. köt. 135–
140.), 138. p. — Rómer rajza lehet, szignó nélkül? [3]
- Külső hivatkozások:
Horváth 1530
szerkesztés
- Irodalom:
GLEJTEK, Miroslav: Pečate spišských prepoštov od polovice 15. storočia do roku 1776, In: Z dejín spišského prepoštstva, Spišské Podhradie 2010, p. 254-255 (fig. 2, 3) [5]
- Külső hivatkozások:
Horváth 1546
szerkesztés
Horváth Miklós 1546. január 16., Bécs I. Ferdinánd címer
P 773 Lad. RRR No. 83/28
Adományozó - I. Ferdinánd - magyar király - - -
Adományos - Horváth Miklós - - - Nicolaus Horuath, Horwath -
Ellenjegyző - Oláh Miklós - zágrábi püspök, kancellár - - -
Eredeti kiállításának helye - Bécs
Eredeti kelte - 1546.01.16.
Címerleírás: Scutum erectum bipartito, colore fulvo scilicet et rubro, ab imo ad summum usque pertingens, imum eius saxum occupat, cui insidet accipiter suis plumis rostro et unguibus auratis, dextro pede tria iacula aurata et spiculata complectens, reliquo corpore fulvum scuti colorem obumbrans. Supra scutum galea suo colore, ornamentum militare, defluentibus ex ea ramusculis variegatis coloribus. Supra galeam accipiter priori per omnia similis. - Van címerfestmény - - kissé kopott - [6]
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
pálóczi Horváth
szerkesztés
Régi nemes család. A gradeci Horváth család Horvátországban már a XIII., Magyarországban a XVI. századtóltól fogva szerepel, melynek neve eredetileg Stansics (Stansith) volt. Ez a család a 19. század elején halt ki. Ma is élő ága az ungvármegyei nemes család, mely előnevét az 1586-ban királyi adományban nyert Pálóc helységtől vette.
Siebmacher:
Wappen: In B. auf g. Blätterkrone ein doppelschwänziger g. Löwe in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange in d. Linken eine g. Kugel haltend. – Kleinod: Der Löwe, wachsend. – Decken: bg. – rs. (Der Löwe auch gekrönt u. aus gekröntem Hügel wachsend. – Decken auch: rs. – bg.
http://phj.hu/siebmacher-wappen-b826-188-03.jpg
http://phj.hu/PálócziHorváthcímer.jpg
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horvát 1589
szerkesztés
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth másképpen Woynowith
szerkesztés
Horváth másképpen Woynowith János 1596. július 20., Prága I. Rudolf címer általa: fia Ferenc
P 316 Zalabéri Horváth cs. lt. évr. 1596
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth 1606
szerkesztés
Horváth Mátyás 1606. április 15., Kassa Bocskai István címer általa: felesége Soproni Zsófia, fia András
F 7 Armales No. 63
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Ludnaich másképpen Horváth
szerkesztés
Ludnaich másképpen Horváth Mihály 1606. július 11., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: felesége Nemsur Veronika, sógora Nemsur György
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth család a puskások között
szerkesztésFelföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.
1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer
F 7 Armales XX. 14
Vö. Puskások címere
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth másképpen Bellichicz
szerkesztés
Horváth másképpen Bellichicz Mihály 1615. július 15., Prága II. Mátyás nemesség és címer általa: testvére Lőrinc
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth másképpen Nagy
szerkesztés
Horváth másképpen Nagy Balázs 1618. június 4., Bécs II. Mátyás címer általa: fiai István, Miklós, atyafiai Nagy János és Ferenc
megj.: minden név hamisított R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Baranyay másképpen Horváth
szerkesztés
MNL OL:
MNL-OL-R 64-1.-224. [15]
Bethlen Gábor, választott magyar király és erdélyi fejedelem, Magyarbród, 1621. 12. 15., címer, magyar és erdélyi nemesség Baranyay alias Horváth János, a Bornemissza János kapitánysága alatti Kovácsy András alatt szolgáló katona részére. Kihirdetése: Sáros vm., Eperjes, 1624. 2. 6.
Címerleírás: Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area super quodam caesio equo velociter currente miles quidam armatus et cristatus mucrone peracuto nudatoque hostem insequi et humi iacentem ferire conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit corona seu diadema regium, variis gemmis unionibusque exornatum, super quo serta quaedam ex viridi lauro est locata (sic!), in qua sarculus et hasta taeniis rubeis fluitans transposita visuntur, desuper stella aurorae lucida oriente. Ex cono vero galeae taeniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant. - Narratio formuláris
- Irodalom:
Kiadás Áldásy III. No. 259.
Nyulásziné No. 506
- Külső hivatkozások:
A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[16]
szentgyörgyi Horváth
szerkesztés.svg)
.svg)
Ősi fészke, és jelenleg is birtoka Szent-György helység Vas vármegyében a Récze mellett. Tagjai legtöbbnyire Vas vármegyénél viseltek hivatalt. Ismert törzse Horváth István Vas megye táblabirája volt, 1631-ben szerze Szent-Györgyön curiát, neje Károlyi Margit, Károlyi Istvánnak Gudnay Margittól született leánya volt;
A család czimere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában hátulsó lábain álló kettősfarkú arany oroszlán, első jobb lábával kivont pallost tartva, melynek hegyét a paizs teteje miatt nem láthatni. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezü férfi-kar könyököl, kivont kardot markol. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A szentgyörgyi Horváth család grófi címere (1803)
Horváth Antal az 1803-ki Mária Teréziai rend nyerésekor e czimert máskép szinezve nyeré: a paizs ezüst udvarban zöld téren természetes szinü oroszlán mutat, kivont karddal, a paizs fölött bárói korona, és azon a koronás sisak áll, melyen pánczélos kar könyököl, kivont karddal. Foszladék mindkét oldalról ezüst-vörös.
Ősi fészke, és jelenleg is birtoka Szent-György helység Vas vármegyében a Récze mellett. Tagjai legtöbbnyire Vas vármegyénél viseltek hivatalt. Ismert törzse Horváth István Vas megye táblabirája volt, 1631-ben szerze Szent-Györgyön curiát, neje Károlyi Margit, Károlyi Istvánnak Gudnay Margittól született leánya volt; Törzscímer (1631):
A család czimere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában hátulsó lábain álló kettősfarkú arany oroszlán, első jobb lábával kivont pallost tartva, melynek hegyét a paizs teteje miatt nem láthatni. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezü férfi-kar könyököl, kivont kardot markol. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Horváth 1634
szerkesztés
Horváth István címere, 1634
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth másképpen Tergosith
szerkesztés
Horváth másképpen Tergosith János 1634. október 6., Ebersdorf II. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvérei Péter, György, Ilona
P 651 Tarányi-Osterhuber cs. 5. tétel No. 1
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Baranyay alias Horváth
szerkesztésKempelen:
Baranyay (szancsai, alias Horváth).
Czímeres nemeslevelet 1638. B. Péter és István testvérek kaptak. (Leleszi conv. lt.) Kihirdette 1638. ápr. 14. Tornamegye. (T K. I/66.) – A családból János 1624. Sárosmegyében igazolta nemességét (Tóth I/255.)
Horváth (szancsai, alias Baranyai).
Czímeres levelet 1638. márcz. 14. nyert. (Leleszi conv. lt. Ered. H. Sándor tulajd. Ragály.) A család Gömörmegyében él. – Vö. Forgon I/301.
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [18] 5. kötet[19]
- Külső hivatkozások:
Horváth másképp Lakatgyártó
szerkesztés
Harmath, másképp Lakatgyártó (Lakatiartó) Mátyás, általa felesége Gáspár Katalin, valamint gyermekei István és Anna részére III. Ferdinánd 1642. szeptember 11-én kelt oklevelével nemességet és címert adományozott Bécsben. A címerszerző nevében hamisítás nyomai fedezhetőek fel, valószínűleg Horváthról „javítottak” Harmathra. A kihirdetési záradék sajnos mára teljesen elmosódott.634 [634 Tartásjavító hálóval restaurálva. MUO 151. Régi jelzet: Bihar megyei törzsanyag sz. n.]
Az oklevelet635 [635 Az oklevél bal alsó sarka hiányzik. Mérete: 560x647/93/118x110 mm.] III. Ferdinánd király és Lossy Imre esztergomi érsek látta el kézjegyével. Egykori függőpecsétje mára sajnos elveszett.
Arany keretben lila kárpit sarkaiban felül Magyarország címereinek elemei jobbra vágásos, balra a kettőskeresztes pajzs látszik. A lila alapon ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt rózsaszín szőnyegre festették a címert, amit a szöveg így ír le: ”Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek alját zöldellő mező foglalja el, ezen természetes színében lefestett szarvas a pajzs jobb oldala felé fordulva, szája nyitva és vöröslő nyelve kinyújtva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik természetes színű emelkedő – az előbbihez mindenben hasonló – szarvas szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan pedig fehér és vörös sisaktakarók vagy foszlányok, a pajzs széleire körös-körül ráomlanak … illően díszítik.”636 [636 „Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris fundum illius trijugi viridi monticulo occupante, e cujus eminentiori jugo integra vitis foliis suis naturalibus et racemis onusta exercuisse ac circa palum sive statumen, sinuose involuta esse conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, strutum naturali suo colore efformatum, ac rostro botrum viridi folio conspicuum tenere eminentem, proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, utrinque candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus, illudque venuste exornantibus.”]
A család későbbi sorsát homály fedi, sem a források, sem a szakirodalom nem tájékoztat felőlük.
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 122-123. (PhD értekezés) [20]
- Külső hivatkozások:
cabaji Horváth
szerkesztés
"Horváth, cabaji. III. Ferdinánd király 1653. szeptember 3-án címeres nemeslevelet ad Horváth Istvánnak és Jánosnak. Kihirdeti Nyitra vármegye. Előnevét a Nyitra megyei Cabajról veszi (ma Cabaj, Szlovákia). Horváth József (de Czaba), Horváth Mihály fia 1795-ben Pest vármegye bizonyítványa alapján hirdette meg nemességét. Ez a család 1801 óta Pacsér egy részét birtokolta. 1841-ben Horváth Péter főszolgabíró, Pacséron lakott.
Címere: Nemesi koronán oroszlán áll karddal. A sisak felett ugyanaz. Horváth András, István, József, János és Dániel 1798-ban Pest vármegye bizonyítványa alapján hirdette meg nemességét. 1800-ban Horváth Ferencet és Istvánt vették fel a nemesi lajstromba.
Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol"
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth másképpen Margavich
szerkesztés
Horváth másképpen Margavich György 1648. április 17., Prága III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Geregye Éva, gyermekei István, János, Orsolya, Margit
megj.: 1648-as hitelesített, formahű másolat
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Horváth
szerkesztés
Szabó másképpen Horváth Mihály 1657. január 9., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Vánó Ilona, fiai Mihály, Márton
P 1468 Horeczky cs. No. 198
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth 1660
szerkesztés
1660. november 26-án Bécsben I. Lipót Horváth Mihálynak nemességet és címert adományozott. Az oklevélre a kihirdetési záradékot nem vezették rá.* [* MUO 174.]
Nemeslevelét* [* 610x680/100/138x132 mm.] I. Lipót (kissé elmosódott), Szelepcsényi György kalocsai érsek írta alá. Restauráláskor összeragasztott, természetes viaszágyba nyomott vörös pecsétje vörös-kéksárga-fehér zsinóron függ.
Arany keretben kék mezőben ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt lila szőnyegen helyezkedik el a címer: „Katonai pajzs, vörös színű, melynek alját kis zöldellő hegy foglalja el, tetején fehér galamb összezárt szárnyakkal, mindkét lábán állva, csőrében pedig zöldellő olajágat tartva és a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, ebből fél oroszlán jobb lábában kivont kardot tartva … [látható]. A sisak tetejéről vagy csúcsáról sisaktakarók vagy foszlányok, innen sárga és kék, onnan pedig fehér és vörös, a pajzs széleit körülfolyják …”* [* „Scutum videlicet militare rubri coloris, fundum eius viridi monticulo interoccupante super quo candida columba compositis alis utroque pede insistere rostro vero virentem olivae palmam gestare inque dextram scuti partem conversa esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate ex eoque medium leonem dextro pede strictum gladium tenentem … . A summitate ve[ro si]ve cono galeae laciniis seu lemniscis hinc flavis et caeruleis illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus … ipsum … .”]
Sajnos a família további sorsáról nem tudunk, nem tájékoztatnak sem a források, sem a családtörténeti szakirodalom.[24]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 96. (PhD értekezés) [25]
- Külső hivatkozások:
Sólyomváry másképpen Horváth
szerkesztés
Sólyomváry János 1665. szeptember 2., Bécs I. Lipót címer általa: testvére Katalin, atyafia Sólyomváry másképpen Horváth Mihály
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
samarjai Horváth
szerkesztés.jpg)
Eredetileg Vas vármegyéből származó, de Pozsony, Veszprém, Pest és Torontál vármegyékben is elterjedt család. Samarjay János, neje Geistner Anna, gyermekeik: Ádám, László, Éva, Katalin, továbbá sógora Horváth György és gyermekei Márton, Ferencz és Helena 1672-ben kapnak címeres nemeslevelet, melyet Vas vármegyében 1676-ban hirdettek ki. 1741-ben Veszprém, majd Gömör, 1806-ban Komárom és később Pest és Torontál vármegyékben igazolták nemességüket. Tagjai közül Ferencz 1809-ben a Pozsony megyei nemesi felkelők között szerepel. Sámuel (†1864.) jegyző Nagytószegen. Ennek fia Károly 1864 óta nagytószegi megválasztott jegyző, az arany érdemkereszt tulajdonosa. Fia: Zoltán a nagykikindai járás főszolgabirája. Címer: kékben, zöld alapon, két egymással szemben ágaskodó fehér egyszarvú, lefelé nyúló és egymást keresztező szarvakkal. Sisakdísz: nyílt fekete szárny között kinövő fehér egyszarvú. Takarók: kékarany, veres-ezüst.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth 1685
szerkesztés
Közp. Antikv.:
I. Lipót (1641-1705) német-római császár és magyar király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű címereslevele. Az uralkodó Horváth Miklósnak nemességet adományoz. Kelt: Bécs, 1685. VIII. 23. A kihirdetés Pozsony vármegyében történt.
A családot Nagy Iván és Kempelen nem említi. Védett darab. Pergamenoklevél, zsinóron függő viaszpecséttel. Díszes, aranyozott keretben.
- Irodalom:
Központi Antikvárium, 129. árverés (2013. 12. 6.) - 136. tétel [27], 152. árverés (2019. 12. 6.) - 115. tétel [28]
- Külső hivatkozások:
Horváth 1690
szerkesztés
Horváth Mihály 1690. március 12., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Batu Katalin, annak testvérei Batu Mihály, Ilona, Erzsébet, Anna
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
zalabéri Horváth
szerkesztés
Horváth Ferenc 1713. május 31., Laxenburg III. Károly nemesség és címer általa: fia Zsigmond P 316 Horváth cs. lt. évr. 1713
+++++++
Sorok:
A Horváth család béri birtoklása előtt nem is olyan régen nyerte el a nemességet, 1713-ban Ferenc révén III. Károlytól. Címerük: Kék alapon zöld mező, egy koronából kar emelkedik ki, benne kard, a kard fölött balról nap jobbról három csillag.434 [434 J. Siebmachers: (Wappenbuch. Der Adel von Ungarn; bearbeitet von Géza von Csergheö. Nürnberg, 1893. 238. o. és 188. tábla, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum címjegyzéke. П. Címeres levelek. F/. köt. Budapest, 1938. 384. o. 868. sz. A címereslevél kelt 1713 május 31-én Laxenburgban.]
- Irodalom:
Sorok János: Zalabér története. Zalai kismonográfiák 3. Zalaegerszeg, 1997. 61-62., 68.[30]
- Külső hivatkozások:
zalabéri Horváth Ferenc (-1733) = Ányos Krisztina 68[34]
- Zsigmond (-1749) = Hartwick Rozália
- Anna Mária Krisztina (*1733)
- József (-1795) = Ugranovics Franciska (†1810 u.)
- János (1.) (1788-1853) = 1. NN, 2. NN, 3. NN, 4. NN [35]
- László
- Nepomuki János = 1. Almássy Klára, 2. Márkus Teréz
- László János József (*1812)
- Albert Ágoston (*1814)
- Nepomuki János (*1829)
- Klára Terézia Antónia Johanna (*1836)
- Erzsébet = Festetich Imre
- Marianna = Ansperg Kunó
- János (1.) (1788-1853) = 1. NN, 2. NN, 3. NN, 4. NN [35]
- Teréz
- László
Horváth 18. sz.
szerkesztés"HORVÁTH VIKTOR, nemes. Született 1845 körül. Apja: István, anyja: Lipták Rozália (Rozál) adai lakosok. Meghalt Adán 1848. február 19-én, élt: 3 évet. EHaAK Ada: 72/1848 folyószám.
Horváth István László már 1753-ban megyei esküdt volt. Horváth Józsefet és Mihályt 1767-ben birtokos nemes gyanánt ismerték el. Horváth Ádám (1776.) jegyző volt Nemesmiliticsen. Ebből a családból való volt Horváth Mór dr., volt szabadkai képviselő és ügyvéd (meghalt 1896-ban). 1771-ben a család Pest megye által 1711-ben adott bizonyítvánnyal igazolta nemességét. A család 1803-ban Nemesmiliticsen adományt (donációt) szerzett. Horváth Mihály 1782-ben Veszprém vármegye bizonyítványa által hirdette meg nemességét, 1810-ben szolgabíró lett.
Címere: Három mezőre osztott pajzs, első udvarban; egyfejű sas, második udvarban; oroszlán, harmadik udvarban; hat ovális alakú kocka; a sisak felett egy sasszárny.
Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol"
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth 1793
szerkesztés
Horváth Xavér Ferenc 1793. szeptember 9., Bécs I. Ferenc nemesség és címer
A 42 Magyar kanc. lt. Dep. Ir. 11. sz.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Horváth másképpen Ostorharics
szerkesztésHorváth. (Ostorharics). A család Bihar és Szabolcs vármegyékben is előfordul.
Czimere: Kék mezőben természetes hullámokon fehér hattyu. Sisakdísz a hattyu. Takarók: vörös ezüst, kék-arany.[38]
- Irodalom:
Borovszky: Abauj-Torna vármegye és Kassa. In: Magyarország városai és vármegyéi
Abauj-Torna vármegye nemes családai című fejezet, 533-550.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
pándi Horváth
szerkesztés
Pándi Horváth Zsigmond 1907. július 26., Ischl Ferenc József nemesség, címer és előnév általa: gyermekei József, György, Irén Mária
P 791 Horváth cs. Lad. RRR No. 110
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
lomniczai Horváth Kissevich
szerkesztés
Horvát származású család, Szepesben már a XVI.századtól. A család mellékágán Tamás neje H.K. Klára. E Tamásnak nagyanyja szintén Kissevich ("Kis Horváth"), ki Erzse névre hallgatott és Teöke Istvánnal nemzette Máriát.[41]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
vanyolai Hováth
szerkesztés
vanyolai Horváth Kálmán címere, Ferenc József, 1913
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
csepregi Hováth
szerkesztés
csepregi Horváth János címere, Ferenc József, 1914
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: