Címerhatározó/Lakatgyártó címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Lakatgyártó család címerével foglalkozik.
Harmath másképp Lakatgyártó
szerkesztés
Harmath, másképp Lakatgyártó (Lakatiartó) Mátyás, általa felesége Gáspár Katalin, valamint gyermekei István és Anna részére III. Ferdinánd 1642. szeptember 11-én kelt oklevelével nemességet és címert adományozott Bécsben. A címerszerző nevében hamisítás nyomai fedezhetőek fel, valószínűleg Horváthról „javítottak” Harmathra. A kihirdetési záradék sajnos mára teljesen elmosódott.634 [634 Tartásjavító hálóval restaurálva. MUO 151. Régi jelzet: Bihar megyei törzsanyag sz. n.]
Az oklevelet635 [635 Az oklevél bal alsó sarka hiányzik. Mérete: 560x647/93/118x110 mm.] III. Ferdinánd király és Lossy Imre esztergomi érsek látta el kézjegyével. Egykori függőpecsétje mára sajnos elveszett.
Arany keretben lila kárpit sarkaiban felül Magyarország címereinek elemei jobbra vágásos, balra a kettőskeresztes pajzs látszik. A lila alapon ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt rózsaszín szőnyegre festették a címert, amit a szöveg így ír le: ”Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek alját zöldellő mező foglalja el, ezen természetes színében lefestett szarvas a pajzs jobb oldala felé fordulva, szája nyitva és vöröslő nyelve kinyújtva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, másik természetes színű emelkedő – az előbbihez mindenben hasonló – szarvas szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan pedig fehér és vörös sisaktakarók vagy foszlányok, a pajzs széleire körös-körül ráomlanak … illően díszítik.”636 [636 „Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris fundum illius trijugi viridi monticulo occupante, e cujus eminentiori jugo integra vitis foliis suis naturalibus et racemis onusta exercuisse ac circa palum sive statumen, sinuose involuta esse conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, strutum naturali suo colore efformatum, ac rostro botrum viridi folio conspicuum tenere eminentem, proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, utrinque candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus, illudque venuste exornantibus.”]
A család későbbi sorsát homály fedi, sem a források, sem a szakirodalom nem tájékoztat felőlük.
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 122-123. (PhD értekezés) [1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: