Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Devecseri család címerével foglalkozik.


Márton alországbíró függőpecsétje, 1294 ( MOL, DL 1359)

A Pécz nemzetségből származó család.

A XIII. század utolsó negyedében Devecseri Imre fia, Márton az ugyancsak Pécz-nembeli Apor országbíró helyetteseként alországbíró volt, birtokai mellé királyi adományként újabb falvakat kapott. Az ettől kezdve jómódú középbirtokosnak számító család Devecser és Pápa körül 5-6 falu tulajdonosa volt.

1293 és 1297 között Devecseri Márton alországbíró urának, Péc nembeli Apor országbírónak a címerét vetet fel.

III.Endre a somogyvári monostor kegyuraságát 1297-ben Márton alországbíróra és örököseire ruházta.

Devecser faluban a XIV-XV. században nemcsak a Devecserinek nevezett család élt, hanem több más, a Pécz nemzetséghez tartozó család is: a Cseh, a Cser és a Bakos nemesi családok.

A XIV. század második felében Devecseri Jánost, Márton alországbíró leszármazottját Csóron ragadványnévvel illették az oklevelek, amely ettől kezdve utódjai családneve lett. A Devecseri Csóron család tagjai a XV. század első évtizedeitől kezdve Veszprém vármegye életében egyre jelentősebb szerephez jutottak: Devecseri Csóron Lajos 1439-ben Veszprém vármegye alispánja, fia, Devecseri Csóron Gergely pedig Veszprém vármegyei alispáni hivatal betöltése (1478-1484) mellett Zala vármegye alispánja is volt. Az ő fia, Devecseri Csóron II. Márton a XV. század utolsó éveiben Veszprém vármegye negyedik leggazdagabb középbirtokos nemese volt; ekkorra már eltűntek a Cseh, a Cser és a Bakos nemesi családok Devecserből, s a birtokok többsége a Devecseri Csóron család kezére jutott. A XVI. század első éveiben Devecseri Csóron András vette át a devecseri várbirtokot és várkastélyt. Azonban 1508-ban összeverekedett Bakócz Tamás esztergomi érsek embereivel, s mivel ez II. Lajos székesfehérvári koronázása idejére esett, királyellenes látszata volt. Ezért a király országgyűlési határozattal összes birtokaitól megfosztotta Csóron Andrást, és azokat Bakócznak adta. 1521-ben került ismét Csóron András tulajdonába az ősi birtok; aki ezt követően gyors karriert futott be: 1524-ben Sümeg várának várnagya, s egyúttal Veszprém vármegye alispánja lett. Az alispánná előlépett Devecseri Csóron András ősi családi és nemzetségi birtokán, Devecserben helyreállította az udvarházat, a mai Esterházy várkastély alapját képező építményt. 1530-ban megkapta a veszprémi várnagyságot, majd 1534-ben a tihanyi apátság gubernátora lett. A törökkel való küzdelmek során a hétszer megtámadott Sümeg és Devecser – mely szintén a végvárrendszer tagjának számított – várait mindannyiszor sikeresen megvédte, a támadásokat visszaverte. Folyamatos birtokszerzései révén Veszprém megye legnagyobb földbirtokosává vált, s emellett zalai főispánként hatalmas birtokokkal rendelkezett Zala megyében, Fejérben és Somogyban is, majd a Somló várának megvásárlásával Vas megye egyik legnagyobb földbirtokosává lett. Élete végén királyi biztosként működött Szlavóniában, 1552-ben hunyt el hatalmas vagyonát fiára, Jánosra hagyva.

Csóron János folytatta apja birtokszerző politikáját, azonban 1584-ben bekövetkezett halálakor nem rendelkezett fiú utóddal, így birtokainak egy részét Margit lányára, Nádasdy Kristóf feleségére, másik részét Anna lányára, Gyarmati Balassi István feleségére hagyta. Az így a Nádasdyak kezére került Devecsert 1628 körül szerezték meg a tata-pápai grófi ághoz tartozó Esterházyak szolgálatuk jutalmaként.

[1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs