Címerhatározó/Verebély címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Verebély (olv. Verebélyi), Verebélyi, Vereb (olv. Veréb) családok címerével foglalkozik.
Verebélyi
szerkesztés
A Vereb család alapította 1370-ben Mátraverebély-Szentkút második kegytemplomát, átépítve az eredeti kis gótikus templomot. Ebben az évben pálos kolostor alapítására is sor került. A kegytemplomban áll ma is Vereb Péter síremléke, a családi címerrel.
A Hunyadi család eredetével kapcsolatosan Fráter Lénárt átfogó kutatásokat végzett a két világháború között. Munkájának eredményét a „Hunyadi magyar származása okleveleken” című könyvben foglalta össze. Fráter Lénárt oklevél- és címerkutatásokra alapozva arra a következtetésre jutott, hogy Hunyadi János Vereb Péter fia, Hunyadi Mátyás pedig Vereb Péter unokája volt.
A kegytemplomban áll ma is Vereb Péter síremléke, a családi címerrel. Fráter Lénárt kutatásait sokáig mellőzte a történettudomány, de a pálos keresztes kő feltárása új megvilágításba helyezi Lénárt testvér megállapításait. A családi címer és a pálos keresztes kő közötti kapcsolat első pillantásra laikus számára is megállapítható. Vereb Péter sírkövének felirata:
„Itt nyugszik a rettenthetetlen legyőzhetetlen katonának, Péter mesternek, György fiának, Erdély egykori alvajdájának, e templom alapítójának teste, aki meghalt 1403-ban”
A sírkő nemcsak a pálos kereszt miatt figyelemre méltó, hanem a kereszt fölött kétszer is megjelenő, tehát hangsúlyozott, hollószerű madár miatt is, amely a Hunyadiak címerét is uralja.
Mátraverebély-Szentkút a kezdetektől szoros kapcsolatban áll a pálos renddel és a Vereb családdal. Vereb Imre ugyanis már a pálos rend alapításakor csatlakozott az Özséb alapította rendhez és pálos remete lett Szentkúton. Vélhetően a Vereb-család által felfogadott mesteremberek vájták ki azokat a barlangokat, amelyekben pálos remete-testvérek élték Istennek szentelt életüket.
Úgy tűnik tehát, hogy a Hunyadiak és pálosok kapcsolatának gyökerei két évszázadra visszanyúló családi hagyományon alapulnak.
A pálos renddel szoros kapcsolatban álló Vereb család történetének ismeretében nem meglepő, hogy a leszármazott, Hunyadi János, a katona szentek élő mása volt. A feddhetetlen hős a Boldogságos Szűz és az Oltáriszentség iránt mélységes tiszteletet tanusított. Halálos ágyán sem engedte meg, hogy hozzá jöjjön az élő Jézus. Két bajtársa támogatta le az általa épített zimonyi kápolnába, ott fogadta a kápolna kövezetén térden állva Kapisztrán Szent János kezéből az utolsó útravalót. Hunyadi és katonái „Jézus, Jézus”, vagy „Jézus segíts és Szent László” csatakiáltással indultak a harcba.
Mátyás király uralkodása alatt a pálos rend szerepe megnő. Gyöngyösi Gergely, a pálos rend történetírója hangsúlyozza, hogy a „legyőzhetetlen király nagy szeretettel volt Remete Szent Pál testvérei iránt”.
Mátyás mellett uralkodásának kezdetétől a pálosok álltak. Mátyás király kapcsolatát a pálos renddel végtelen bizalom és szeretet jellemezte. „ A felséges Mátyás király annyira szerette és tisztelte ezt a Gergely atyát (a pálos rend generálisa) hogy Budáról gyakran fölment a szentlőrinci kolostorba, és addig nem ment el, míg jól ki nem beszélte magát, és vigasztalásától meg nem újult. A király kedvéért (Gergely atya) néha-néha elment a boros pincébe, hogy ott vigasztalódjanak.” (Gyöngyösi)
Gergely atyát Szombathelyi Tamás követte a pálos rend generálisainak sorában. Mátyás király Szombathelyi Tamás atyával is rendkívül szoros kapcsolatot épített ki. A király Bécs városának ostroma idején is követet küldött hozzá, „amelyben köszöntése után imáját kérte. Akkor a bölcs férfiú, viszonzásul mindenekelőtt a rend minden testvérének és saját imádságát ajánlotta. Azután előre megmondta a háború végét és a diadalmas győzelmet. A magyar urak is nagyon bíztak imádságában és valahányszor az ellenség ellen akartak indulni, imádságát kérték.” (Gyöngyösi)
1490-ben, virágvasárnap utáni kedden elhunyt Mátyás király. Hosszú haláltusája alatt iszonyú kínokat állt ki és Bonfini szerint egyetlen nevet kiáltott folyamatosan: Jézus, Jézus! Természetes, hogy egy haldokló Jézust hívja segítségül, de Mátyásnál talán többről van szó. Édesapjának. Hunyadi Jánosnak csatakiáltása így hangzott: Jézus, Jézus! Ebben az összefüggésben Bonfini közlése egészen más megvilágításba helyezi a haldokló kiáltását. Valódi tusa volt ez a haldoklás, harc a halál angyalával, a saját, és nemzete végzetével. Három napon keresztül tartott a halálos küzdelem, majd miután Mátyás megharcolta harcát, 47 évesen elhunyt. „Hollós Mátyás is végzi a földi utat” írja Gyöngyösi Gergely. A Hunyadiak, a Vereb család és a pálos rend történetének ismeretében mélyebb értelmet nyer Mátyás halálakor a pálos rend gyásza: „Egyik hollós siratja a másik hollóst” [1]
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Vereb címer
szerkesztés
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Verebély 1576
szerkesztés
Nyulásziné:
Verebély András 1576. február 22., Bécs I. Miksa nemesség és címer általa: testvérei Péter és Mihály
R 64
MNL OL:
HU-MNL-OL-R 64-1.-42.[2]
Miksa magyar király, Bécs, 1576. 2. 22., címer, magyar nemesség Verebély András (Andreas Werbely, Werebely), valamint a fivérei, Verebély Péter és Verebély Mihály részére. Kihirdetése: Pozsony vm., Nagyszombat, 1576. 6. 5.
Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum, linea per medium transversum, superne quidem in caesium, [inferne vero? in rubrum ...] divisum, in cuius inferiore rubeo campo sol radians splendere, in superiori vero tres stellae, ordine locatae, micare cernuntur. S[cuto ...] galeam militarem clausam, regio diademate decoram, ex quo duae buccinae dscolores [...] exsurgere, in eorumque medio sol splendere visuntur. A summitate vero galeae laciniis seu lemniscis, hinc aurei et [..., illinc ...] caesii colorum, in utrumque scuti latus defluentibus, illudque decenter adornantibus.
Narratio: formuláris
- Irodalom:
Nyulásziné No. 216
- Külső hivatkozások:
Lásd még: