Gomba/Ehető gombák/Pikkelyes pöfeteg
< Gomba | Ehető gombák
(Calvatia caelata szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Pikkelyes pöfeteg
- (Lycoperdon utriforme, Syn: Calvatia caelata, Calvatia utriformis, Calvatia caelata, Handkea utriformis)
- Más neve(i): Pikkelyes szétesőpöfeteg, Repedéses szétesőpöfeteg
Étkezési érték: feltételesen ehető gomba.
- A pikkelyes pöfeteg vagy repedéses szétesőpöfeteg az osztatlan bazídiumú gombák közé, a pöfetegfélék családba tartozó pöfetegfaj.
Megjelenése
- Közepes termetű gombafaj, amely mezőkön, legelőkön terem, rendszerint egyesével, olykor többedmagával, tavasztól őszig.
- Termőteste nagyjából egy birsalma nagyságát érheti el, magassága rendszerint 8-16, szélessége 5-10 cm körül van.
- Kettős burokkal rendelkezik, a külső fehér, ez azonban a gomba növekedésével fokozatosan megrepedezik, így az egész gomba pikkelyes, molyhos benyomást kelt. A belső burok szürkés színű, törékeny.
- A gomba fiatalon ehető – szeletekre vágva, a húshoz hasonlóan érdemes elkészíteni –, az idősebb példányok azonban fokozatosan fehéresből barnára sötétülnek, majd kihasadnak és termőtestben felhalmozódott spóraportömeget a szél kifújja. : Ezután a megmaradt tönkszerű rész megszáradva még hónapokig a helyén marad.
Összetéveszthetősége
- A szintén ehető óriáspöfeteggel lehet összetéveszteni, amely azonban sokkal nagyobbra is meg tud nőni, felülete pedig sima, pikkelyek nélküli.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Pikkelyes pöfeteg
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány