Növények/B/Bugás sás

< Növények‎ | B
(Carex paniculata szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 1661 bájt

Növények

Bugás sás

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Bugás sás


Bugás sás
(Carex paniculata, Syn: )
Más neve(i): -


Védett növény! - Eszmei értéke: 5000,- Ft. (2016)
A bugás sás az egyszikűek osztályába, ezen belül a perjevirágúak rendjébe és a palkafélék családjába tartozó faj.
Évelő, erős, tömött, terebélyes zsombékot képező faj. Szára 40–100 centiméter magas, erős, vastag, háromszögletű, lapos oldalakkal. Az egész szár érdes. A tőlevél-hüvely vöröses- vagy feketés-barna, enyhén csillogó és ép. A levéllemez 2–7 mm széles, lapos és erősen érdes. A nyelvecske nagyon rövid. A virágzat laza, 10 cm hosszú, ritkán bókoló, az alján bugásan elágazó füzér. A bibék száma kettő. A pelyvák széles-tojásdadok, világosbarnák, fehér hártyás-szélűek. A tömlő tojásdad alakú, 2–3 mm hosszú, csillogó, alig eres és egyenletesen csőrbe keskenyedik. A tömlő alapi és háti részén gyengén csíkozott és mindkét oldalán domború. A makkocska lapos, tojásdad alakú.
Magas sásosok, forráslápok. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Mátrában és a Csombárdi-rét Természetvédelmi Területen is megtalálhatóak állományai.


Lásd még: Magyar Wikipédia: Bugás sás


A Wikimédia Commons tartalmaz Bugás sás témájú médiaállományokat.