Növények/K/Krizantém
(Chrysanthemum szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
.JPG)
Krizantém
- (Chrysanthemum, Syn: )
- Más neve(i): margitvirág, krizantén
- A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a Leucanthemum nemzetséggel rokon, az őszirózsafélék (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség.
- Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. A krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert.
- Gyakran találkozhatunk a név krizantén alakjával, ez egy kissé népiesen módosult változat.
- Ősei ÉK-Európától Kelet-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók.
A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak.
Termesztése
- A túlzott meleget nem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövid nappalos” növények, azaz virágzásukhoz napi 13–14 óra sötétre van szükség.
- Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb.
- Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván; ennek fő munkái a fejtrágyázás, a talajlazítás, a növény visszacsípése, az oldalhajtások eltávolítása és a növény védelme – a fagytól és a kártevőktől.
- A krizantém jellemzően „vírusgyűjtő”: mintegy húsz vírus károsíthatja. Az utóbbi években rettegett betegsége a fehér rozsda. Baktériumos és gombás betegségei réztartalmú szerekkel kezelhetők. Károsítják az atkák, a levéltetvek, a tripsz, a levélfonálférgek és a poloskák is.
A Magyarországon leginkább termesztett fajok:
- Chrysanthemum coccineum 50–80 cm magasra növő, 30–40 cm átmérőjű, nyúlánk, egyszerű szárú évelő; levele kétszeresen szárnyasan osztott. A Kaukázus, Örményország, Irán hegyi rétjeiről származik. Jó vízáteresztő, tápdús talajon május-júniusban dúsan virágzik. A pangó víz télen károsítja; kissé lisztharmatérzékeny.
- Chrysanthemum maximum (óriás vagy réti margitvirág) 80–100 cm magasra növő, 45 cm átmérőjű évelő. :Fényes sötétzöld, durván fogazott szélű, húsos levelei hosszúkás-lándzsás alakúak. Virága június-júliusban nyílik – a legtöbb változaté fehér, néhányé sárga. Őse a Pireneusokban honos hegyi margitvirág. A tápdús, rendszeresen öntözött, de jó vízáteresztő talajt kedveli; se a laza homokot, se a kötött agyagtalajokat nem szereti;
Chrysanthemum x grandiflorum – kerti krizantém sok fajtával.
- A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékéről származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsi: ezermagtömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít.
- A Chrysanthemum indicum Európában főleg kegyeleti virágként kedvelt.
- A dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium syn. Tanacetum cinerariifolium) gyógynövény; drogját rovarirtóként forgalmazzák.[3]
Felhasználása
- Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele.
- A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön.
- Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.[forrás?]
- A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők.
- A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele.
- Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik.
A krizantém a kultúrában, művészetekben
- Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is. Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedvelik. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken.
- A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmának, szépségének képviselője volt.
- A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „krizantém trón”.
- Ruth Benedict: Krizantém és kard című műve a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa. Olvasmányosan ismerteti Japán politikai, vallási és gazdasági életét a feudalizmus korától a modern iparosodáson át a második világháborúig.
- A koreai művészetben a krizantém a „négy nemes növény” egyikeként (a másik három a szilva, az orchidea és a bambusz) kedvelt díszítő elem.
- Márk Lajos (1867–1942) egyik legismertebb festménye A krizantém.
- 2006-ban Zhang Yimou készített filmet Az aranyszirmok átka címmel, melynek történetében a krizantémjelkép fontos szerepet kapott.
- Krizantém a kegyelet virága
- Mindenszentek ünnepén és a halottak napján sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Mivel a krizantém számos fehér és színes változata november 1-je tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2–3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Krizantém
