Növények/V/Varjúhájfélék
(Crassulaceae szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Varjúhájfélék
- (Crassulaceae, Syn: -)
- Más neve(i): '
- A varjúhájfélék a kőtörőfű-virágúak rendjének egyik családja.
- Az ausztrál és az antarktikus flórabirodalom kivételével az egész Földön elterjedtek – több fajukat már Ausztráliába is betelepítették. A család legtöbb faja pozsgás – ezeket többnyire száraz éghajlaton találhatjuk; a legtöbbet Dél-Afrikában, Mexikóban és a Földközi-tenger térségében.
- Lágyszárúak vagy félcserjék. A fajok elsöprő többsége levélszukkulens pozsgás; a köldökfű (Cotyledon) nemzetségben a szár is húsos. Változatos alakú leveleik gyakran átellenesek, vagy levélrózsában állnak a száron, netán tőrózsában nőnek. Virágukban a csészelevelek, szirmok, a két körben lévő porzók és a termőlevelek száma megegyezik. Kétivarú, aktinomorf, rendszerint apró, bogvirágzatokban nyíló virágaik tengelye gyakran tányérszerűen kiszélesedik. A termőlevelek alapja összenő. Néhány faj virágának a szirmai összenőttek – ilyenek a korallvirágformák. A termés makkocska, tüsző, tüszőcsokor, ritkábban tok.
- Nagy elterjedési területük környezeti igénytelenségüknek és alkalmazkodó képességüknek köszönhető. Nemcsak a pozsgás növények hagyományos élőhelyein (a száraz szubtrópusokon és trópusokon) fordulnak elő, de a mérsékelt öv nagy részén, még az időlegesen fagyos területeken is. Meglepően vizes élőhelyeken is megélnek, de a sós talajt nem viselik el.
- Különlegességük, hogy a család számos faja elevenszülő (vivipar) növény: ezek a levél szélén, illetve a hengeres levél csúcsán járulékos (adventív) rügyekből gyökeres hajtásokat növesztenek, és azokból, ha kedvező talajra hullanak, új növények fejlődnek.
- A nehéz életkörülményekhez a róluk elnevezett CAM-anyagcserével („crassulacean acid metabolism”) alkalmazkodnak: a szén-dioxidot éjszaka, almasav formájában kötik meg, és ebből napközben, zárt gázcserenyílásokkal (sztómákkal) építik fel a szénhidrátokat.
- A család számos pozsgás nemzetségét dísznövényként termesztik. Néhány faj gyógyhatású (Sempervivum tectorum – fali kövirózsa).
A családot 3 alcsaládra bontják:
- hájvirágformák (Crassuloideae) Burnett (1835)
- korallvirágformák (Kalanchoideae) A.Berger in Engl. & Prantl (1930)
- fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) Arn. (1832)
- Korábban, különböző rendszerezések szerint 6, illetve akár 8 alcsalád is létezett, azonban a többséget bevonták a fenti elfogadott háromba. A család kladogramja (Thiede & Eggli, 2007) szerint először a hájvirágformák különültek el, és ezután vált szét egymástól a másik két alcsalád.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Varjúhájfélék
