Növények/V/Varjúhájfélék

(Crassulaceae szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3600 bájt

Növények

Varjúhájfélék

Varjúhájfélék
Varjúhájfélék


Varjúhájfélék
(Crassulaceae, Syn: -)
Más neve(i): '


A varjúhájfélék a kőtörőfű-virágúak rendjének egyik családja.
Az ausztrál és az antarktikus flórabirodalom kivételével az egész Földön elterjedtek – több fajukat már Ausztráliába is betelepítették. A család legtöbb faja pozsgás – ezeket többnyire száraz éghajlaton találhatjuk; a legtöbbet Dél-Afrikában, Mexikóban és a Földközi-tenger térségében.
Lágyszárúak vagy félcserjék. A fajok elsöprő többsége levélszukkulens pozsgás; a köldökfű (Cotyledon) nemzetségben a szár is húsos. Változatos alakú leveleik gyakran átellenesek, vagy levélrózsában állnak a száron, netán tőrózsában nőnek. Virágukban a csészelevelek, szirmok, a két körben lévő porzók és a termőlevelek száma megegyezik. Kétivarú, aktinomorf, rendszerint apró, bogvirágzatokban nyíló virágaik tengelye gyakran tányérszerűen kiszélesedik. A termőlevelek alapja összenő. Néhány faj virágának a szirmai összenőttek – ilyenek a korallvirágformák. A termés makkocska, tüsző, tüszőcsokor, ritkábban tok.
Nagy elterjedési területük környezeti igénytelenségüknek és alkalmazkodó képességüknek köszönhető. Nemcsak a pozsgás növények hagyományos élőhelyein (a száraz szubtrópusokon és trópusokon) fordulnak elő, de a mérsékelt öv nagy részén, még az időlegesen fagyos területeken is. Meglepően vizes élőhelyeken is megélnek, de a sós talajt nem viselik el.
Különlegességük, hogy a család számos faja elevenszülő (vivipar) növény: ezek a levél szélén, illetve a hengeres levél csúcsán járulékos (adventív) rügyekből gyökeres hajtásokat növesztenek, és azokból, ha kedvező talajra hullanak, új növények fejlődnek.
A nehéz életkörülményekhez a róluk elnevezett CAM-anyagcserével („crassulacean acid metabolism”) alkalmazkodnak: a szén-dioxidot éjszaka, almasav formájában kötik meg, és ebből napközben, zárt gázcserenyílásokkal (sztómákkal) építik fel a szénhidrátokat.
A család számos pozsgás nemzetségét dísznövényként termesztik. Néhány faj gyógyhatású (Sempervivum tectorum – fali kövirózsa).

A családot 3 alcsaládra bontják:

Korábban, különböző rendszerezések szerint 6, illetve akár 8 alcsalád is létezett, azonban a többséget bevonták a fenti elfogadott háromba. A család kladogramja (Thiede & Eggli, 2007) szerint először a hájvirágformák különültek el, és ezután vált szét egymástól a másik két alcsalád.


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Varjúhájfélék


A Wikimédia Commons tartalmaz Varjúhájfélék témájú médiaállományokat.