Növények/K/Kárpáti sáfrány
(Crocus heuffelianus szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
.jpg)
Kárpáti sáfrány
- (Crocus heuffelianus, Syn: )
- Más neve(i): -
- Védett növény! - Eszmei értéke: 10 000,- Ft. (2016)
- A kárpáti sáfrány a nősziromfélék családjába tartozó sáfrány nemzetség legészakabbra húzódó, kora tavasszal virágzó, Magyarországon védett faja.
- A Kárpátok és a Balkán-hegység endemikus növénye. Élőhelyei hegyvidéki, alhavasi rétek, legelők, bozótok, üde lombhullató erdők, főként gyertyános–tölgyesekben, keményfa-ligeterdőkben és ezek tisztásain él.
- 10-20 centiméter magasra nő, föld feletti szára nincs, keskeny, szálas, sötétzöld, tőállású levelei a földalatti hagymagumóból erednek, melyet rostos pikkelylevelek borítanak. Fonákjukon, a sáfrányok megkülönböztető jegye, egy fehér kiálló csík, a főér fut végig. Hat, két körben hármasával álló, tölcsérszerűen kiszélesedő csövet alkotó, élénk-lila lepellevek alkotta virága a levelekkel egy időben, február-márciusban jelenik meg.
- Más sáfrányfajoktól a lepelcimpák csúcsán látható sötétlila V alakú folt különbözteti meg. A porzónál hosszabb, rojtos, narancssárga bibéi három hosszú bibeszálon ülnek. Virágzás előtt a bimbót fehéres, hártyás buroklevél borítja. Mivel nincs föld feletti szára, a háromélű, száraz, felnyíló, sokmagvú, világosbarna, rövid-kocsányú toktermését föld alatt érleli, mely a magok érése után kerül a felszínre.
Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Kárpáti sáfrány
