Növények/O/Olajpálma

Az olajpálma az egyszikűek osztályának pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó faj. Az olajpálmát többnyire óriási ültetvényeken termesztik, elsősorban Délkelet-Ázsiában; őshazája azonban Nyugat-Afrika.

A pálma erőteljes törzsét beborítják az elpusztult levelek hüvelyének és nyelének maradványai. A levelek igen nagyok, a levélnyélen erős tövisek sorakoznak. A virágzatok a levelek között helyezkednek el, a virágok és a termések zsúfoltan állnak. Az afrikai olajpálma felálló törzsű, legfeljebb 30 méter magas fa, kultúrában alacsonyabb.

Levele szárnyalt, a 7 méter hosszúságot is elérheti, alapján többnyire felemelkedő, majd széles ívben lehajló, a levélkék nem egyenletes eloszlásúak, és nem egészen egy síkban állnak.

Kicsi, piszkosfehér virágoktól zsúfoltak a virágzati tengely ágai, amelyek minden esetben tövisszerű csúcsba futnak. Termése túlnyomórészt narancsvörös, töve gyakran sárga, a csúcsán pedig csaknem fekete, hosszúkás-tojásdad, többnyire gyengén 3 élű, legfeljebb 5 centiméter hosszú. Százával vagy ezrével tömör akár 25 kilogramm tömegű terméságazatokban helyezkedik el.

Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Terméshúsából pálmaolajat (pálmazsír) nyernek, nagyrészt margarin előállításához. A mag a pálmamagolajat szolgáltatja, amelyet szappankészítésre használnak.

Hektáronként és évenként 6 tonna olajukkal ültetvényei a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ezért aligha csodálható, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek. Különösen Malajziában, amely egymaga a világtermelés kerek kétharmadát szolgáltatja, gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem látunk mást, mint olajpálmát.