Gomba/Ehető gombák/Duglász-fenyőtinóru


Gombák

Duglász-fenyőtinóru

Gomba portál Mikológia Gombalista (HU-La) Gombanevek változásai Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák
Gyógygombák Gomba fajták Védett gombák Gombák eltevése Gombás ételek Mit-mihez használjunk



Duglász-fenyőtinóru
Duglász-fenyőtinóru
(Suillus lakei, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba.

A duglász-fenyőtinóru a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökér-kapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj. Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, nálunk ritka, védelemre érdemes.
Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem.
A duglász-fenyőtinóru kalapja 4-8 cm átmérőjű, alakja kezdetben félgömbszerű, majd majdnem laposan kiterül. Felülete fiatalon nemezes, szálas, később pikkelyesen felszakadozó. Nedvesen tapadós felületű, a peremén gyakran fehéres burokmaradványok maradnak. Színe rőt barnásvörös, májvörös, a pikkelyek között sárgás. Húsa puha; krémsárga, a kéregben húsrózsás színű, a tönkben zöldeskékre színeződhet. Íze enyhe, szaga gyümölcsös.
Tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőrétege csöves, a pórusok viszonylag tágak, megnyúltan szögletesek. Színe sárga, sérülésre barnul.
Spórapora barna. Spórái ellipszis vagy orsó alakúak, simák, méretük 8,5-10 x 4-5 μm.
Tönkje 4-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, a tövénél elvékonyodó. A fiatalon szálas, gyapjas burok elszakadva övszerű gyűrű alakjában marad vissza, felette a lefutó pórusoktól hálózatosan díszített, alatta hosszan szálas. Színe a kalapéhoz hasonló.

Hasonló fajokSzerkesztés

Az ehető csövestönkű fenyőtinóru hasonlíthat hozzá, de az csak vörösfenyő alatt nő.

Lásd mégSzerkesztés

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Duglász-fenyőtinóru témájú médiaállományokat.