Gomba/Ehető gombák/Erdei szegfűgomba

Gombák

Erdei szegfűgomba

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Erdei szegfűgomba

(Marasmius wynneae, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba, amelyet - bár kicsiny - érdemes gyűjteni. Leginkább levesnek alkalmas.
Jellemzés

Fehéres színű, szegfűgomba illatú. Lemezei ritkán állók A tönk töve sötét vörösesbarna. Többnyire csoportos.

Kalap

Kicsiny, 1-6 cm széles, eleinte domború, később lapos. Színe fehéres, de lehet rózsás, lilás, szürkés vagy feketés is. A széle idős korban többnyire bordás.

Lemezek

Ritkán állók, nem lefutók, fehérek, olykor halványan sárgásak vagy barnásak. Spórapora fehér.

Tönk

Karcsú, egyenes, merev, 3-8 cm hosszú, 2-5 mm vastag. Felül fehéres-sárgás, lefelé fokozatosan sötétebb, középen vörösbarna, alul lilásfekete színű. Általában kissé csoportos, 3-6 példány nő együtt.

Hús

Fehéres, a kalapban vékony, rugalmas, merev, a tönkben igen szívós.

Szag és íz

A mezei szegfűgombához hasonlóan szegfűszegszagú.

Termőhely és idő

Erdőben a talajon, korhadó leveleken, kis csoportokban seregesen terem. Nyáron és ősszel sokfelé gyakori.

Hasonló fajok

- A mérges gombák közül hasonlítanak hozzá

- a parlagi tölcsérgomba,

- a kisfehér tölcsérgomba és

- a viaszfehér tölcsérgomba, de azoknak lemezei sűrűn állók és lefutók. Mindegyiktől különbözik illatával és az alján sötét színű, szívós tönkjével is.

- A mezei szegfűgombától megkülönbözteti fehéres színe és termőhelye.

- Az ugyancsak ehető rozsdásszárú fülőke lemezei sűrűn állók.

Lásd még

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei szegfűgomba témájú médiaállományokat.