Gomba/Ehető gombák/Szürke selyemgomba


Gombák

Szürke selyemgomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Szürke selyemgomba
Szürke selyemgomba
Szürke selyemgomba
(Amanita vaginata, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: főzés után ehető gomba.
Kalapja

világos vagy sötétebb szürke, szürkésbarna; széle mindig erősen bordázott; burokmaradványok csak nagyon ritkán maradnak rajta; átmérője 4‑8 (‑15) cm.

Lemezei

fehéresek, néha sárgás árnyalatúak, sűrűn és szabadon állók. : Tönkje szürkésfehér, legfeljebb halvány márványszerű mintázattal; 5‑15 cm hosszú, gallérja nincs; a bocskor szintén fehéres, kétharmada többnyire a föld alatt van.
A gomba húsa egységesen fehér, vizenyős, igen törékeny; illata és íze jellegtelen. Spórapora fehér; a spórák gömbölyűek, méretük 8‑12 μm.
Lombos- és fenyőerdőkben egyaránt előforduló gyökérkapcsolt gomba, amely kedveli a savanyú talajokat. Augusztustól októberig terem.
A szürke selyemgomba elsősorban az Amanita nemzetség gallérral nem rendelkező fajait gyűjtő Amanitopsis alnemzetség (selyemgombák) típusfaja. Régebben valamennyi ide sorolható gombát A. vaginata-ként azonosítottak, a nem szürkés kalapú példányokat pedig változatnak tekintették. Az egyes fajokat azonban máig nem sikerült egyértelműen elkülöníteni. A hasonló fajok közé tartozik az A. badia, amelynek kalapja barnás-feketés szürke színű és az okkeres árnyalatú, nagyobb A. lividopallescens.
A szürke selyemgomba nyersen mérgező; főzés után ehető, de fogyasztása így sem ajánlott.


Lásd még

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke selyemgomba témájú médiaállományokat.