Gomba/Ehető gombák/Barna csengettyűgomba
< Gomba | Ehető gombák
(Gomba/Ehető gombák/Változékony csengettyűgomba szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Barna csengettyűgomba
- (Pluteus cervinus, Syn: -)
- Más neve(i): Változékony csengettyűgomba
Étkezési érték: Ehető gomba!
- Kalapja változó barnás színű, zsírfényű, lemezei eleinte fehérek, később rózsaszínre változók. Tönkje a kalapból csuklószerűen kifordítható. Korhadó fán, többnyire egyenként terem.
Kalap
- Félgömb alakúból kiterülő, 5-15 cm széles, vékony húsú. Színe a termőhely és idő szerint igen változatos, többnyire barna, szürkésbarnás, de lehet fehéres, kékesszürke, fekete-barna is. Gyakran felhőzetesen foltos, tarka, sugarasan rajzolt, de lehet még pikkelyes is. Felülete selymes-szálas, nyirkosan fényes, zsírfényű.
Lemezek
- Színük kezdetben fehér, majd lassan rózsaszínen át hússzínű, végül piszkos-vöröses lesz. Spórapora rózsaszínű. Spórái rózsaszínűek, tojásdadok. Termőrétegében jellegzetes cisztidák vannak.
Tönk
- Megnyúlt, hengeres, eléggé merev, a kalapból csuklósan kifordítható. 5- 12 cm hosszú, 0,5 -1,5 cm vastag. Fehér, de többnyire szürkésbarnásan vagy feketésen felhős, és rajta - főleg alul - hosszanti, finom, rásimuló feketés szálak húzódnak.
Hús
- Fiatal korban rugalmasan kemény, később puha, vizenyős, és igen törékeny lesz. A kalapban vékony, a tönkben tömör, szálkás, rostos. Színe fehér.
Szag és íz
- Enyhe, nem jellemző.
Termőhely és idő
- Majdnem egész évben, ugyanazon a helyen ismételten is termő, gyakori gomba. Faanyagon, fatönkön, tuskókon, mindenféle erdőben és erdőirtás helyén, többnyire magányosan vagy kettesével-hármasával terem. Aránylag száraz időben is előjön.
Felhasználás
- A fiatal gomba igen jó ízű, ehető, az idősebbtől az étel kissé nyálkás lesz. Törékeny, vizenyős, nem állóképes húsa miatt árusításra alkalmatlan. A tönk alsó része szálkásan rostos, ezért azt ne tegyük az ételbe.
Hasonló fajok
- - Sokáig fehéren maradó lemezei miatt könnyen pereszkének lehet nézni. A hasonló pereszkéktől és fülőkéktől csuklósan kiforduló tönkje és rózsaszínre váló lemezei által különbözik. A szürke és a nagy döggomba valamint a tövisaljgomba lemezszíne hasonló, de a tönkjük nem fordítható ki csuklósan, azon kívül nem korhadó fán teremnek.
- - A barna csengettyűgombának rokona a fehér csengettyűgomba. Ez kisebb termetű, törékenyebb. Kalapja, tönkje fehér, szürkésfehér. Elhalt faanyagon, olykor gyümölcsfák faanyagán is, többnyire egyenként terem.
- - Rokona a nagyobb termetű, meglehetősen ritka, hulladék anyagokon, főleg fűrészporon, a talajon termő csoportos csengettyűgomba is. Ennek kalapja világos sárgásszürkés.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Barna csengettyűgomba
