Más neve(i): holtcsalán, méhfű, peregtető, szelíd-csalán, macskaparéj
Felhasználható része(i):Drogja a pártája, valamint virágos hajtása.Légzőutak, húgyutak megbetegedéseiben. - Égési sebek borogatására.}}
Tartalmaz:→ lamalbidot, ami egy iridoid glikozid, (ebben a fajban fedezték fel). Tartalmaz továbbá fenolkarbonsavakat és flavonoidokat.
Gyógyhatása(i): A népi gyógyászatban az árvacsalán húgyúti és emésztési problémákra (hasmenés, gyomorhurut, felfúvódás), valamint álmatlanság esetén javasolt. - Külsőleg a korpa eltávolítására és a fejbőrviszketés enyhítésére alkalmazzák. - A bőr és a nyálkahártya gyulladásaiban is hatékony, és jó gyógyszer a fehérfolyás ellen. - A különféle idegi problémák, valamint az emésztő-, a húgyúti és a légzőrendszer gyulladásinak kezelésére és a nyirokkeringés serkentésére ajánlott gyógykészítmények egyik alapanyaga. - A virágos hajtásokat fürdők formájában végbéltáji gyulladások kezelésében alkalmazzák. - Hatásos a magas vérnyomás ellen, elősegíti a kiválasztást, valamint gyulladásgátló hatású. - Enyhe vízhajtó és köptető hatású. - Leveles szárvégei összehúzó hatásúak, mindenféle menstruációs zavarra, méhvérzésre.
Felhasználjuk:Virágai ehetőek, leveleit zöldségételekbe főzve fogyasztják. Régen hajszőkítésre is használták.
Ellenjavallat: Mai ismereteink szerint sem káros mellékhatása, sem mérgező volta nem ismert.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
