Növények/K/Közönséges medvetalp
< Növények | K(Heracleum sphondylium szócikkből átirányítva)
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Közönséges medvetalp
- (Heracleum sphondylium, Syn: )
- Más neve(i): fehérvirágú medvetalp, medvetalp, szarvasfű, kecskekapor
- A közönséges medvetalp, a zellerfélék családjába és a lágyszárúak csoportjába tartozó növényfaj. Eurázsiában őshonos, Európa és Ázsia mérsékelt övi területein és Magyarországon is általánosan elterjedt.
- Nyirkos réteken, erdőszéleken, magaskórós társulásokban fordul elő. Szociális magatartás-típusát tekintve a generalisták közé tartozik, azaz több különböző termőhelyen és növénytársulásban megél, de az antropogén zavarást rosszul tűri.
- 0,5–2 méter magasra megnövő évelő növény. Igen alak gazdag faj. Szára szőrös, mélyen barázdált. :Szórt, sötétzöld, általában szárnyas levelei felfújt hüvelyű nyéllel csatlakoznak a szárhoz, a levélkék szabálytalanul fogazottak, karéjosak, fűrészelt szélűek.
- Június–október között virágzik. Piszkosfehér, kellemetlen szagú ernyős virágzata 7–25 sugarú, a gallér gyakran hiányzik, számos gallérkalevél látható. Termései 6–10 mm hosszúságú, lapos és kopasz ikerlependékek.
- Tartalmaz:→ Illóolajokat a termésében 0,3-3%-ot, levelében kevesebbet[6] és furokumarinokat (pimpinellin, bergaptén, xantotoxin), hidroxi-kumarinokat, poliineket tartalmaz.
- Gyógyhatása(i): Orvosi ellenőrzés mellett – megfelelő adagban és formában – fotodinámiás hatású vitiligo kezelésében. A homeopátia a faggyúmirigy-túlműködés ellen adja. – A népi gyógyászat egykor köhögés, megfázás, fekélyek, emésztési panaszok ellen alkalmazta. – Közvetlen a virágzás előtt, vagy a virágzáskor szedett s szárított leveleknek barnás-zöldes színe és fanyar íze van; erősítő, összehúzó és oldó hatású, főzetét ezért vese- és hólyagbajoknál, kövéredésnél és erősen gyengítő havibajnál használtak egy napra 10—20 grammot, 2 deci vízben erősen főzve. – Külsőleg a leveleket sebek tisztítására, borogatásképpen alkalmazták, gyökereit pedig gyomorbántalmaknál, epilepsziás tüneteknél.
- Lovaknál a központi idegrendszer izgalmát okozza az alpesi medvetalp (Heracleum sphondylium subsp. alpinum) nevű alfaj, ezért azok szénájában kerülendő takarmánynövény. – A központi idegrendszer izgalma: „jellegzetes tünetek az ingerlékenység fokozódása vagy csökkenése, sokszor tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, izomrángás vagy általános izomremegés. – A növények elfogyasztása után a testhőmérséklet csökken, erős nyálzás vagy izzadás következik be, pupillatágulat figyelhető meg. – Az állatok emésztőrendszerére és vizeletkiválasztó rendszerére is hat. – Szarvasmarhánál bőrgyulladást okozhat.
- Felhasználjuk:Tavaszi, fiatal, húsos leveléből (még virágzás előtt szedve) általában ázsiai országokban zellerre emlékeztető ízű levest vagy főzeléket készítenek, illetve élelmiszer-adalékként használják. – Franciaországban a Heracleum sphondylium L. subsp. ternatum alfajtát a likőriparban alkalmazzák.
- Ellenjavallat: A kifejlett növény nedvei, némely alfaj leveleinek furokumarin-tartalma miatt bőrgyulladást okozhatnak.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Közönséges medvetalp