Növények/H/Hortenzia

< Növények‎ | H
(Hydrangea szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 9490 bájt

Növények

Hortenzia

Hortenzia
(Hydrangea, Syn: -)
Más neve(i): Hortensia

A hortenzia a somvirágúak rendjébe és a hortenziafélék családjába tartozó nemzetség. Mintegy száz faj tartozik ide, számtalan hibriddel és változattal.

Amerikából, illetve Ázsia keleti részéről származik. A nemzetség legismertebb faját, a kerti hortenziát (nagylevelű hortenzia, Hydrangea macrophylla) az 1800-as években Japánból hozták át Európába. Nyugat-Európában több faja is elterjedt, de Magyarországon csak kettő: a kerti hortenzia és a cserjés hortenzia.
Levelei tojásdadok, fűrészes szélűek. Sok kis virága kúpos, gömbös, lapos vagy gyakrabban félgömb alakú bugavirágzattá áll össze; ebben gyakran vannak meddő virágok is, megnagyobbodott, sziromszerű csészelevelekkel. A kertészeti, bujtatva vagy dugványról szaporított változatok gyakran csak meddő virágokat hoznak. A virágok színe a fehértől a vörösig, a lilától a kékig változó.
Eredeti termőhelyén az üde talajú erdők cserjeszintjében él sok szerves anyagot tartalmazó, semleges vagy enyhén savanyú talajokon (egyes fajták kimondottan a savanyú talajokat kedvelik). Vízigényes; a talaj kiszáradását rosszul viseli.
Néhány év alatt cserjévé fejlődik. Érdekessége, hogy természetes indikátorként savanyú talajon kék, lúgos talajon rózsaszín virágot hoz.
A hortenzia a félárnyékos helyeket szereti. A folyamatos tűző nap hatására a virágok összezsugorodhatnak, a növény elfonnyadhat, ugyanakkor a teljes árnyék, sötétség sem tesz neki jót. Minimális fényre szüksége van. A legjobb, ha olyan helyre ültetjük a kertben, ahol kora reggel 2-3 órán keresztül kap közvetlen napfényt, de a nap további részében már inkább félárnyékban, esetleg falevelek árnyékában legyen.
A legideálisabb számára nyáron a 15 - 20 °C, télen a 7 °C körüli hőmérséklet. A fiatal növények nem bírják a téli fagyokat, a megerősödött példányok már a gyengébb fagyokat elviselik. A kifejlett példányok, pedig betakargatva már a keményebb fagyokban is kint hagyhatók a kertben.
A hortenzia földje ne álljon vízben, de biztosítsuk, hogy nedves maradjon. Amikor a felső föld rétege már száraz, akkor itt az ideje a következő öntözésnek. Ősztől folyamatosan egyre kevesebbszer öntözzük. A télre kertben hagyott növényeket nem szükséges locsolni a tél folyamán, viszont a cserepes példányokat, télen is öntözni kell. Öntözéshez lágy vizet használjunk, legjobb ha esővízzel öntözzük. A kemény csap víz hatására a levelek megsárgulhatnak.

A téli fagyoktól védeni kell, használjunk talajtakarót (falevelek, faforgács, szalma), amit vastagon terítsünk szét a növény töve, gyökere körül. Tavasszal várjuk meg míg biztosan véget érnek a fagyok. A cserépbe ültetett hortenziát fagymentes helyen teleltessük, majd alkalmanként öntözzük.

Tápoldatozzuk kéthetente tavasztól nyár végéig vagy dúsítsuk földjét műtrágyával. A legjobb ha műtrágya granulátumot használunk, mely 10-30-10 arányban tartalmaz NPK-t. A túlzott tápoldat, műtrágya hatására a hortenzia levelei ugyan nagyra nőnek, de satnya virágokat fog csak hozni.
Bujtatással, tőosztással és hajtásdugványozással is szaporíthatjuk. Legegyszerűbb a dugványozással történő szaporítása. Magot nem hoz,ezért maggal nem szaporítható.
A hortenzia félfás állapotban nagyon jól gyökeresedik, június, július hónapokban ajánlott szaporítani. A virágok kinyílása után a szaporításra szánt hajtásokat, melyen nincs virág vagy bimbó, legalább 15 cm hosszú és körülbelül ceruza vastagságú. Éles késsel óvatosan vágjuk le a kiválasztott hajtásokat épp csak 1-2 cm-el az alsó levél párok alatt. A levágott hajtásnak minimum 10 cm hosszúnak kell lennie és tartalmaznia kell a vágás feletti levél párok felett még egy levél párt. Távolítsuk el a hajtáson lévő összes levelet, kivéve a tetején lévőket. Az alsó leveleket a szárukkal együtt vágjuk le éles ollóval, de a hajtást ne sértsük meg. A tetején 2 levelet hagyjunk meg, majd ezeket a leveleket haránt irányban vágjuk félig le. Érdemes a hajtások alját gyökereztető hormonba (por) mártani, mivel ez segíti a gyökeresedét.
az ültetéskor a hajtásokat laza, perlittel vagy homokkal fellazított, nedves földbe ültessük. Ha kész, fedjük be átlátszó zacskóval, így biztosítva a megfelelő páratartalmat. Vigyázzunk arra, hogy a zacskó ne érjen a hortenzia leveleihez, mert ez rothadáshoz vezethet. Az elültetett hajtásokat tegyük árnyékos, védett helyre, naponta locsoljuk meg. 2-4 hét alatt a hajtások begyökereznek. Megpróbálkozhatunk a hajtások vízben történő gyökereztetésével is. Előnye, hogy így azonnal látjuk ha megjelennek a gyökerek.

Kék virágú hortenzia nevelése

A blushing bride hortenzia kivételével (ami egy fehér hortenzia) mondhatni mindegyik évelő hortenzia virága kékké tud válni, ha megfelelő savas a földje. A 6.0 pH alatti - azaz savas - földben kék virágú, a 6.0 pH feletti földben, pedig rózsaszín lesz a hortenzia virágok színe. Ezt tudjuk szabályozni is, ha vásárolunk kertészeti üzletekben kapható direkt a hortenziáknak kialakított színező terméket. Értelemszerűen, ha rózsaszín virágokat akarunk, akkor pH növelő, ha pedig kéket, akkor pH csökkentő terméket kell alkalmaznunk. Általában ezek a termékek teljesen biztonságosak és organikusak.
Természetesen egyéb lehetőségeink is vannak arra, hogy a virágok színét kékre változtassuk. A következők bármelyikének talajhoz adásával serkenthetjük a kék szín elérését: alumínium-szulfát, komposztált tölgyfa levél, fenyőfa tűlevelei, kávézacc.
Ha pedig rózsaszín virágokat szeretnénk a következőket adhatjuk a talajhoz: fahamu, citromlé vagy magas foszfor tartalmú műtrágya, a 25-10-10 arányú a legjobb.

Szárított hortenzia virág

Hasznos tudni, hogy a hortenzia virága szárítva, akár évekig is megőrzi színét és formáját. A legjobb ha nyáron, száraz időben vágjuk le a virágokat. A szárról szedjük le a leveleket, majd helyezzük víz nélkül vázába vagy lógassuk fel virágjával lefelé, amíg kiszárad.

Cserépben tartása

Erős gyökérnövekedése miatt nem javasolt cserépben tartani, bár nem lehetetlen vállalkozás. A legjobb módszer, ha olyan cserepet választunk, melynek nagy vízelvezető lyuk van az alján. Ebbe ültessük a hortenziát, majd ezt a cserepet tegyük egy kis gödörbe, amit a kertbe ástunk. A gödörnek nem kell olyan mélynek lennie, mint a cserép magassága, lényeg, hogy a cserép alsó része a földbe kerüljön. Ez többek közt azért jó, mert a cserép alján lévő lyukon a gyökerek egyenesen a talajba tudnak nőni, így nem nyomják szét a cserepet, kevesebbet kell öntözni, hiszen a talajból is tud felvenni vizet, valamint ha télre be akarjuk vinni a virágot, akkor csak elvágjuk a lyuknál a kilógó gyökér részt és a virág máris könnyen mozgathatóvá válik.

A hortenzia kártevői, pusztulásának főbb okai

A legjobb dolog a hortenzia nevelésében, hogy általában problémamentesek, de azért akad kártevő, ami megtámadhatja.

Levéltetvek: elsősorban a fiatal növényeket támadják. Vegyszermentes megoldásként, megpróbálhatjuk eltávolítani őket, ha kerti slaggal erősen lespricceljük a leveleket. Ha a levéltetvek visszatérnek, próbálkozhatunk még rovarölő szappannal vagy spray-vel.

Takácsatkák: szabad szemmel szinte észrevehetetlenek, bár jelenlétük felismerhető a levelek közötti hálókról. A növény eldeformált növekedését okozhatják, főként a fiatal hortenziák esetében.


Figyelmeztetés

Elfogyasztva a hortenzia minden része mérgező, bár virága és levelei kevésbé. A növény cianogén glikozidokat tartalmaz. Ha a gyermek, macska, kutya vagy bármely állat a növény bármely részéből fogyasztott, akkor nála mérgezési tünetek jelentkezhetnek, úgy mint hasmenés, hányás, kimerültség, depresszió, nehéz légzés, oxigénhiány. Nagy mennyiségű fogyasztás esetén szív- és légzési elégtelenség léphet fel. Azonnal vigyük orvoshoz, állatorvoshoz, akkor is, ha még nem jelentkeztek tünetek, de láttuk, hogy fogyasztott a növényből.

Lásd még: Hortenzia

Magyar Wikipédia: Hortenzia


A Wikimédia Commons tartalmaz Hortenzia témájú médiaállományokat.