Judo/2.1. Alapok. Hétköznapok önvédelme

Judo szabadidősport ismeretrendszere könyv fejezete

Hétköznapok önvédelmének alapismeretei

Előszó

A támadó magatartásokat többnyire erőforrás (rangsor, terület, birtok, partner, stb.) szerző-védő ösztönparancsok indítják el szükséglet, érdeksértés vagy áldozati felhívó jelleg esetén.

Ezért fontos – megelőző, viselkedés önvédelmi jelleggel - a fizikai önvédelem oktatása mellett az érdekképviselet, a manipuláció, a manipuláció-kontroll, a stressz elleni védekezés, a konfliktuskezelés és az életstratégiák tanulása.

Horváth László judo szakedző (sportalkotomuhely@gmail.com) tel: 06205813282

Tartalom

1. Miért bántjuk egymást, avagy a vetélkedések alapvető célja, oka. 4

2. Milyen területeken támadunk vagy védekezünk, avagy a vetélkedések főbb területei. 4

Erőforrást biztosító önvédelem. 5

A szükségleteket biztosító erőforrásszerző védő magatartások felsorolása. 5

Életstratégiák és az agresszivitás viszonya 6

Az önmegvalósítás főbb jellemzői 6

Viselkedés önvédelem korcsoportos jellemzői. 7

A test szervezetének önvédelme. 7

Szellemi önvédelem. 8

Fizikai önvédelem 8

A fizikai támadás és védekezés jellemzői. 8

Küzdőelvek felsorolása 9

3. Mikor kerülhetjük el a veszekedést általában, - avagy a vetélkedések általános jellemzői. 11

Vetélkedési fajták. 11

Támadó magatartások előfordulását gátolja 12

Békés magatartás közmondás gyűjteménye. 12

Támadó magatartás közmondás gyűjteménye. 13

4. Hogyan kezelhetjük a veszekedést általában, - avagy a viselkedés önvédelem általános ismeretei. 13

Konfliktusfajták (összetűzés okai) 14

Öt konfliktuskezelő stratégia. 14

Manipuláció és védelem 14

A manipuláció célja. 14

A manipuláció fajtái. 15

Egészségvédelem érdekében manipuláció. 15

Manipuláció - kereskedelmi nyereség érdekében. 15

Stressz elleni védekezés. 16

A stressz fajtái. 16

Védekezés stressz érzékenység esetén. 16

5. Kudarcélményből származó magatartás. 16

Alapismeretek. 16

Viselkedés önvédelem. 16

Kudarcélményből eredő magatartás közmondás gyűjteménye. 17

Kudarcélményből származó magatartás példákkal. 18

6. A kirekesztő (normatív) magatartás 19

Alapismeretek. 19

Viselkedés önvédelem. 19

A kirekesztő (normatív) magatartás közmondás gyűjteménye. 20

Kirekesztő (normatív) magatartás példákkal. 20

7. Rangsorszerző - védő magatartás 21

Alapismeretek. 21

Viselkedés önvédelem. 21

Rangsorszerző-védő magatartás közmondás gyűjteménye. 22

Rangsorszerző és védő magatartás példákkal. 23

8. Területszerző - védő magatartás. 24

Alapismeretek. 24

Viselkedés önvédelem. 24

Területszerző-védő magatartás közmondás gyűjteménye 25

Területszerző és védő támadó magatartás példákkal. 26

9. Zsákmány-birtokszerző és védő magatartás. 26

Alapismeretek. 26

Viselkedés önvédelem. 26

A jólét hét stratégiája. 27

Birtok és zsákmány szerző-védő magatartás közmondás gyűjteménye. 27

Zsákmány-birtokszerző és védő támadó magatartás példákkal. 28

10. Párválasztó magatartás 29

Alapismeretek. 29

Viselkedés önvédelem. 29

Udvarlási, párválasztási stratégiák. 30

Néhány ismeret a párválasztási folyamathoz. 30

Társválasztói magatartás közmondás gyűjteménye. 31

Párválasztási céllal támadó magatartásra példák. 31

11. Szexuális céllal magatartás 32

Viselkedés önvédelem. 32

Társkapcsolati érzelmek érdekekhez való viszonya. 33

Párkapcsolati érdekeket biztosító szövetségek. 34

A monogám párkapcsolati értékrend jellemzői. 34

Eltérő személyiségek, értékrendek és életformák párkapcsolat esetén. 34

A társkapcsolatoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői. 35

Párkapcsolatok védekezési taktikája, párkapcsolatban előforduló támadás esetén. 35

Szexuális célú magatartás közmondásai, szólásai. 35

Szexuális célú támadó magatartás példák. 36

12. Nevelői célú magatartás 36

Alapismeretek. 36

Viselkedés önvédelem. 37

A hatékony szülői nevelés 12 törvénye. 38

Nevelő célú magatartás közmondás gyűjteménye. 38

Nevelő célú támadó magatartás példákkal. 39

13. Elválasztási (önállósulást kényszerítő) céllal magatartás 39

Alapismeretek. 39

Viselkedés önvédelem. 40

Önállósító célú magatartás közmondás gyűjteménye. 41

Elválasztási céllal támadó magatartás példái. 41

14. Vetélkedéskultúrát befolyásoló ösztönző rendszerek alakulása. 42

A nevelőszínterek ösztönző rendszere. 42

A média - ösztönző rendszere. 42

Az állami iskolai oktatás ösztönző rendszere. 42

15. Társadalomfejlődési folyamatok rövid elemzése: 43

Az emberi természet fejlődési folyamatának rövid elemzése. 43

16. A teljes körű és a viselkedés önvédelem jövőképe. 44

Alapvető célok. 44

Részletező célok. 45

Miért bántjuk egymást, avagy a vetélkedések alapvető célja, oka.

Alapismeretek.

A támadó magatartás fő célja - életben maradás, család létrehozása és védelme.

A támadó magatartás célja legtöbb esetben egyéni és családi szükségletek (élelem, ivóvíz, ruha, lakóhely, luxuscikkek) biztosítása az élet fenntartása, illetve minősége érdekében.

A támadó magatartások fő oka, hogy földünkön az élet táplálék, ivóvíz, lakóhely szükséglettel jár. A táplálékszükségletet a fajok között a tápláléklánc fedezi (egyik élőlény megeszi a másikat). Ez eleve támadó és védekező reakciókat hoz létre. Ráadásul mivel nincs elég eltartó (vadász vagy legelő - embereknél jövedelemszerző, lakó) terület a rajtuk élő fajok létszámához képest, ezért a fajok között és fajokon belül is területszerző – védő vetélkedési kényszer van a túlélésért és a szaporodás biztosításáért. Az emberiség megpróbál civilizált, békés vetélkedéskultúrával élni. Például a demokrácia (népuralom, szavazás útján) a békés rangsorvetélkedés szabályozásának magasrendű törvényekkel szabályozott kulturális intézménye. Sajnos így is előfordul agresszív (sérüléssel nem járó - fenyegető, területsértő, ellehetetlenítő, stb.) és agressziós (sérülést okozó támadó magatartás). A civilizált kulturális agresszív viselkedés egyik példája a falfirka, mely tulajdon ellen irányul. Sokkal durvább agressziós példája a vallási, ideológiai háborúk, melyek már sokszor emberek életébe kerültek.

Azok a támadások, melyek különböző minőségű életszükségleteket biztosítanak, valójában hiánypótló, szükségletszerző-védő jellegű viselkedések az élet mind jobb minőségű fenntartása érdekében. A békés társadalom kirekeszti a fenyegetéssel, sérüléssel járó támadó viselkedésformákat büntetéssel járó törvények, rendeletek, illetve kiközösítés segítségével.

Milyen területeken támadunk vagy védekezünk, avagy a vetélkedések főbb területei.

Az erőforrás szerző-védő viselkedés önvédelem területe az ellehetetlenülés (rabszolgasors, szegénység, magány,) elleni védekezés - rangsor, terület, birtok, partner, szerzés és védés segítségével - életben maradás, érvényesülés érdekében.

A testi egészség önvédelmi területe betegségekkel, leépüléssel szembeni védekezés gyógyítással, egészséges életmóddal a test szabályozórendszerének megfelelő működésével (hőséggel, hideggel, éhséggel, szomjúsággal anyagcsere-forgalommal, kapcsolatosan) egészség érdekében.

A testi önvédelem területe a test sérülések elleni védelme, ahol a mozgáson alapuló támadást, megfelelő védekezés, ellentámadás, - majd harcképtelenséget, megadást eredményező lezáró mozgások követik – biztonság érdekében.

Az érzelmi - értelmi (mentálhigiénés) önvédelem területe a lelki (sivárság, rosszindulat, állandó keserűség) szellemi (elbutulás, műveletlenség) leépülés elleni védekezés és az egészséges lelki élet (harmónia, jó kedv, önbecsülés, önbizalom, bánat oldása) és értékrend (jó indulat, értékek keresése) kialakítása és megtartása.

Erőforrást biztosító önvédelem.

A tudósok szerint „az ember kultúrát építő állat”, mert tanult viselkedése keveredik az ösztönös döntésen alapuló (állatvilág) viselkedés parancsaival. Az ösztönös viselkedések pedig, ma már sokszor elavult siker parancsokat adnak gyorsan fejlődő korunkban. Régen sikeres ösztönparancs volt az életszükségletek biztosításához a „vedd el az erősebb jogán”, a sok kalória bevitel, a felesleges mozgás kerülése. Ma a megváltozott társadalmi, gazdasági környezet miatt az együttműködésen alapuló konfliktuskezelés, manipulációkontroll, stressz elleni védelem a kalóriaszegény étrend, a mozgásszegény életmód - sportolással történő ellensúlyozása a tudatos viselkedés megoldás. Természetesen bőven van példa ösztönös és tudatos viselkedésre is, hiszen az ember bár a szívére többször, de az eszére is hallgat. A föld ökológiáját, a háborús konfliktusokat, a túlsúlyos népességet tekintve azt látjuk, hogy többnyire az evolúciós ösztön parancsokat követjük.

A szükségleteket biztosító erőforrásszerző védő magatartások felsorolása.

1. Rangsorszerző - védő békés vagy támadó magatartás például az iskolában, munkahelyen, közéletben, családban, párkapcsolatban betöltött rangsorhely megszerzésére, megvédésére irányul.
2. Területszerző - védő békés vagy támadó magatartás például a lakóterület, munkaterület megszerzésére, megvédésére irányul.
3. Zsákmány-birtokszerző és védő békés vagy támadó magatartás például a pénz, vagy valamilyen vagyontárgy (ingóság) megszerzésére, megvédésére irányul.
4. A kirekesztő, bűnbakképző magatartás egyik célja a szűkös erőforrások kisszámú csoport számára történő biztosítása. Ilyen az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező “másság” ellen irányuló magatartás. Ilyen például a nemzeti, vallási másság, eltérő gondolkodás, vagy a külső-belső tulajdonságok eltérése az átlagostól, úgymint elhanyagolt, kövér, sovány, kancsal. Másik célja esetében az ingadozó, hazudozó, félénk, beteges viselkedés szintén figyelmet válthat ki, mert kirekesztéssel védekezik az egészséges csoport az abnormális öröklődés ellen. Harmadik cél az élet, az egészség megóvása életveszélyes fertőzőbetegség esetén.
5. Párválasztási békés vagy támadó magatartás, mely versengést jelent a riválissal a partnerért.
6. Szexuális békés vagy támadó magatartás, ahol a szaporodás, vagy a partner megtartása (együttélés) a valódi cél. Beteges, büntetendő a pedofil és ugyancsak elitélendő az erőszakos magatartás.
7. Nevelői célú békés vagy támadó magatartás például a dicséret, buzdítás, jutalom, felelősségre vonás, figyelmeztetés, ösztökélés jobb eredmény elérésére. Céljai miatt álagressziónak tartják, ha büntet, támad, mert valójában értéket adva igyekszik sikeresebbé tenni a megtámadottat (például tanítványt).
8. Elválasztási (önállósulást kényszerítő) céllal békés vagy támadó magatartás ahol a szülő, gondviselő erőforrását már nem, vagy csak korlátozottan akarja utódjával megosztani.
9. Kudarcélményből származó békés vagy támadó magatartással találkozunk, ha például sikertelen vetélkedés esetén, illetve ha valakinek a céljai nem valósulnak meg és a szenvedő fél a környezete ellen fordul feszültség levezetésként.

A különböző erőforrásszerző – védő területekhez tartozó magatartások, dinamikusan egymásba folyhatnak, felerősítve vagy gyengítve a békés és támadó viselkedésprogramokat többféle erőforrás egyidejű biztosítása esetén (lásd válásnál, vagy munkanélküliségnél zsákmány, birtok, partner, utód megszerzése – védése – elvesztése - egyszerre történik).

Életstratégiák és az agresszivitás viszonya

Rövidített válasz: Támadóak a viselkedésmódok beszűkült erőforrások esetén és békésen vetélkedők megfelelő alapszükségletek esetén.

Alapvetően szükséges egymásra épülő életstratégiák:

- A rangsorszerzési stratégia felkészít az eredményes vetélkedésre.

A terület és birtokszerzési stratégia munkaterületet, (pl. jövedelmet, élelmet) és lakást, (pl. pihenő, családnevelő helyet) vagyis létszükségletet biztosít.

A párválasztási és szülői stratégia az utódlást, szaporodást biztosítja, illetve az utódokat készíti fel az erőforrások megszerzésére.

Maslow szükséglet hierarchiája (az alacsonyabb szinten elhelyezkedő fiziológiai szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, hogy a magasabb szinten lévő szükséglet motivációs forrássá váljon):

- Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, stb. (Lásd erőforrásszerző-védő magatartások.)

- Biztonsági szükségletek: állandóság, veszélymentesség. Itt belső ellentmondást hordoz a szükséglet, mert muszáj fejlődni, ami kockázatot hordoz, és így nem lehet állandó biztonság.

- Szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni.

- Megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek lenni és elnyerni mások tiszteletét, megbecsülését. (Lásd rangsor szerző-védő magatartás.)

- Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni.

- Esztétikai szükséglet: szimmetria, rend, szépség.

- Önmegvalósítási szükségletek: önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megragadása.

Az önmegvalósítás főbb jellemzői

Az emberi fejlődés az öntudatra ébredéstől, az önmegismerésen keresztül, az önmegvalósítás irányába tart. Az önmegvalósítás szintjét akkor érhetjük el, ha legalább részben biztosítottak az életben maradási szükségleteink, ilyen irányú tartalékaink (élelem, víz, lakás, ruházat, pénz, stb.), és az ezután felmerülő érzelmi szükségleteink (esztétikai érzelmek, társkapcsolat, szeretet, családi érzelmek, stb.). Az önmegvalósítás módja humán-centrikus személyiségnél, a belső harmónián (békesség, kölcsönösség, szeretet) alapuló vágyak, tehetségek kibontakoztatása, eredményessége.

Viselkedés önvédelem korcsoportos jellemzői.

Fiatalon erőforrásszerző védő ismeretek tanulása a cél, hogy később érvényesülni tudjon velük. A gyermek társadalomban rengeteg konfliktushelyzetből származó stressz fordul elő ugyanúgy, mint a felnőtt társadalomban. Ugyanakkor megfelelő tanult viselkedés kultúrával sem rendelkeznek még – koruk miatt – ami a konfliktuskezelést segítené. Így marad az ösztönös megoldás a hazudozás, csúfolódás, basáskodás, verekedés, panaszkodás szülőknek, nevelőknek. Régen a mesék titkos üzenetei is segítették a gyerekek életre nevelését. „Jó tettért jót várj! (állatnak élelmet ad)” „Nyerd el környezeted segítségét! (Idősnek szépen köszön)” „Szerez kimagasló tudást és nagyon jó eszközöket! (varázslás, csoda kard,)” „Tanulj meg kitartóan és bátran küzdeni! (hétfejű sárkány legyőzése)” Elvárja a társadalom íratlan viselkedés szabálya, hogy felnőtt többnyire ne szálljon be a gyerekek kisebb vetélkedés konfliktusaiba – meghagyva a tanulási folyamatokat nekik. Sok iskola mégis azért kényszerült portaszolgálatot felállítani, mert a szülő az iskola területén megverte más gyerekét megtorlásként. Vagy hamis vádak alapján a gyereke uszítására, vagy gyermeke elkeseredett védelmében. A megoldás a gyermekkori támadó magatartások elemzése, hozzá kapcsolódó megelőző viselkedés önvédelem és konfliktuskezelés oktatása gyermekek számára. Természetesen szükség van a gyerekek fegyelmezésére is.

Felnőtt korban erőforrásszerző védő ismeretek alkalmazása a cél, hogy érvényesülni tudjon velük családalapítás, utódnevelés terén.

Idős korban erőforrásszerző védő ismeretek túlélés (életben maradás) érdekében történő alkalmazása a cél.

A test szervezetének önvédelme.

Szabályozórendszer irányítja az emberi test belső védelmét – magasabb szinten, mint egy tábornoki vezérkar – hőség, éhség, szomjúság, alvási, salakanyagok ürítése, védekezésre irányuló, szexuális, aktivitási, kutató (kíváncsiság) területén.

Fűtő és hűtő hormonok segítik a hőháztartás védelmét. Energia raktárakat szabadít fel tartós éhség esetén. Őrzi és szűri, méregteleníti a bennünk lévő folyadékot. Védekezik idegen kórokozó baktériumok, vírusok ellen, mert szervezetünkön belül is folyik a vetélkedés erőforrásokért. Erről az önvédelmet biztosító fehérvérsejtek sokat tudnának beszélni - akik vegyi anyag bombával a hátukon öngyilkos kamikázeként ölik a betolakodókat. A halott harcosok az orrunkon át zsebkendő temetőbe távoznak irdatlan mennyiségben. Ezt hívjuk influenzának.

Fiatalon, óvodás korban a sok fertőző betegség felkészíti az immunrendszert a gyorsabb védekezésre. Kamaszkorban a hormonháztartás robbanásszerű fejlődése (felnőtté válása) évekre labilissá teszi a szervezet érzelmi reakcióit (szégyenlősség, szorongás, indulatosság, stb.).

Felnőtt korban nemcsak táplálékért és terület nyerésért folyik a harc a sejtközi térben. A szaporodás érdekében a spermaháborúban a spermák túlnyomó része csak ölésre képződött - keresve az ellenséges idegen spermát, hogy a valóban megtermékenyítő sperma géntársa sikerét biztosítsa. A hüvelyváladék, génjátéka alapján pedig változtatja pH értékét és a szerint savasodik vagy lúgosodik, hogy ölni, vagy fenntartani akarja a bekerülő spermát.

Idős korban fizikai, szellemi leépülés következik be többnyire a szervezet életében.

Szellemi önvédelem.

Az érzelmi - értelmi (mentálhigiénés) önvédelem egészséges lelki - szellemi élet érdekében a lelki egészség elősegítése és megőrzése. Azon ismeretek és intézkedések felhasználása, melyek arra irányulnak, hogy megelőzzék a lelki rendellenességeket és javítsák az egyén pszichológiai beilleszkedését a társadalomba, illetve képességeit a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására. Problémák, amikre megoldást kínál: alkoholizmus, depresszió, drogfüggés, szerencsejáték-függés.

Nem mindegy a személyiségfejlődés iránya (baráti kör, olvasmányok, filmek, gyermekkori motiváció, stb.). A jó irányú önnevelés létrehozása meditáló, válogató, szűrő módon segíti a mentálhigiénés önvédelmet.

Nagy kihívás a számítógépek használata. Óriási lekötöttséget okoz használatuk – időt nem hagyva valóban fontos dolgokra. A virtuális harci és egyéb játékok pótcselekvésként - izgalom, önbecsülés, problémamegoldás függőséget és személyiségtorzulást okoznak. A megoldás - valós és örömöt adó érvényesülési terület működtetése magán és közéletben.

Viselkedés tanács mottója:

Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat,
ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet,
ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat,
ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, és
ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat.

Fizikai önvédelem

(Mottó: békében az okosabb – harcban az erősebb érvényesül.)

A támadó mozgással járó és sérülést okozó (agressziós) magatartásokat ösztönparancsok indítják el, ahol a kiváltó ok többnyire erőforrást igénylő szükséglet (rangsort, területet, birtokot, partnert, stb.), érdeksértés (tulajdon védése) vagy áldozati felhívó jelleg (kis kockázat). Minél kisebb a kockázat és nagyobb a várható nyereség annál erősebb a támadó kedv.

Eredményes fizikai önvédelem esetén, a mozgáson alapuló támadást, megfelelő védekezés, ellentámadás, - majd harcképtelenséget, megadást eredményező lezáró mozgások követik.

A fizikai támadás és védekezés jellemzői.

• a támadó erőhatás jellemzői, (támadás iránya, energiája, tömege).
• támadás fő és résztechnikai kivitelezése, (esés, ütés, rúgás, fogás, dobás, támadó - védekező eszköz esetében végrehajtás módja).
• támadó és védekező testek térbeli helyzete, (állóharc, földharc, légi, vízi, vegyes harc)
• támadó, védekező küzdőstílus (kemény, lágy, vegyes) és taktika, (állandó-támadás, közbe-támadás, kontraakciós-támadás, állandó-védekezés, vegyes).
• támadás, védekezés, ellenakció, lezárás, (TVEL) nehézségi fokozata,
• védekező reakció technikája (eredményességi értéke) VEL (védelem, ellenakció, lezárás) szerint.

Küzdőelvek felsorolása

Szociobiológia ismeretek.

• Egy cél érdekében - például létfenntartás, szaporodás - mások kiszorítása azonos fajú egyedek harcánál lehetőleg sérülés, ölés nélküli (pl. lovagias szabályok).
• Az agresszivitás teljesítményfokozó technika a küzdelmeknél. Az adrenalin hormon fokozott termelése ingerlékenységet, bátorságot válthat ki.
• A vetélkedés iránya, ereje életkoronként többnyire változó (pl. fiatalon rangsorvetélkedés, felnőttként párválasztó – utódnevelő vetélkedés, idős korban önfenntartás).

Edzéselmélet módszertan

• A képesség fejlesztés a könnyebbtől a nehezebb felé történjék.
• A küzdőtechnika gazdaságos mozgású legyen.
• A küzdő taktika a technikákat tervszerűen alkalmazza, kiválasztva az ellenfél számára legkedvezőtlenebb technikákat és küzdőstílust.
• A küzdő stratégia elérhető, szükségszerű, hatékonyan egymásra épülő célok rendszere legyen. Például fiatalon képességek fejlesztése, tudás alkalmazása. Idősebb korban egészségmegőrzés, tapasztalatátadás.

Kriminológia (bűncselekményekkel foglalkozó tudomány)

• A támadás technikáját a bűnözőknél többnyire a zsákmányszerző agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) viselkedésmintái jellemzik. (Például érzelemnélküliség, kiszámítottság, kegyetlenség.)
• A támadás taktikája félrevezető, váratlan. (Például szélhámosság, rablás.)
• Stratégiai cél hogy elrettentő, kegyetlen erőt mutat fel rangsorharcnál. (Például bandák vetélkedése).
• Kis befektetéssel, munkával igyekszik kockázatvállalás révén is nagy haszonhoz jutni (rablás, zsarolás).

Kriminálviktimológia (áldozattan) megállapításai a fenti harci elvek ellenében:

• Fontos az áldozati felhívó-jelleg megszüntetése. Például esti magányos séták kerülése, önkontroll a magánéletben, baráti kör megválasztásánál. A bűnöző kockázatának emelése őrző-védő biztonságtechnika alkalmazásával.
• Veszélyes támadás esetére taktikus viselkedés gyakorlása. Élet, egészség megóvása, nyugtató-engedő gesztusokkal. Támadó alapos megfigyelése későbbi elfogás érdekében.
• Szervezett bűnözés ellen szervezett fellépés szükséges.
• A felhalmozások (például üzlet-negyedek, gazdag réteg) törvényszerűen növelik a bűnözés fejlődését.
• Bűnözők társadalmi kapcsolatokból történő elszigetelése, kirekesztése (magánélet, család, közélet).

Pszichológia

• Az egyén idegrendszere és fokozott hormontermelése alapján is lehet lobbanékony, agresszív.
• Érdekeink is meghatározzák érzelmeinket. A támadó érzelmeket tehát érdekekkel befolyásolni lehet.
• Az erős érzelmi felindulás mozgáskoordinációs zavart okozhat, ezért harc esetén fontos az érzelem feletti tudatos kontroll.
• Az empátia (beleérző-képesség) segíthet ellenfelünk helyzetének megértésében, szövetségi, érdekközösségi politika kialakításában.
• Az állandó fenyegetettség betegségek alapjául szolgálhat stressz-hatásként (rák, depresszió stb.). Változtatni lehet környezetváltoztatással, más területen munkavállalással, partnercserével.
• Az elsöprő fölényű ellentámadás (ellenagresszió (sérülést okozó támadó magatartás) kiolthatja az agresszív viselkedést a támadónál.

A fizikai és pszichikai harc néhány elvének felsorolása mesterek tanítása alapján.

Fizikai alapelvek például a judo technikáinál:

• Egyensúly megőrzése mozgékonyság megőrzésével.
• Amennyiben dobni akarunk, az alátámasztási pont legyen mélyebben az ellenfél súlypontjánál.
• Húzz, ha tolni akarsz, tolj, ha húzni akarsz, rávezetve így ellenfeled akaratát a számodra helyes irányra!
• Ellenfeled mozgásenergiáját előnyösen alakítsd át lágy stílussal. Például elhajlással, kitéréssel.
• Gyorsabb lehetsz ellenfelednél, ha tudod, mit akar – mert mozgást előfeltételező (anticipációs) technikával megelőzően, kiszámítottan támadsz.

Pszichikai elvek:

• Nem legyőzni kell a támadót, hanem elkerülni az összeütközést, ez az irányítókészség.
• Ha nincs rés a védelmen, elkerülhetjük, hogy támadás célpontja legyünk, ez az óvatosság.
• A felháborodás, válaszul a támadásra váratlanságával előnyt jelenthet a védekezésnél, ez a küzdőkészség.
• Le kell győzni a veszély gondolatát: csak a hárításra, ellentámadásra szabad koncentrálni, ez a hidegvér és lélekjelenlét.
• A fájdalmat el kell leplezni, ez az akaraterő.
• Több támadó esetén határozott fellépéssel el lehet érni, hogy a magányos embertől egyenként féljenek, akárhányan is vannak, ez a bátorság és a határozottság.
• Bármi mellett döntünk, határozottan kell végrehajtanunk, ez az önbizalom.
• Nincs félnivalója annak, akinek nincs veszítenivalója, ez az elszántság.

A küzdelem elvei:

• Cselezéssel kell megnyitni a fedezéket! Így a figyelmet a lényegtelenre irányítjuk, hogy a lényeges rejtve maradjon, ez a ravaszság.
• Akkor támadsz sikerrel, ha olyan pontot támadsz, melyet az ellenfél nem véd, ez a szemfülesség.
• Más stílusú küzdő ellen is a saját stílusunkban kell küzdeni, ez a gyakorlottság.
• Két rossz közül válaszd a kisebbiket, ez a döntőkészség.

Gyermekkorban etikusan oktatható a polgári önvédelem, roncsoló technikák kihagyásával. Felnőtt korban etikusan oktatható a polgári önvédelem, roncsoló technikák ismeretével ölési technikák kihagyásával (kivétel erőszak szervezetek). Idős korban oktatható a polgári önvédelem - szükségszerűen egészségmegőrző gyakorlatokkal (például: tai chi).

Mikor kerülhetjük el a veszekedést általában, - avagy a vetélkedések általános jellemzői.

Alapismeretek.

Vetélkedési fajták.

Békés vetélkedés esetén - tehetségesebb tulajdonságokkal – el tudjuk kerülni a másikat (Lásd közmondást: „Többet ésszel, mint erővel!”) – és az erőforrást biztosítani tudjuk.

Támadó vetélkedés esetén azonos képességű egyedeknél – kiszorítással, sérülésokozással - erőforrás biztosítása a cél. (Lásd közmondást: „Aki mer, az nyer.”)

A vetélkedések fő irányai.

• Kiegyező a magatartás, hasonló erőviszonyok esetén. Lásd közmondást: „A kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.”
• Megadó a magatartás, (megadói gesztusok ismerete konfliktuskezeléseknél) túlerő esetén, ha az átadott erőforrás értéke kevesebbet ér személyes környezetünk biztonságánál. Lásd közmondást: „Okos enged, szamár szenved.”
• Támadó a magatartás, kedvező erőviszony esetén. Lásd közmondást: „Aki veszekedni akar, könnyen talál botot.”

Bővített ismeretek.

Vetélkedési fajták jellemzői.

Békés (közvetett) vetélkedés esetén az állatvilágban például a sas repülési képességével, éles szemével a többi zsákmányszerző ragadozót kikerüli, megelőzi - a hörcsög raktározási viselkedésével túléli az éhínséges telet. Az embereknél a szárnyalóan tehetséges, éles eszű, takarékos ember szintén jobban érvényesül és nem kényszerül támadó viselkedésre.

Békés módszerekkel ugyanúgy tönkre teheti, ellehetetlenítheti a vetélytársait a vetélkedés, mint támadó módszerekkel. Jellemző, hogy míg régen területszerző háborúval gyarmatosítottak - jelenleg a vezető államok erőforrásaikat (ásványok, energia, élelem, külföldi vásárlóerő stb.) ipari fejlettségükből adódóan multinacionális vállalatok, külkereskedelmük és banki hálózatok révén biztosítják. Régen békésen üveggyöngyökért, alkoholért szereztek területfoglalással erőforrás tulajdont, - ma egyfajta technológiai, árucikk „üveggyöngyökkel” ugyanaz folytatódik. Több játszmás elvnek nevezik azt a vetélkedési stratégiát, amikor egy adott fajon belül például szárazság tűrő és tropikus (esőtűrő) növényi faj is megtalálható a különböző terjeszkedési környezeti feltételeket figyelembe véve. Ugyanilyen a szúnyogirtó fogasponty esete, ahol gyorsan besurranó módon udvarló kis testű és nagy testű agresszíven sokáig udvarló hím egyaránt található. Az kis testű ponty - ragadozóhalakkal rendelkező vizekben jobban szaporodik a gyorsasága miatt. A nagytestű ponty – ragadozóhaltól mentes vizekben elzavarja kisebb hímet és ő szaporodik többször. Az embereknél a parlament a több játszmás elvű viselkedések összegző helye, ahol a szavazás és a kompromisszumok döntenek a változó gazdasági környezetet figyelembe vevő gazdaságpolitikai irányokról.

Támadó (közvetlen) vetélkedés esetén azonos képességű egyedeknél az állatvilágban például a disznó – tülekedéssel szorítja ki vetélytársait a vályútól. A ragadózók öléssel biztosítják zsákmányukat és sérülésokozással védik társaiktól, míg jól nem laktak. Az embereknél is ismert a másokon átgázoló, könyöklő típus. Előfordul, hogy ölni tudnak a saját érdekeikért. Persze a sérülés kockázata őket is érinti. (Lásd közmondást: „Aki kardot ránt, kard által is vész el.”)

Támadó magatartások előfordulását gátolja

• Bővelkedő erőforrások.
• Nagy kockázat és csekély nyereség birtokszerzésnél.
• Jól működő megadói gesztus.
• Együttműködést irányzó szubkultúra.
• „Békés” megfelelő arányú adrenalin - noradrenalin hormonális egyensúly.

Támadó magatartások száma, ereje növekedik

• Az erőforrások beszűkülése esetén / pld. piacharc, „kenyérharc"/.
• Kockázat csökkenése - nyereség növekedése eset én / pld. rablás/.
• Megadói gesztus hiánya esetén /pld. tudomány, politika mártírjai/.
• Agresszív irányú szubkultúra eset én /Magyarország közepesen erős irányú/.
• Szuper agresszív hormon rendszer esetén /Adrenalin túltermelés/.

Békés magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• Jobb egy béke száz hadnál. (Békében lehet fejlődni, gyarapodni.)
• A béke orvosság, a civódás méreg. (A béke nyugalom, a veszekedés stressz.)
• Szeresd a békét, ha sokáig akarsz élni! (A békét becsülni kell!)
• Békés folyónak virágos a partja. (Békében lehet fejlődni, gyarapodni.)

Törvényszerűség:

• A béke szüli a pénzt, a pénz a háborút. (A megtermelt javakat, sokszor elveszik a tulajdonosától.)
• A legjobb ember sem élhet mindig békében. (Az érdeksérelmek elkerülhetetlenek.)
• A teljes béke ritka madár a világon. (Az érdeksérelmek elkerülhetetlenek.)
• Békét kíván az ellenség is. (A háború az ellenséget is sújtja.)

Viselkedés tanács:

• Ha békét akarsz, készülj a háborúra! (Nem bántják azt, akitől tartanak.)
• Ne bánts, nem bántanak! (Aki nem sért érdeket, békén hagyják.)
• Ha békével akarsz élni, sokat ne szólj! (Aki nem sért érdeket, békén hagyják.)
• Hadat, pört soha ne kívánj. (A háború, pereskedés nyugalmat nem ad.)
• Jobb félni, mint megijedni. (Az óvatosság mindig hasznos.)
• Szégyen a futás, de hasznos. (A túlerő elkerülése hasznos.)
• Okos enged, szamár szenved. (A makacsságnál hasznosabb az együttműködés.)

Konfliktuskezelés:

• Többet ésszel, mint erővel. (Gondolkodva többre jutunk, mint csak erőlködve.)
• Aranykulcs minden ajtóba beillik. (Pénzzel sok mindent ellehet érni.)
• A kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. (Mindketten jól járnak.)
• A szép szó az ellenséget is kibékíti. (A megfelelő magatartás, békítő hatású.)
• Elásták a csatabárdot. (Kibékültek.)

Támadó magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• Aki mer, az nyer. (A bátorság eredményt hoz.)
• Bátraké a szerencse. (A bátorság eredményt hoz.)

Törvényszerűség:

• Aki szelet vet, vihart arat. (A piszkálódás, nagy ellenindulatot szabadíthat fel.)
• Amelyik kutya ugat, az nem harap. (Csak fenyeget, de többet nem mer.)
• Aki veszekedni akar, könnyen talál botot. (Aki támadni akar, - okot, eszközt talál hozzá.)
• Sok lúd disznót győz. (A sokadalom túlerőt jelent egy ember ellen.)
• Verekedés közt elvész az igazság. (Az indulatok elsöprik a higgadt érvelést.)
• Aki veszekedni akar, könnyen talál botot. (Aki támadni akar, - okot, eszközt talál hozzá.)
• Nem az a legény, aki üti, hanem aki állja. (A kitartás fontos.)

Viselkedés tanács:

• Kétszer mérj, egyszer vágj. (Meggondoltan támadj!)
• Fő a bátorság. (A bátorság fontos.)

Viselkedésjellemzők:

• Kimutatja a foga fehérjét. (Megmutatja dühét, valódi szándékait.)
• Elszabadult a pokol. (Gonosz indulatok kerekednek felül.)
• Szemet szemért, fogat fogért. (Bosszút áll.)
• Inába szállt a bátorság. (Inkább elfut, mint szembeszáll.)
• Bátor, mint az oroszlán. (Példamutatóan bátor.)

Hogyan kezelhetjük a veszekedést általában, - avagy a viselkedés önvédelem általános ismeretei.

Alapismeretek.

A támadó magatartásokat többnyire erőforrást (rangsort, területet, birtokot, partnert, stb.) igénylő ösztönparancsok indítják el szükséglet, érdeksértés vagy áldozati felhívó jelleg esetén.

A vetélkedési kényszer miatt sok a konfliktus (érdekütközés). Ezért fontos a viselkedés önvédelem tanulásánál a támadó magatartásfajták ismeretén alapuló - békéltetés (konfliktuskezelés), viselkedés békés befolyásolása (manipulációk), ártó befolyásolás ellenőrzése (manipuláció-kontroll), illetve a stressz elleni védelem.

Bővített ismeretek.

Konfliktus megelőzés:

A támadó magatartásokat irányító viselkedés ösztönparancsok ismeretével a konfliktusok kialakulását előre láthatjuk, - így megelőzhetjük, kikerülhetjük vagy számolhatunk vele megfelelő megelőző védekezéssel. Mert ahogyan a közmondás mondja: „Eső után köpönyeg.” „Késő bánat eb gondolat.” Okos ember más kárán tanul.”

Konfliktuskezelés

Konfliktusfajták (összetűzés okai)

- Félreértésen alapuló.

- Eltérő értékrenden, gondolkodáson alapuló.

- Érdekellentéten alapuló.

- Felhívó jegyeken alapuló.

Öt konfliktuskezelő stratégia.

• Az önérvényesítő (győztes-vesztes vagy versengő) stratégia esetében saját szándékaink megvalósítása vezérel bennünket akár mások törekvéseivel szemben is.
• Az önalávető (alkalmazkodó vagy engedékeny) stratégia mögött olykor erőtlenség áll. De elképzelhető, hogy a háttérben a bölcs belátás, vagy a partner iránti feltétlen bizalom rejlik.
• Az elkerülő magatartás fakadhat abból, hogy az érintett úgy véli: nincs most energiája, ideje ezzel a problémával foglalkozni.
• A kompromisszumkeresés feltételezi az együttműködést, a kölcsönös bizalmat, az igazságosságot.
• A legoptimálisabb feltétlenül a problémamegoldó stratégia. Ebben az esetben a felek, pontosabban a „konfliktuspartnerek” nem ellenséget látnak egymásban, hanem egy olyan együttműködésre kész társat, akivel közösen lehet megkeresni a közös probléma minden érintett számára legkedvezőbb megoldását.

A lavírozó taktika mindegyik konfliktuskezelő stratégiát felhasználhatja, helyzethez alkalmazkodva.

Jó indulatú, nyugodt, félreértéseket tisztázó, azonos értékrendet kereső, kölcsönös érdekeket biztosító, áldozati felhívó jegyeket megszüntető hangulatot biztosít a beszélgetések során.

Ugyanakkor kockázatot, fenyegetést jelez be ellenállás esetére, engedékeny ahol lehet, nem foglalkozik minden problémával, kölcsönös megegyezést, érdekeket biztosító problémamegoldást keres. Empatikus - az ellenfél helyzetét az ő érdekei alapján is megvizsgálja. Szerepcserére és ez által szerepzavarba kényszeríti cserébe ellenfelét is - mondván mit érezne, ha vele történne az adott érdeksértés.

Manipuláció és védelem

A manipuláció célja.

A békés vetélkedéshez tartozó manipuláció célja legtöbbször a figyelem irányítása, elterelése, félrevezetése – könnyen végrehajtható - erőforrásszerzés - védés érdekében (terület, zsákmány-birtok, rangsor, nevelő célú, párválasztási céllal), ahhoz fűződő érzelmek kihasználásával. Kifejlődtek a rejtett szándékú technikák (hízelgés, előny ígérete, stb.), ahol a valódi szándékot (pénz, hatalom, partner megszerzése) elrejtik, mert így céljaikat - félrevezetessen alapuló - kisebb ellenállással könnyebben elérik. Agresszív (sérülést nem okozóan fenyegető) vetélkedés keretében (például „Oszd meg és uralkodj”) uszítás, fenyegetés alapján félre vezetéssel, ellenfelek egymás ellen fordításával magán és közéletben, - a megosztott, gyenge ellenállás lehetőségét kihasználva, - hatalom, illetve erőforrások megszerzése a cél.

A manipuláció fajtái.

• Segítő (pozitív) manipuláció. (Például szimbióta - helyes irányba tereli a figyelmet és ad is. Ilyen lehet a nevelői manipuláció.)
• Ártó (negatív) manipuláció. (Például parazita - módon félrevezeti a figyelmet és csak elvesz. Ilyen a hazudozós, ígérgetős, szélhámos viselkedés.)

Manipulációs (figyelemirányító) kilenc módszer az emberek megváltoztatására, sértődés vagy harag felkeltése nélkül (Carnegie):

• Kezdd dicsérettel és becsületes elismeréssel.
• Közvetve hívd fel mások figyelmét hibáira.
• Beszélj előbb saját hibáidról, mielőtt a másikat bírálod.
• Inkább kérdéseket tégy fel, mint közvetlen parancsokat adj.
• Engedd, hogy a másik megmentse a látszatot és ne kelljen restelkednie.
• Dicsérd a legkisebb fejlődést is.
• Előlegezd, a jó véleményt. Tedd lehetővé, hogy a másiknak jó híre legyen, eszerint cselekedjék. „Ha meg akarsz javítani valakit valamilyen szempontból, tégy úgy, mintha az a bizonyos elérendő tulajdonság máris jellemre egyik alapvető vonása volna."
• Bátorítsd a másikat. Tüntesd fel könnyen helyrehozhatónak azt a hibát, amelyet meg akarsz javítani; hitesd el vele, hogy olyasmit kérsz tőle, amit könnyen megtehet.
• Tedd kívánatossá óhajod teljesítését.

Egészségvédelem érdekében manipuláció.

Nagyon nehéz gyengébb akaraterő esetén a védekezés, mert az emberi ösztönző rendszer „édes ízt adó” örömérzést ad szintén lustaságért, falánkságért, túlélésért, szexért, sőt büntet szorongással, stressz érzéssel nem teljesítés esetén. Nehéz az alap programot felülírni más helyes örömforrások segítségével.

- Városi mozgásszegény (számítógép, TV, gépkocsi) életmód ellen – sportolás. (Ellene ható erő: lustaságot parancsoló mozgásenergiával takarékosan bánó túlélési ösztönprogram. Védekezés: fokozatos életmódváltás, alternatív mozgással járó örömforrások megteremtésével.)

- Ipari, túl sok szénhidrátot, illetve kalóriát tartalmazó élelmiszerek helyett – zöldség, gyümölcs, többszöri kis kalóriaétkezéssel. (Ellene ható erő: falánkságot parancsoló energiaraktározó túlélési ösztönprogram. Védekezés: fokozatos életmódváltás alternatív étkezéssel járó örömforrások megteremtésével.)

Manipuláció - kereskedelmi nyereség érdekében.

Szellemi, érzelmi elsivárosodás (erőszak filmek és Pc játékok), elmagányosodás ellen – önképzés és közösségi élet keresése örömforrások megteremtésével. (Ellene ható erő: a kereskedelemi haszon érdekében manipulálják, lekötik az emberi figyelmet - virtuális pótcselekvésként - szexuális, túlélő, rangsorszerző, birtokszerző ösztönprogram sokkolásával.)

Stressz elleni védekezés.

A stressz fajtái.

Orvosi elfogadottság szerint:

• Segítő – a test működését cél érdekében, gyorsan eredményessé, hatékonnyá tévő - felpörgető (bemelegítő), vészhelyzet esetén különösen nagy fizikai erőt biztosító stressz.
• Ártó – leblokkolással – apátiával, állandó szorongással, félelemmel járó - stressz betegséget okozó (például depresszió, apátia, rák).

Vetélkedéskultúrához kapcsolódóan:

- Erőforrásszerző-védő stressz (terület, zsákmány-birtok, rangsor, nevelő célú, párválasztási).

Személyiségtípushoz kapcsolódóan:

- Indulatos alkat.

- Erőforrásszerző-védő konfliktuskereső magatartáshoz kapcsolódó alkat.

- Tanultan agresszív (megtanulta, hogy eredményt ér el vele a környezetében) alkat.

- Szorongó, stressz-érzékeny alkat.

- Stressz tűrő alkat.

Védekezés stressz érzékenység esetén.

Konfliktusmegoldó - kezelő ismeretek és stressz kerülő életmód.

Kudarcélményből származó magatartás.

Alapismeretek.

Békés magatartás:

Az egészséges személyiség feldolgozza az őt ért kudarcélményt, és a tapasztalatokat beépítve a jelen és a jövő felé fordul.

Támadó magatartás:

Ha nem tudjuk feldolgozni a bennünket ért kudarcot, (létbiztonság, szeretet, megbecsülés, megismerés, megértés, lelki szépség, önmegvalósítás hiánya) elkeseredésünkben támadóan lépünk fel a környezetünkkel szemben. Ezért fokozottan kell figyelni a kudarcélménnyel rendelkezők reakcióit. A befelé forduló, szótlan, titkolódzó személyiség többnyire önmagában emészti meg a kudarcot, és így többet szenved. Ha a környezet a segélykérő jelekre odafigyel, segíthet és megelőzheti a másokat veszélyeztető illetve önpusztító (alkohol, drog, öngyilkosság) folyamatokat.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

Csökkenteni tudjuk a kudarcok számát az okok feltárásával, részben vagy egészben történő megszüntetésével. A kudarcot okozó viselkedés, megjelenés (felhívó jegyek) megállapítása, megszüntetése a kudarcok számát csökkentheti.

Konfliktuskezelés:

Konfliktuskezelésnél megoldás a beszélgetés, tanácsadás, remény a kudarc feloldására. Többnyire azonban nem törődőnk egymással, mert ösztönösen, saját érdekek mentén élünk.

Manipuláció és védelem:

Taktikus viselkedés gyakorlása, mint például figyelemelterelés másságunkról, ha kudarcélményt okozó kirekesztő magatartással élnek felénk, - a derűs, viccelődő környezet megteremtése a feszültség oldására, a kudarcok erejét csökkentheti.

Lelki örömforrásként a baráti kör, zene, sport, állatok, könyvek stb. szeretete a kudarcélményt levezethetik, ezáltal a lehetséges agresszivitást csökkentheti. Önmagunk biztatása, becsülése, valamilyen más területen sikerek elérése pedig a kudarcélményből történő kilábalást segíti.

Stressz elleni védekezés:

Lelki erőforrásként kitartást adhat a bajban a család, az értelmes célok, segíteni akarás másokon. A kifelé forduló, beszédes, barátkozó személyiség környezetével hamarabb megosztja kudarcélményét, így a szenvedés egy részét is átadja.

Bővített ismeretek.

Kudarcélményből eredő magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• Ami fáj, az nevel. (A bánat tanít meglátni, megérteni fontos dolgokat.)

Hátrányok:

• A harag rossz tanácsadó. (A düh rossz döntésekre sarkall.)
• Késő bánat ebgondolat. (Előre kell gondolkodni.)
• Könnyű sebet ejteni, de nehéz gyógyítani. (Könnyebb bánatot okozni, mint feledni.)
• Ha begyógyul is a seb, megmarad a helye. (Nem felejti bánatát.)
• Ár ellen nehéz úszni. (Túlerő ellen sok a kudarc.)
• A baj nem jár egyedül. (Egyik baj megteremti, vonzza a másikat.)

Törvényszerűség:

• Borúra derű, derűre ború jön. (A siker és kudarc életünk része.)
• Aki másokat legyőz erős, aki önmagát, hatalmas. (Az alkalmazkodás és önuralom erősebb a basáskodásnál.)
• Az idő a düh orvossága. (A harag idővel elmúlik.)
• Minden ösvényen vannak tócsák. (Az életben kudarcok törvényszerűen léteznek.)
• A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga. (Bánat terheinktől megszabadulhatunk.)
• Antiszthenész: Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke.

Viselkedés tanácsok:

• Kutyaharapást szőrivel gyógyítsd! (Ha nem sikerült, próbáld újra hasonló területen!)
• Szakíts időt a vidámságra, ez a lélek zenéje! (A vidámság értékes.)
• Megérdemli az édest, aki megízlelte a keserűt. (Bánat után szükség van ellensúlyként örömre.)
• Ne legyen oly haragod, hogy más időre ne halaszthasd. (Az önuralom fontos.)
• Lenyeli a békát. (Elfogadja a nem tetsző dolgot.)
• Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. (Sorsunkat viselkedéssel befolyásoljuk.)
• A boldogtalanság az általad nyitva hagyott ajtón jön be. (A kudarcok okát, hibáink feltárásával csökkenthetjük.)
• Csak a tudatlan ember haragszik - a bölcs megértő. (A bölcs átlátja a helyzetet.)
• A boldogság egyik akadálya, hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. (Fontenelle)
• Joseph Murphy:
  

Megérteni annyi, mint mindent megbocsátani.
Amit másokkal teszel, azt valójában önmagaddal teszed; Tudatalattid megteremti benned azt, amit érzel, és amit gondolsz másokról.
A lélek békéje nélkül nincs boldogság.

• A munka biztos menedék annak, aki magányos.

Kudarcélményből származó magatartás példákkal.

Mese példák: „A hattyúvá vált testvérek” – a lánytestvér kudarcélménye miatt elátkozta testvéreit, de később megmentette őket.

Magánéleti példák: szeretett elvesztése (haláleset, válás,) viszonzatlan elfogadó érzelmek, barát cserbenhagyása.

Diákéletből vett példák: tanulási kudarc (egyes, bukás), problémás diákszerelem.

Felnőtt életből vett példák: munkahely elvesztése, rokkanttá válás.

Családi életből vett példák: válás, család elvesztése, veszekedés, elhidegülés.

Sportéleti példák: sportvereség, sportolás kényszerű abbahagyása.

Közéleti példák: sikertelen közszereplés (színész kifütyülése), pályázat elvesztése.

A belső harmónia és a válságkorszakok főbb jellemzői.

A nyugalmon alapuló belső harmónia tartósan egyfajta ösztönvágy nélküliségben, vagy lemondásban található meg legkönnyebben (pl. papok, tudósok, agglegények bizonyos vágyaikról lemondanak).

Az ösztönéleti vágyainkon alapuló belső harmónia, boldogság múló állapot is lehet, ilyen a sikeres párválasztás, utódnevelés. Eredményeink elvesztése boldogtalanná is tehet (lásd: elhidegülés, válás, haláleset). Tömegesen mégsem élhetünk ösztönös vágyaink nélkül, mert akkor kihalna az emberiség.

A belső harmóniára való törekvés elengedhetetlen, mert ilyenkor olyan pozitív erőket használunk, mint a békesség, kölcsönösség, önzetlen szeretet stb.

A belső harmónia megteremtésében segíthet:

A kapcsolatkeresés módszerei önmagunkkal meditálással, relaxálással.

Ösztönéletünk, bioritmusunk feltárása, befolyásolása ismeretek segítségével.

Kreatív (alkotó) gondolkodásmód fejlesztése játékkal, alkotó munkavállalással.

A haszonelv és a tolerancia elvének ismerete életismeretek megszerzésével.

Akinek képessége van a belső egyensúlya (belső harmóniája) visszanyerésére, kudarcélmény esetén könnyebben elkerüli az agresszív, garázda viselkedést, a kábítószerezést, alkoholizálást, depressziót, öngyilkosságot, gyilkosságot.

Sajnos életünkben törvényszerűek a válságkorszakok és ezért szinte kiküszöbölhetetlenek a mai ismeretek alapján. Válságkorszakot okozhat az élet során fiatalon a leválás (lásd: felnőtt utód és szülő viszonya), majd felnőttként a párkapcsolatból eredő problémák (lásd: rangsorharc, elhidegülés, válás.) Párkapcsolatoknál az egymásrautaltság érdekmegszűnése, férfi – női szerepzavarok, a monotónia - háromfejű sárkányként veszélyeztetik a házastársi kapcsolatokat. Az öregedésből eredő válságkorszakot az inaktivitás a magárahagyottság szüli. Fontos a válságkorszakokkal kapcsolatban a megelőző viselkedés önvédelem ismerete, önerősítő módszerek használata

A kirekesztő (normatív) magatartás

Alapismeretek.

Minden élőlény igyekszik a saját hasonmását terjeszteni, ha szükséges, mások kiszorításával is. Minél nagyobb az eltérés az ő tulajdonságától (pl. bőrszín, viselkedés), annál nagyobb az esély a támadó (kirekesztő) magatartásra is. Idegen gyűlöletre adhat okot a nemzeti, vallási másság, eltérő gondolkodás. Az éhezés, munkanélküliség (erőforrások beszűkülése) következtében fellépő birtok - zsákmányszerző kudarcélménye támadékonnyá tesz és felerősíti az idegengyűlöletet, a kirekesztő magatartást.

A kirekesztő magatartás egyik célja – élelem, terület, rangsor, stb. biztosítása rokontulajdonságokkal rendelkező csoport számára.

A második célnál az ingadozó, hazudozó, félénk, beteges viselkedés szintén figyelmet válthat ki, mert kirekesztéssel védekezik az egészséges csoport a beteges öröklődés ellen. Néha elég az is, ha a külső-belső tulajdonságok eltérnek az átlagostól, úgymint elhanyagolt, kövér, sovány, kancsal.

A harmadik célnál az élet és az egészség megóvása a cél életveszélyes fertőzőbetegség esetén. Ilyen például a pestis, kolera, AIDS.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

A jó gazdasági helyzet gátolja a támadó magatartások kialakulását. Elegendő nagyságú erőforrás (pl. élelem, jövedelem, lakóterület) esetén az emberhez méltó együttélés, a "másság" elfogadása többnyire megvalósul.

Konfliktuskezelés.

A tolerancia tanítása, a másság elfogadása fontos lépés, mert számszerűen, túl sokan élünk már ahhoz, hogy az állatvilág természeti törvényeit alkalmazzuk - és öljük vagy ellehetetlenítsük egymást. Viszont az ember evolúciós fejlődésénél fogva magában hordozza ösztönös viselkedésparancsokba ágyazva a kirekesztő magatartást – amit az ínség felerősít.

Manipuláció és védelem.

A figyelemelterelés másságunkról, ha kirekesztő magatartással élnek felénk, - derűs, viccelődő környezet megteremtése a feszültség oldására, a kirekesztés erejét csökkentheti. Álságos rangsorszerző célú a hamis ellenségkép gyártáson alapuló kirekesztés. A manipuláló személy a csoportirányítást úgy szerzi meg, vagy tartja fent, hogy uszításon alapuló – erős csoportösszetartást biztosít. A védekezés a leleplezés mellet, a csoport szimpátiájának megszerzésére is kell, hogy irányuljon.

Stresszvédelem.

A kiközösítés folyamatos, magas terhelésű stresszhelyzetet okoz. Védekezés lehet az áldozati felhívó jegyek felderítése és megszüntetése mellet, - a beágyazott áldozati szerep miatt - az új környezet választása.

A kirekesztő (normatív) magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• A mi kutyánk kölyke. (Hozzánk tartozó, nem idegen.)
• Egy követ fújnak. (Egyezik a véleményük.)
• Mindenki a magáét segíti. (Hasonló a hasonlót segíti.)

Hátrányok:

• Kilóg a sorból. (Nem olyan, mint a többi.)
• Kutyából nem lesz szalonna. (Megrögzött rosszból nem lesz jó.)
• Ötödik kerék a kocsiban. (Fölösleges.)
• Nem szed más kosarába epret. (Csak sajátját segíti, gyarapítja.)

Törvényszerűség:

• Nem vagyunk egyformák. (Minden ember más.)
• Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. (A hasonló érdekűek összetartanak.)
• Mindenkinek van valami hibája. (Senki sem hibátlan.)

Viselkedés tanácsok:

• Vedd fel a szürke színt! (Ne legyél ingerlően kirívó.)
• Hasonló a hasonlónak örül. (Aki más, mint ő - azzal nem barátkozik.)
• Antiszthenész: Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert ők az elsők, akik felfedezik hibáinkat.

Kirekesztő (normatív) magatartás példákkal.

Mese példák: „A rút kiskacsa” – a rútként csúfolt kiskacsából szép hattyú lesz.

Magánéleti példák: eltérő viselkedésű, értékrendű, kinézetű személyekkel barátkozás kerülése vagy vitatkozás, veszekedés.

Diákéletből vett példák: kövér (dagi), sovány (gebe), alacsony (törpe), magas (égi meszelő), szemüveges (pápaszemes), szeplős (pulykatojás).

Felnőtt életből vett példák: munkahelyen, felhívó jelleggel rendelkező munkatársak gúnyolása, állandó heccelése.

Családi életből vett példák: testvérek gúnyolódása kövérség, soványság, „dedós” korcsoport esetén. Házastársak „egy-másság elleni” „kritikája”.

Sportéleti példák: szurkoló egymással szembeni gyűlölködése, rasszista jegyekkel.

Közéleti példák: zsidózás, cigányozás (kisebbség elleni rasszizmus), közösségi csoportátlagtól eltérően gondolkodók, viselkedők fenyegetése.

Gyermekkorban sokszor fordul elő kiközösítés. Egyik fajtája az eltérő viselkedésen (felnőtteskedő, nagyzoló, hazudozó, stb.) alapul, melynek felhívó, ingerlő jellege van. A magatartászavaros, hiperaktív gyerekek is ellenszenvet váltanak ki alacsonyszintű együtt-működésűkkel, közösségi viselkedésnormák tagadásával. Másik fajtája a testalkati eltérés (kövér, sovány szemüveges, alacsony, magas, stb.). Sikertelen gyerekkori viselkedés önvédelem esetén a felnőttként a társadalom már kulturáltabban, toleránsabban kezeli a másságát.

Rangsorszerző - védő magatartás

Alapismeretek.

A rangsor közösségben élők kapcsolatrendszere, mely a szükségletek (például elismertség, pénz) elosztására irányul. Ilyen például az iskolai rangsornál a legerősebb - leggyengébb, legokosabb – legbutább, legszebb - legcsúnyább diák helyzete, vagy a munkahelyi rangsornál a főnök-beosztott viszonya fizetés esetén, ahol a rangsor első dönti el, ki mennyit kap.

Elnyomó rangsornál az alul levőkre sok szenvedés jut a basáskodó, kegyetlenkedő viselkedés miatt. Segítő rangsornál a jobb képességű segíti a gyengébbet, így a közösség gyorsabban fejlődik.

Vetélkedés békés magatartással a rangsorhelyekért: az értelmi képesség bizonyítása, határozottság, szeretetre méltó viselkedés, erős kapcsolatteremtő képesség, megjelenés, erkölcsi,- érzelmi,- anyagi gazdagság bizonyítása.

Vetélkedés támadó magatartással a rangsorhelyekért: csúfolódás, fenyegetés, verekedés.

A rangsor alján lévőknek a felemelkedéshez, kell egy siker-program, cél- kijelöléssel. Az új közösségek új lehetőségeket adnak, bár itt is meg kell küzdeni a rangsorhelyekért. A rangsorhelyek kialakulásáig a csoport támadókedve emelkedhet. A beletörődő tehetetlenség ellen a tanult sikeresesség környezetét kell a nevelőknek biztosítani.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

Megfelelő gesztusokkal, tiszteletadással (elismerő szavak, ajándékozás, szívességek) eleve jó kapcsolattartást tudunk kialakítani. Az érdeksérelem lehetséges kerülése békés együttélési lehetőséget ad. A megfelelő fizikum, rangsorhely és baráti kör kockázatossá teszi a támadó számára a fellépését. Veszélyt jelentő rangsor elsővel - barátkozni is lehet konfliktus megelőzés céljával. Az észrevétlen, csendes viselkedés nyugalmat ad, míg a kirívó áldozati kockázatot hordoz, mert a rangsorban felülállók üldözően, kirekesztően léphetnek fel.

Konfliktuskezelés:

A megfelelő „Élni és élni - hagyni.” csoportszellem kialakítása a csoportvezető és a közösség aktíváinak feladata a közmondás, illetve a demokratikus működés alapján. Ez megfelelő keretet ad a konfliktuskezelési stratégiákhoz (önérvényesítő, önalávető, elkerülő, kompromisszumkereső, problémamegoldó). Gyengébb rangsorhelyzetben az elismerő gesztusok megnyugtatóak a magasabb rangsorúak felé.

Manipuláció és manipuláció védelem:

A vadászfalka klikkesedést, egymás elleni uszítást, „ellenséggyártást” rangsorszerzésre is fel lehet használni. Védekezni a csoportirányító és a közösség okosan és közérthetően elemző, lejárató, elszigetelő, rangsor megsemmisítő ítéletével lehet a bajkeverővel szemben – felkínálva számára a kivezető, hibát kijavító, közösséget szolgáló, egészséges út lehetőségét.

Stressz elleni védekezés:

A rangsorharcokban megjelenő fenyegetés különösen, ha folyamatosan basáskodó, élvezkedően diktátor-félelmet keltő - stresszként határterhelést okoz. Védekezni szintén a csoportirányító és a közösség keményen elemző, érzelmileg lejárató, elszigetelő, rangsor megsemmisítő ítéletével lehet – kivezető hibát kijavító út lehetőségével.

Bővített ismeretek.

Rangsorszerző-védő magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• Jobb fent, mint lent. (Rangsor elsőként, több jut neki.)
• Közel van a húsos fazékhoz. (Rangsora miatt több jut neki.)
• Ruha teszi az embert. (Van, amikor a gazdagság számít.)

Hátrányok:

• Szegénységi bizonyítványt állít ki magáról. (Rossz képességű, neveletlen rangsorú.)
• Azért, mert eltakarod, még nem vagy nagyobb a napnál. (Önkritika nélküli beképzeltség, félrevezet rangsorhelynél.)
• Nehogy már a nyúl vigye a puskát. (A rangsor alsó nem irányíthat.)

Törvényszerűség:

• Mindenkinél van erősebb. (Ne bízd el magad.)
• Minden szentnek maga felé hajlik a keze. (Rangsor elsők előbb maguknak kedveznek.)
• Aki bírja, marja. (Azé, aki erősebb.)
• Két dudás egy csárdában nem fér meg. (Riválisok nem férnek meg egymással.)
• Ember embernek farkasa. (Az emberek kegyetlen érdekérvényesítésre is képesek.)
• Magas lóról nagyot esik. (A szerénység jobb a túlzó nagyravágyásnál.)
• Messzi ér a király keze. (A hatalom eszközei sok mindent befolyásolnak.)
• Király haragját hamar halál követi. (A rangsor első sokszor erőszakos.)
• Új király, új törvény. (Új rangelső, új elbírálásfajták.)
• Sok szeme, sok füle van a királynak. (A rangsor elsőhöz sokan dörgölőznek, árulkodva.)
• Amit szabad Jupiternek, nem szabad azt az ökörnek. (A rangsor elsőnek többet szabad, mint a rangsor alsónak.)
• A cél szentesíti az eszközt. (A hatalomért gonosz eszközt is használ.)

Viselkedéstanácsok:

• A tiszteletet nem kérni kell, hanem kiérdemelni! (A viselkedése miatt néznek fel rá.)
• Ha nem tudod legyőzni, tedd barátoddá! (Erősebb nála, összebarátkozik vele.)
• Az igazi vezért nem parancsszóra követik. (A viselkedése és képességei miatt néznek fel rá.)

Túlélés:

• Forog, mint a szélkakas. (Változik a véleménye az erősebbhez, vagy érdekeihez igazodóan.
• Lefelé tapos és felfelé hajlong. (Jellemtelenül érvényesül.)

Rangsorszerző és védő magatartás példákkal.

Mese példák: „Hamupipőke” – alacsony rangú, elnyomott és kihasznált a családban a mostoha testvérekhez képest, de királyi feleségként föléjük kerül.

Magánéleti példák: kapcsolatirányító szerep barátság esetén,

Diákéletből vett példák: osztály-első, legerősebb, legszebb, kiváló sportoló.

Felnőtt életből vett példák: igazgató, munkás, munkanélküli.

Családi életből vett példák: „nadrágot viselő,” családfő, örökösödési rangsor.

Sportéleti példák: Olimpiai,- világ,- edzőtermi bajnok, tanuló - mesterfokozatú övvizsgák.

Közéleti példák: miniszterelnök, miniszter, államtitkár.

Gyermekeknél a legszebb, legdivatosabb, legerősebb, legtöbb baráttal rendelkező, legügyesebb, legokosabb rangsorok a legfontosabbak.

Basáskodó rangsorszerep óvodában, iskolában egyaránt előfordul. Az a gyermek, akinek az önértékelése zavaros, kisebbrendűségi érzése van, - magatartászavaros és folyamatosan bizonyítani akar önmagának, környezetének. Bandafőnök módjára szervezkedik és megfélemlíti környezetét. Rangsorát basáskodásra használja az áldozati felhívó jelleggel amúgy is rendelkező gyerekeken. Segíti őt, hogy a közösség szintén kiközösítéssel fordul a másság felé ösztönösen. Az ilyen gyerek ellen fellépni gyenge félrenéző pedagógiai erővel nem lehet. Ha ravasz - az egyezkedő módszereket is pajzsként használja. Viszont gyengíteni lehet, ha szembesítik közösség előtt, negatív rangsorszerepével, lejáratva gyenge személyiségjegyei felmutatásával. Ugyanakkor, ha erős kézzel, de kivezető közösségi érvényesülési menekülési útvonalat kap, lehet, hogy él az alternatívával. Ha nem - az elszigetelés, fokozott ellenőrzés, törvényesen megengedhető elrettentő nevelői fenyegetés, kockázati veszteség, hátrányokozás fékezheti tevékenységét. Ahol kell - a kizárás, elszigetelés eszközével is lehet élni. Nem szabad lebecsülni, hogy tömegesen mennyi félelmet, érzelmi, fizikai fájdalmat okoznak az ilyen típusú gyerekek társainak - sokszor szüleik elnéző viselkedése mellet. A szülői és pedagógus munkaközösség, vagy a szülő, diák és osztályfőnök szövetsége elengedhetetlen eredményes védekezésnél. Ahol ez nem valósul meg a szenvedő gyerekeknek évekig kell várni, hogy ilyen társaiktól elsodorja őket az idő. Az is tény viszont, hogy a felnőtt társadalom sem különb – diktátorok, kiskirályok jönnek létre talán pont az ilyen hajlamú gyerekekből. Ha el is sodorja az idő őket, törvényszerűen újra kitermelődnek.

Sztárolt rangsorszerep óvodában, iskolában fordul többnyire elő, amikor is a külső megjelenés, vagy gazdagság miatt sztárolnak valakit. Ilyenkor negatív, vagy basáskodó hangadó is lehet a sztárolt, sokszor egy személy ellen hangolva a közösséget – egyfajta célt adva csoportkohéziót teremt. Védekezés lehet a negatív sztárszerepből való kiütés.

Deviáns, frusztrációs rangsorszerep, amikor úgy akar elismerő rangsort szerezni valaki, hogy a közösségi normákat, fegyelmet felrúgja és lázadva szembeszáll a csoport szabadságigényét szimpátia erőként használva. Az ilyen gyerek ellen parancsoló pedagógiai erővel nem lehet szembeszállni – csak olaj a tűzre és növeli ellenálló erejét. Viszont gyengíteni lehet, - ha szembesítik közösség előtt lejáratva - gyenge személyiségjegyei és annak fájdalmas okai felmutatásával. Ugyanakkor, ha kivezető közösségi érvényesülési menekülési útvonalat kap, kudarcélményének feloldásához eredményes segítőkészség felmutatását, - sikeres lehet a nevelői eljárás.

Státuszszimbólum rangsorszerep, amikor Adidas, Nike, stb. sportcipő, márkás csodatelefonnal díszíti karácsonyfadíszként fel magát a rangsorszerző gyerek – mások elismerését kiváltva. Ha örökletesen nincs – külső, belső értékes tulajdonságokat, csak nevelési folyamata után szerezhet, ezért idegen tollakkal ékeskedik. A szülők ilyenkor folyamatos anyagi jellegű agresszív vásárlói támadásnak vannak kitéve, amire a kereskedelem ráerősít, státuszszimbólum reklámjain keresztül.

Békebíró rangsorszerep esetén örökletes és szerzett – külső, belső értékes tulajdonságokkal rendelkezik a gyermek. Erős értelmi, kiegyensúlyozott érzelmű, békés, asszertív viselkedése, - irányító szerepet ad neki. Félelem nélküli környezetében szimpatizálnak vele és adnak véleményére. Az ilyen gyereket ritkán támadják rangsora miatt.

Rivális rangsorszerep előfordulásánál négyszeresére szaporodik a rangsorhelyért folyó támadómagatartások száma. Ez már együttműködési működési zavarokat okoz egy közösség életében, ellehetetlenítve az órákat, klikkesedésre kényszerítve a csoportot. Védekezés az egyik fél győzelemre juttatása, mely csökkenti a konfliktusok erejét, számát.

Áldozati rangsorszerepnél a felhívó jelleg, alacsony rangsor, elszigeteltség, alacsony kockázat növeli a támadási hajlamot. Védekezés az önkontrol – hibás, gyenge tulajdonságaink kiküszöbölésével kapcsolatban. Az ártatlanságból fakadó igazunkat természeti ösztönparancsok ellen – agresszív környezetben hiába hangoztatjuk.

Passzív rangsorszerepnél általában középen helyezkedik el a gyermek és nem kényszerül rangsorharcokra – bár ösztönös vágyai vannak rangsorszerep betöltésére.

Testvér rangsorharcok a szülőkért, mint erőforrásokért. Az állatvilágban a fészekből löki ki a testvérét a madárfióka, hogy több élelmet kapjon. Közvetve a gondoskodás kisajátításáért folyik a harc az emberek gyerekeinél is. Védekezés a kiegyensúlyozott, vagy szükségleteknek megfelelő, de kulturált megnyugtató gondoskodás.

Területszerző - védő magatartás.

Alapismeretek.

A lakását, nyaralóját, munkaterületét, iskolapadját, játszóterületét annál hevesebben védi a tulajdonosa, minél értékesebb az számára, hiszen ezek a családnevelés, pihenés, élelemszerzés, tanulás, szempontjából létfontosságúak.

Vetélkedés békés magatartással a területért: játszóterületért belépőjegy, vagy udvarias kérés, ajándék – lakásterületért albérleti díj, tulajdonjog megvásárlása.

Vetélkedés támadó magatartással a területért: fenyegetés, verekedés, ölés.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

„Az én házam az én váram.” (A területén ő rendelkezik.) Éppen ezért – nem területszerző célú - indulatos vagy számon kérő viselkedéssel ne az ellenfél területén, hanem semleges, vagy saját területünkön lépjünk fel, még ha igazunk is van, mert így nem keletkezik egy felesleges – saját területén megtámadott ellenérzés („Az én lakásomban te ne mond meg, hogy mit csináljak!” – amit a vitához kapcsol.) Ugyanakkor adjunk esélyt a kölcsönös előnyökkel járó megoldásnak is.

Konfliktuskezelés:

Területet megfelelő ellenérték felkínálásával, ellenállás nélkül szerezhetünk. Az önérvényesítő, önalávető, problémakerülő, kompromisszumkereső, problémamegoldó konfliktuskezelő viselkedés az adott lehetőségektől, erőviszonyoktól és a nyereség – kockázat helyzettől függ.

Manipuláció és manipuláció védelem:

Egy értékes területért értéktelen, hamis ígéreteket adni a szélhámos lakásmaffia módszere. Egyik testvér sokszor uszítja eredményesen a szülőt másik testvére ellen és ígér fűt, fát lakóingatlan örökség érdekében.

Stressz elleni védekezés:

A területvédő harcokban megjelenő fenyegetés különösen, ha folyamatosan basáskodó, élvezkedően félelmet keltő - stresszként határterhelést okoz. (Például félelmet keltő szomszéd.) Védekezni szintén a csoportirányító és a közösség problémamegoldó ítéletével lehet – kivezető hibát kijavító út lehetőségével.

Bővített ismeretek.

A területtel nem rendelkező állatokat intermediális (közbenső) egyedeknek hívják. A területszerző vetélkedés alapján – eltartó területtel nem rendelkezve – éheznek, és többnyire kiszorulnak a szaporodásból. Embereknél a hajléktalan jelzőt használják. A lelki terhelések, hőmérsékletingadozások, éhezések többnyire korai halálozással járnak számukra. Az embertelen társadalmak nem oldják meg a hajléktalanok munkahely és lakóterület szerző problémáit - csak egyedi jóindulatra számíthatnak, ami kevés. Az állatvilág ideológiája tömegek számára kijelenteni, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel. Az igaz, hogy nem vagyunk egyforma képességűek, de a segítő társadalmi rangsor szerep, nem félrenéző, hanem problémamegoldó.

Területszerző-védő magatartás közmondás gyűjteménye

Előnyök:

• Sok jó ember kis helyen is elfér. (Jóindulatúak, nem veszekednek.)
• Jobb a jó szomszéd sok rossz atyafinál. (Inkább jó ismerős, mint rossz rokon.)

Hátrányok:

• Rossz szomszédság, török átok. (Fenyegető, ha a szomszéd terület ellenséges.)

Törvényszerűség:

• Kéretlen vendég ne légy! (Más területén engedéllyel légy!)
• Az én házam az én váram. (A területén ő rendelkezik.)
• Mindenütt jó, de legjobb otthon. (A saját birtokán érzi jól magát.)
• Mindenki a maga háza előtt söprögessen! (A maga hibáit nézze először!)
• A bagoly is bíró a saját barlangjában. (A sajátjában ő parancsol.)
• Ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek. (A területgazda nélkül, más a viselkedés.)
• Akinek a szekerén ülsz, annak a nótáját fújjad! (A terület gazdáját vedd figyelembe!)
• Haza csak egy van. (Fontos a hazaszeretet.)
• Gyáva népnek nincs hazája. (A gyáva fél védeni a területét és elveszti.)

Kihasználás:

• Az igaz barát a szívedben és nem a házadban él. (Igaz barát nem veszi el a területedet)

Túlélés:

• Felszedi a sátorfáját. (Elhagyja a területet.)
• A süllyedő hajót elhagyják a patkányok. (Nehéz helyzetben a túlélők menekülnek először.)

Területszerző és védő támadó magatartás példákkal.

Mese példák: „Csizmás kandúr” – földet, kastély szereznek maguknak fondorlattal, fenyegetéssel.

Magánéleti példák: fürdőszoba túl sokáig tartó birtoklása, megszokott ágyhely.

Diákéletből vett példák: iskolapad terület (átkönyöklés-terpeszkedés a padtárs oldalára), sorban állás (tolakodás), játszóterület birtoklása - védelme.

Felnőtt életből vett példák: jövedelemszerző terület (munkahely), föld birtoklása - védelme.

Családi életből vett példák: válás estén lakó- nyaralóterület szerzése-védelme.

Sportéleti példák: labdarúgásnál mezőny fölény (játékterület uralása), „Sumo” (körből kitolás).

Közéleti példák: haza védelme, közúti közlekedés „terület védelme” (KRESZ).

Gyermekkorban a területszerző - védő békés vagy támadó magatartás játszóterületért, iskolapadért előfordul, amit okos egyezkedéssel békésen is megoldanak. Sajnos ennek hiányában a fenyegető sérülésokozó magatartás is előfordul, ahol szükséges a konfliktuskezelés az igazságtevés, problémamegoldás a nevelők részéről – békés vetélkedéskultúra tanításával. Az elvált szülők gyermeke sokszor egy hetet egyik, majd a másik hetet másik szülővel tölti. Így nincs saját terület tulajdonosi tudata és szorongó, határozatlan lehet. Megoldás a gyerek érdekét figyelembe véve a kisebbik rossz választása.

Olyan is előfordul felnőtt korban, hogyha kapzsi, egoista a szülő, még nagyobb családi házat épít – miközben gyermekeinek lakásra sem telik, sőt adóság csapdában vergődnek.

Zsákmány-birtokszerző és védő magatartás.

Alapismeretek.

Békés magatartás:

A szakmai ismeretek megszerzése az őskorban az élelem biztosításának módszereit jelentette. (Pl.: vadászat, gyűjtögetés, raktározás stb.) Az együttélési ismeretek az előnyös, okos viselkedést biztosították csoporton belül. (Pl.: szövetkező, óvatos viselkedés, rangsor betöltése, utódnevelés.) Ma az iskolák biztosítják a szakismereteket. A társadalmi együttélés az ipari forradalom óta nagyon gyorsan fejlődik, változik, csakúgy, mint a szakmai ismeretek.

Ezért sokan hiába szereznek megfelelő szakismereteket, hiányos életismeretük és önértékelésük miatt kihasználtak, kevésbé talpraesettek, magányosak, szorongóak lehetnek.

Támadó magatartás:

A zsákmányszerző rablás, támadás esélye és ereje nagyobb lehet értékes tárgyak, magas pénzösszeg esetén, főleg ha az elvétel kockázata kicsi.

Ugyanígy a jogos bérkifizetésért, örökségért, tulajdontárgyért a birtokszerző annál támadóbban lép fel, minél nagyobb annak értéke. Ilyenkor a törvények betarttatása, az érdekegyeztető, becsületes viselkedés csökkentheti a támadó magatartást.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

Nem ajánlatos dicsekvő, felhívó életmóddal élni. Fontos az óvatos, értéktárgyakra vigyázó viselkedés.

Konfliktuskezelés:

Túlerő esetén az értéktárgynál többet ér személyes biztonságunk. Ilyenkor a támadó alapos megfigyelése, feljelentése segíthet. Kockázat bejelzése a támadó felé riasztóan hathat (segítségért kiáltás, ellenállás, fenyegetés).

Manipuláció és manipuláció védelem:

A fejlett manipulációs figyelemirányító módszerek az üzleti élet területén nagy nyereséget képeznek, sokszor a fogyasztó megtévesztésével. Ilyen negatív értékű manipuláció a reklám figyelemfelkeltő tudatalatti pszichés és ösztönéleti programokra építő hatása vásárlási láz vagy státuszszimbólum érdekében, - a médiát uraló bulvárlapoknál, filmeknél erőszak és pornó ösztönéleti (túlélés, szex) figyelemsokkoláson alapuló eladása.

Egy értékes birtoktárgyért, hamis ígéreteket adni a szélhámosok módszere. Gyerekek eredményesen manipulálják többnyire a szülőt birtoktárgy megvétele érdekében hízelgéssel, sírással, ígérgetéssel stb. A vesztegetés szintén manipuláció, előnyös, eredményes birtokszerzés érdekében.

Stressz elleni védekezés:

A létszükségletet jelentő javak hiánya (élelmiszer, ivóvíz, ruházat, pénz számlákra), különösen, ha a családban élő gyerekeket is veszélyeztetik, nagyon erős stresszt okoz. A megoldás az egyéni önfejlesztés (magasabb jövedelem, takarékosság) és a társadalmi szolidaritáson, felzárkóztatáson alapuló rendszerszintű (létbiztonságot adó) problémakezelés a gyengébb vetélkedési készségekkel rendelkezők számára.

Bővített ismeretek.

A jólét hét stratégiája.

• Célkitűző tevékenység (rövid, közép, hosszú távú – elismerés, győzelemtudat, család, jótékonyság indokával).
• Tanulás több szinten (fizikai, szellemi, lelki).
• Személyiségfejlesztés (tanuljunk előnyösen változni).
• Pénzgazdálkodás (70% rezsi, 10% jótékonyság, 10% tőkebefektetés, 10% megtakarítás).
• Gazdálkodjunk az idővel (ne legyünk az idő a munka rabjai)!
• Nyerőkkel vegyük körül magunkat (kapcsolati tőke fejlesztése)!
• Tanuljunk meg jól élni (életstílus)!

Birtok és zsákmány szerző-védő magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint. (A szerény létbiztonság, jobb a bizonytalan jólétnél.)
• Sok kicsi sokra megy. (Aprókból is összegyűlik a nagy.)
• Jobb adni, mint tartozni. (Az erősebb ad, a gyengébb kér.)
• Evés közben jön meg az étvágy. (A siker, még többre sarkal.)
• Szemesnek áll a világ. (Az élelmes érvényesül.)

Hátrányok:

• Könnyen szerzett pénz, könnyen vész el. (Nem becsüljük, amiért nem dolgozunk meg.)
• Nem mindig az arat, aki vet. (Munkája eredményét kisajátítják.)
• Aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. (Nincs ideje jövedelmezőbb tevékenységre.)
• Aki a kicsit nem becsüli, a sokat nem érdemli. (A keveset is meg kell becsülni.)
• Az üres has rossz tanácsadó. (Éhesen ingerülté válunk.)
• Fösvénynek soha sincs elég. (A fösvénynek mindig kevés, ami van.)
• Aki sokat markol, keveset fog. (A mohóság rossz döntésekre sarkal.)
• Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. (Túlvállalja magát.)
• Közös lónak túros a háta. (A közös használat feszültséget szül.)
• Nehezen alkuszik meg két eb egy csonton. (Irigyen nem szívesen osztozunk azon, amire szükségünk van.)
• Ki hitelbe vásárol, kétszer fizet. (Tartozni ráfizetés.)
• Belső értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet. (A gazdagság, nemes célok nélkül, érdektelenné tesz.)

Törvényszerűség:

• Minden szentnek maga felé hajlik a keze. (Előbb saját magának ad, aztán másnak.)
• Szükség törvényt bont. (Ha létérdeke, törvényt szeg.)
• Ki korán kel aranyat lel. (A szorgalom eredményt hoz.)
• Aki keres, talál. (Cselekvés nélkül, nincs eredmény.)
• Egyszer hopp, másszor kopp. (Az életben a jólét és szegénység váltja egymást.)
• Amit nyer a réven, elveszti a vámon. (Elveszíti a nyereséget.)

Viselkedés tanácsok:

• Ahol nincs, ott ne keress. (Lehetőségek alapján keressünk.)
• Addig nyújtózz, ameddig a takaród ér. (Ne költekezz túl!)
• Ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el! (Élelmes, többre viszi.)
• Ajándék lónak ne nézd a fogát! (Az ajándékot ne becsüljük le!)
• Gyér javaid szerénységgel gyarapítsd. (A szegénység takarékos életmóddal jár.)
• Pénz beszél, kutya ugat. (Pénzzel többet ellehet érni, mint beszéddel.)
• A semminél a kevés is többet ér. (Meg kell becsülni a keveset is – jól felhasználva.)
• Szegény ember vízzel főz. (Takarékos megoldást keres.)
• Több nap, mint kolbász. (Beosztóan éljünk!)
• Úgy vigyáz rá, mint a szeme világára. (Nagyon vigyáz rá.)
• Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. (A biztos lehetőség többet ér a bizonytalannál.)

Zsákmány-birtokszerző és védő támadó magatartás példákkal.

Mese példák: „A kis királyfi és a gonosz testvérek” – a testvérek „örökségért” folyó vetélkedése miatt veszélybe kerül, de győzedelmeskedik.

Magánéleti példák: „birtok” személyi tulajdon (ing, cipő, zokni, óra, ékszer), „zsákmány” lopással, félrevezetéssel vagy erőszakkal jogtalanul elvett birtoktárgy (óra, ékszer).

Diákéletből vett példák: birtok (radír, ceruza, leckefüzet, tankönyv), zsákmány (lopással vagy erőszakkal elvett radír, ceruza, leckefüzet, tankönyv).

Felnőtt életből vett példák: birtok (pénz, bútor, jogos örökség), zsákmány (pénz, bútor, jogos örökség jogtalan eltulajdonítása),

Családi életből vett példák: birtok (családi ékszer, konyhapénz,) zsákmány (családi ékszer, konyhapénz, jogtalan eltulajdonítása).

Sportéleti példák: birtok (teniszütő, sportmez) zsákmány (teniszütő, sportmez jogtalan eltulajdonítása).

Közéleti példák: birtok (közpénz, állami tulajdon) zsákmány (közpénz, állami tulajdon jogtalan eltulajdonítása).

Gyermekkorban a zsákmány-birtokszerző és védő békés vagy támadó magatartás játéktárgyért folyó vetélkedésben sűrűn, előfordul. Később a státuszszimbólum rangsorszerep érdekében Adidas, Nike, stb. sportcipő, márkás ruhák megszerzése a fontos, és itt a takarékos szülő a legyőzendő ellenfél.

Felnőtt korban gyakran előfordul, hogy testvérek, féltestvérek kijátsszák az arányos örökségi elosztás lehetőségét és a szülőket manipulálva maguknak szerzik meg a vagyont.

Időskorban is előfordul már, hogy magasabb nyugdíjjal rendelkező partnerért otthagyja régi házastársát valaki – anyagi biztonságának, nyaralójának, életmódjának védelmében.

Párválasztó magatartás

Alapismeretek.

A párválasztói vetélkedés - udvarlók vetélkedése egymás legyőzéséért. A valódi cél, hogy a legjobb képességű férfi partnert válassza a nő. Ugyanakkor, ha több a párválasztó nők száma a vetélkedés iránya a férfiak felé fordulhat a kereslet – kínálat alapján.

Békés magatartás:

Sok lány büszke rá, ha a fiúk érte verekszenek, de egy érett, kulturált nő már nem ugrasztja össze udvarlóit. A kulturált vetélkedés - udvarlás keretében - lovagias szabályok szerint folyik, ahol a sérülésveszély elkerülése ugyanolyan fontos, mint az eredményesség. Az eredményes udvarlási technikái a pózolás, önreklámozás (pl. ügyesség, szépség, erő, ápoltság, okosság, gazdagság előtérbe helyezése - hibák eltitkolásával). Taktikája a meghódítandó személy elvárásaira építő reklám, kedves, ajándékozó viselkedéssel.

Támadó magatartás:

Gyakran előfordul az iskolában a fiúk között, hogy egy csinos lány miatt összeverekednek. Ugyanígy a legjobb barátok a “nagy Ő” mellett ellenfelekké válnak. Az embereknél felnőtt korban ez már többnyire kulturált szabályok szerint zajlik, de néha itt is előfordulnak tragédiák (fenyegetés, verekedés, gyilkosság szerelemféltéből).

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

Békésen eredményes - önreklámozó, hibákat titkoló udvarlási technikával, érdek elvárásokra építő taktikával az udvarlókat kilehet rekeszteni a meghódításra váró személy figyelméből. Sőt el lehet érni, érdekekre építő taktikus viselkedéssel, hogy a vetélkedési folyamat megforduljon, és az udvarló legyen a meghódítandó személy.

Megbeszéléses alapon is dönthet két vetélkedő udvarló, ki maradjon porondon.

Konfliktuskezelés:

Lovagias szabályok szerint, sérülésmentesen, - vagy döntsön választás esetén a lány.

Manipuláció és védelem:

Megismerkedési technikák: /rejtett szándékú viselkedés/

• Segítségadás kérése őrzéssel kapcsolatban /pl.: udvariasan megkérjük a kiválasztott személyt sporttáskánk őrzésére, amíg pár percet úszunk, vagy gyorsan elintézünk valamit/.
• Tájékozódási segítségkérés /pl.: utca, közlekedési eszköz, szórakozási lehetőség, útirány stb. keresésével az esetleges kalauzolás lehetőségével./.
• Kölcsön kérés /pl.: könyv, hanglemez, tű, evőeszköz, gyufa/.
• Alkalomszerű vagy tervezett segítségadás, kölcsönadás ismerkedés céljával /pl.: bajba jutott személyt kisegítünk/.
• Közös program szervezése baráton, ismerősön keresztül /pl.: tánc, színház, mozi, utazás, kirándulás, közös munka, házibuli, stb./.

Stressz elleni védekezés.

Csalódás, kikosarazás esetén ”Kutyaharapást szőrivel gyógyítsunk!” - közmondás alapján másik partnerkapcsolattal nagyobb sikerélményre törekedjünk! Önkritikával fejlődjünk kapcsolatépítés területén.

Bővített ismeretek.

Udvarlási, párválasztási stratégiák.

Udvarlási stratégiák:

- Békés vetélkedés (pl. besurranó, helyzetet kihasználó).

- Agresszív vetélkedés (pl. harcoló, másokkal vetélkedő, kiszorító).

Partnerválasztási stratégiák:

- Ösztönös kiválasztással, érzelmi érdekek alapján.

1. - Tudatos párválasztással, összeillő jegyek (érdeklődés, életforma, értékrend, testi jegyek, stb.) és érdekek (közös célok) alapján. Rejtett viselkedés feltárása. /Pl.: “Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!” népbölcselet/

- Kiválasztódással vetélkedés és elfogadás alapján.

Néhány ismeret a párválasztási folyamathoz.

Az ösztönéletből adódóan a nők általában "felfelé" akarnak házasodni, náluk magasabb szintű képességekkel rendelkező férfi személyében a családi biztonságuk miatt.

A szülői környezetből hozott viselkedésminta a párválasztási folyamatok végén kerül napfényre, lásd a közmondást: "Lakva ismerjük meg egymást."

Sajnos a válások száma nagyon magas Magyarországon (60% felett). Ennek egyik fő oka a férfi-női szerepek gyors változása, mely nem áll összhangban az ember ösztönéletével. A férfi ösztönösen többnyire rangsorfölényre törekvő típus, és többnyire nem viseli el az okosabb, nagyobb irányítókészséggel rendelkező, jobb képességű nőt. Megoldás az intelligens alkalmazkodás, tanulás útján. A gazdasági jólétnek az a szintje, ahol már különváltan is meg tudnak élni a családok, fellazította az egymásrautaltságot. Az ajándékozási, szívességi simogatási szeretetnyelv gesztusok is megkopnak a többségnél – ahogyan a mézeshetek véget érnek. Az átlagéletkor növekedésével a házasságok időtartama is duplájára nőtt, ami az emberi monotónia-tűrés új terhelését jelenti.

Társválasztói magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• Aki jótékonyságot vet, barátságot arat. (A jóindulatú segítőkészség, vonzza a barátokat.)
• Zsák a foltját megtalálja. (Saját magához valót talál.)
• Igaz barát az aranynál is többet ér. (Számítani lehet rá.)

Hátrányok:

• Az igazi barát a szívedben és nem a házadban él. (Nem használja ki, nem csapja be.)
• Aki kutyákkal fekszik, bolhákkal kel. (Rossz társaság, gondot okoz.)
• Nem mind arany, ami fénylik. (Az önreklámozás, hibákat eltitkoló lehet.)
• Egy pillanat tévedése talán egész életünkre kihat. (Rossz partnerválasztás az életünket tönkreteheti.)
• Nem mind barátod, aki rád mosolyog. (A barátságos viselkedés megtévesztő is lehet.)
• A szerelem vak. (A szerelem az érzésekre erősen hat és vakká teszi az értelmi éleslátást.)
• A férfi csapodár. (Hűtlen.)
• A nő ingatag. (Meghódíthatja más is.)

Törvényszerűség:

• Madarat tolláról, embert barátjáról ismerjük meg. (A jó jóval, a rossz rosszal barátkozik.)

• Nem esik messze az alma a fájától. (Hajlamaiban és viselkedésében hasonlít rá.)
• Barátot szerencse hoz, szükség próbál. (A jó társ rosszban is melletted áll.)
• Mondd meg, ki a barátod, megmondom ki vagy. (A barátja hajlamai, érdeklődése, hasonlíthat rá.)
• Lakva ismeri meg egymást igazán az ember. (Az együttélés kihozza az elrejtett hibákat.)

Viselkedés tanácsok:

• Ajándékon barátot nem vehetsz. (Sok minden kell az igazi barátsághoz.)
• Inkább kevés, de jó barátod legyen! (Felméri azt, akit választ.)
• Ne fuss olyan szekér után, amelyik nem vesz fel! (Azt válaszd, aki elfogad!)
• A gazdag könnyen lel barátot. (A gazdagság kihasználásának érdekében barátságot tettet.)
• A gazdagnak sok a kísérője. (A gazdagság kihasználásának érdekében barátságot tettetnek sokan.)

Párválasztási céllal támadó magatartásra példák.

Mese példák: „Világszép nádszál kisasszony” – a királyfi megküzd érte, a többi királyfit legyőzve.

Magánéleti példák: barátok összeveszése a nagy „Ő” miatt.

Diákéletből vett példák: fiúk verekedése lány miatt.

Felnőtt életből vett példák: párválasztói vetélkedésből eredő gyilkosság, felnőtt férfiak között.

Családi életből vett példák: válás esetén bekövetkező birtokvédő (megszerzett párt és családi állapotot védő) és párválasztói (új párt szerző) vetélkedés, támadó magatartás jegyekkel.

Sportéleti példák: sportoló fiúk verekedése, összeveszése a szintén edzésekre járó lány miatt.

Közéleti példák: Lovagi párbajok a királyi udvarban, a középkorban egy hölgy kezéért.

Szexuális céllal magatartás

Alapismeretek.

Eredeti célja a szaporodás - ami az élet evolúciós értelme a sikeres utódok számát tekintve, hiszen nélkülük az emberiség kipusztulna. A szaporodási célt nem szolgáló folyamatos szexualitás a nők megtartó módszerrévé vált az emberré válás evolúciós folyamatában, ahol az utódnevelés ideje kitolódott és szükségszerűvé vált a monogám (hűséges, segítő) kapcsolattartás. A férfiak poligám - több partnerrel történő - szaporodási ösztönéleti parancsát így lekötötték egy utód nevelésének érdekében. Későbbiekben már örömszerző, stressz oldó forrásként is működött a nők számára is.

Békés magatartás:

• Partnerkapcsolat megteremtése (közvetlen, rejtett módszerű).
• Szimpátiajegyek megszerzése (ápolt, divatos, udvarias, segítőkész, türelmes, megértő, gesztusok,- pózok,- sárm ismerete, érdekszférák felismerése, érzelmi ráhatás, unszimpatikus jegyek kikerülése önismerettel).
• Az érdekes, szórakoztató egyéniség építése (tánc, sport, játékok ismerete, tájékozottság).
• Az együttélés módszeres szabályozása (egymás életterének, kölcsönös érdekeinek biztosítása, konfliktuskezelési ismeretek).
• Szexuális módszerek ismerete (érzelmi előjáték, bioritmusra épültség, örömszerzési technikák, önzetlenség, türelem, szeretet)

Támadó magatartás:

Sajnos a nemi erőszak viszonylag sokszor fordul elő, ráadásul többnyire rejtetten, mert a sértettek szégyellik nyilvánosságra hozni. Elferdült személyiségű pedofil beállítottságú emberek tetézik mindezt a gyerekek veszélyeztetésével. Ismert, hogy idősebb pedofilok 16 évesnek adják ki magukat 9-13 éves interneten csetelő társkereső lányoknak. A magyar törvények bizonyos fokig a pedofilok internetes tevékenységét védik (adatvédelem, bizonyítás).

Védekezés az óvatos viselkedés idegenekkel szemben. Elhagyott területek, kétes társaságok kerülése szintén megelőző védekezés. Vészhelyzetben figyelemeltereléssel lehetséges a menekülés. Bevált módszer az is, ha fertőző betegnek tetteti magát a megtámadott.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

A megelőző viselkedés önvédelem stratégiai célja lehet a megismerkedési, személyiségfejlesztő módszerek ismerete, jól-informáltság a jövőbeni családi élettel kapcsolatban.

Párkapcsolatnál támadásokat megelőző önvédelmi stratégia lehet a szükséges és egymásra épülően elérhető, kölcsönösen előnyös, folyamatosan megújuló célok kijelölése, ami – a közös érdekek alapján - együttműködő pozitív érzelmeket táplál. Például a lakás megszerzése, gyerek vállalása, pénzgyűjtés, tanulás stb. Amennyiben szükséges új célokat kell megfogalmazni. Így például válás esetén új életmód, új partner, új család stb.

Az egymásrautaltság fenntartása, csökkenti a támadó magatartások kialakulását.

Konfliktuskezelés:

Az ösztönös érdekek biztosítása, a monotónia oldása kioltja a konfliktust – amennyiben a Maslow szükséglet hierarchiája (fiziológiai, biztonsági, szeretet, megbecsülés, megértés, megismerés, esztétikai, önmegvalósítási szükségletek) rendszere működik.

Manipuláció és védelem:

Az erős irányító készségű nő, ha megadja a hamis (manipulatív) behódoló női viselkedést – irányítást kaphat cserébe. A hímdominancia – az emlősök világában 95% (Szociobiológia: David P. (1977),

Érdekes törvényszerűség, hogy például a partner - vetélytárs megjelenése, vagy egyéb ok miatti, esetleges elvesztése – birtok és szaporodásvédő ösztönhatás miatt, megunt partner esetén is fokozott szexuális érdeklődést és felértékelődést okoz. (Kallimakhosz: „A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát.”) Ezt az ismeretet sokan manipulációs céllal is használják.

Figyelmet érdemlő példa a táncos légy esete, ahol a hím légy szaporodási kísérlet közben a nagyobb testű nősténylégy zsákmányává vált. Az evolúció során manipulálta a nősténylégy figyelmét először ajándék zsákmányrovar átadásával, de még így is sokszor zsákmánnyá vált ő is. Később a nyálával gubót font a rovar köré és ekkor már a szaporodás után is életben maradt, mert késleltette az ajándék zsákmányrovarhoz jutást. Tetézte mindezt azzal, hogy a gubóba egy bizonyos idő után már nem tett rovart, sőt az üres gubót magával vitte szaporodás után a következő szaporodási kísérletéhez.

Stressz elleni védekezés.

Az elhidegülés, megcsalás, válás idején - a stressz depressziót, apátiát is okozhat. A munka, új értékes partner, önbecsülés védelme, viselkedés ismereten alapuló bölcs belátás - stressz oldó. Sajnos van, aki ragaszkodik a bánatterhéhez és az alkohol, drog, önemésztő magány, szerelemféltésből eredő erőszakos cselekmények útját válassza. Pedig küzdeni csak addig szabad egy partnerért, amíg kapcsolati értéke van. Ezután már önmagunkért kell kiállnunk, - mert ha nem - az a gyengeségünk jele.

Bővített ismeretek.

Mivel a szexuális kapcsolatok többnyire emelkedő szintű (alkalmi viszony, élettársi - házastársi) társkapcsolatokba vannak ágyazva, indokolt az itt előforduló konfliktusokat elemezni.

Az évmilliók alatt kialakult és beépült ösztönparancsok rögzítették az erőforrások megszerzésének stratégiáját és az ehhez szükséges agresszív viselkedést. Bár az emberek ösztönparancsai változhatnak hosszú idő elteltével az ipari forradalom annyira felgyorsította a változásokat, hogy ezt a kialakult ösztönparancsok nem tudják követni. (Lásd férfi-női szerep, illetve rangsor, vagy munkához való viszony.) A gyors változásokra a válaszokat az ember az intelligens alkalmazkodó képességével igyekszik kitermelni, de a késésben lévő ösztönparancsok beleszólnak "régi", korábban beépült parancsokat adva. Egyre több viselkedési forma létezik az eredményes élet érdekében egymás mellett (lásd: párkapcsolatok, rokoni kapcsolatok) ami feszültséget okoz az együttélésben a mássága miatt. Például: önző-önzetlen, hűtlen-hűséges.

Megoldás a megértés és az óvatosság együttes alkalmazása lehet a régi és új módszerekkel szemben.

Társkapcsolati érzelmek érdekekhez való viszonya.

A társkapcsolatokban az elfogadó érzelmek hiánya támadások alapjául szolgálhat (unszimpátia, utálat, gyűlölet).

Az elfogadó érzelmek (szeretet, szimpátia, szerelem) erőforrást nyerő érdekeket tükröznek (genetikai, jövedelmi, jellembeli, talpraesettségi, stb. rangsorok) együttműködést kifejező szándékkal. („Érdek nélkül semmi sem jön létre.” Hegel)

A megvalósult (anyagi biztonság, önálló utód) vagy soha meg nem valósuló érdekek (kilátástalanság) "érdektelenné", túlhaladottá tehetik a kapcsolatot, amennyiben nem merülnek fel újabb, megvalósítható közös célok, érdekek. Ilyen például az utód és egymás védelme, újabb utód, közös tartalékképzés stb.

Párkapcsolati érdekeket biztosító szövetségek.

• Utód létrehozásának, fejlődésének biztosítása az élet legfontosabb értelme.
• Egymás védelme, biztosítása közös tulajdonú erőforrásokkal a szeretet, szerelem megvalósulása.
• Egymás részleges védelme megismerkedésnél közeledést, házasságban különállást, elhidegülést jelenthet.
• Szociális együttlét, minimális védelemmel megismerkedésnél egymásra hangolódást, házasságban társas magányt jelenthet.

Nehéz érdekszövetséget kialakítani, ha első házasságból származó nem vér szerinti utódok vannak az egyik, vagy mindkét oldalon, mert az ösztönéleti program kirekesztést sugall a mostoha szülőnek – amire azért sokan nem hallgatnak.

A monogám párkapcsolati értékrend jellemzői.

A monogám értékrend alapján az utód és egymás hosszú távú biztosítása a legkedvezőbb viselkedés. Ehhez megalapozott érzelmekre van szükség.

Ezt segíti:

• A közös illetve megújuló érdekek és célok minél nagyobb száma együttműködés fenntartására.
• Hasonló értékrendek, életformák és érdeklődési területek a harmonikus együttműködés lehetőségéért.
• Szereteten alapuló, kölcsönös vonzalom és megbecsülés érdekszövetség hosszú távú biztosításáért.
• Kölcsönös önzetlenségen alapuló, mélyebb lelki kapcsolatok építése barátság érdekében, mely türelmet, megértést és segítőkészséget jelent konfliktus vagy válsághelyzetben.

A társadalmi környezet jelenlegi változása a monogám kapcsolatokra kedvezőtlenül hat. A jólét miatti egymásrautaltság csökkenése, monotónia - átlagéletkor növekedése, emancipáció miatti férfi – női szerepzavarok, elidegenedéshez vezethet (lásd válások növekvő tendenciája).

Eltérő személyiségek, értékrendek és életformák párkapcsolat esetén.

Értékrendek főbb jellemzői:

Különböző értékrendek is lehetnek eredményesek erőforrást nyerő, szükségleteket biztosító céljaik alapján (pl. békés, agresszív, vagyonszerző, raktározó, költekező, karrierista, gyermekvállaló, önző, önzetlen, stb.).

Az értékrendünk ősi részei az ösztönélethez kapcsolódó életstratégiák (pl. területszerző, párválasztó, szülői) mai részei a társadalmi környezet írott és íratlan szabályai (pl. társadalmi erkölcs, népszokások, helyi szokások).

Két ember személyisége, értékrendje eltérően is működhet (önző-önzetlen, hűséges-hűtlen, szorgalmas-lusta, nagyravágyó-szerény, karrier vagy családcentrikus). Adott életszakaszban, ez támadásokat és védekezéseket szülhet (válás). A közös stratégiai célok közös védelme ilyenkor is meghatározó. Ilyen például a közös utód fejlődésének biztosítása.

A társkapcsolatoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői.

Társkapcsolati támadások fő célja, technikái:

Társkapcsolatnál - erőforrás megszerzése illetve megvédése érdekében, ami lehet zsákmány, birtoktárgy, terület, rangsor, szexuális partner, utód, békés vagy agresszív viselkedéstechnikával próbálunk eredményesek, lenni.

Párkapcsolatok védekezési taktikája, párkapcsolatban előforduló támadás esetén.

A társkapcsolatokban támadásoknál a védekezési taktika célja lehet az agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) fajtájának meghatározása, illetve milyen érdekszövetségi szintet, erőforrásokat érintenek a támadások, így pontosabban meghatározhatjuk a védekezés erejét, taktikáját. Ezek alapján, lehet engedő, kiegyező illetve ellenálló, a védekezés iránya.

Szexuális célú magatartás közmondásai, szólásai.

Előny:

• A szerelem mindent legyőz. (Mindent megtesz szerelméért.)
• Petőfi: A szerelem mindent pótol, de a szerelmet nem pótolja semmi.
• Dosztojevszkij: A szerelem mindenható, képes újjáteremteni az embert.

Hátrány:

• A szerelem vak. (Nem látja meg a szeretett személy hibáit.)
• A szerelem veszedelem. (Szerelmi ügyekből gyakran támadnak bajok.)
• Szerelem gyötrelem. (A szerelem sok fájdalommal járhat.)
• Szerelemből nem lehet megélni. (A mára is gondolni kell!)
• Moliéra: Az ész szavára fütyül a szerelem.

Törvényszerűség:

• Szerelem és harag nem igazi bírák. (Elfogultan ítélkezik.)
• Nem lehet az ember fából. (Az embert a vágyai is irányítják.)
• Férfi, ha szebb az ördögnél, már elég szép. (Nem a szépsége – a családfenntartó képessége fontos házasság esetén.)
• Móra: A nő addig szép, amíg szeretik.
• Anakreón: Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget.
• Balzac: A szerelem olyan, mint a szél, az ember sohasem tudja, hogy honnan támad rá.
• :
• A féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem.
  

Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van, és nem színlelheti ott, ahol nincs.
Az ész mindig a szív balekja.
A távollét a kis tüzeket kioltja, a nagy tüzeket fellobbantja.
A szerelem akárcsak a tűz, nem lehet meg örökös lobogás nélkül, mihelyt megszűnik remélni vagy félni, kialszik.
Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.
Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik.
A szerelemből mindig az gyógyul ki hamarabb, aki előbb szakít.

• Balzac:
  

A nők, ha szeretnek, mindent megbocsátanak nekünk, még ballépéseinket is; De ha nem szeretnek, semmit sem néznek el nekünk, még erényeinket sem.

Viselkedés tanácsok:

• Móra: A szerelemben a nők nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust.
• Mikszáth: Pénzen vett szerelemnek ecet az alja.
• Kahlil Gibran:
  

Szeressétek egymást, de ne csináljatok bilincset a szeretetből.
Hagyjatok teret egymásnak az együttlétben.
Álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek egymás árnyékában.
Adjatok egymásnak a kenyeretekből, de ne ugyanazt a szeletet egyétek.
Töltsétek meg egymás poharát, de ne egy pohárból igyatok.
Örüljetek és táncoljatok együtt, de időnként engedjétek egymást egyedül lenni.
Gondoljatok arra, hogy a lant húrjai is külön állnak, mégis ugyanaz a zene szól rajtuk.

Szexuális célú támadó magatartás példák.

Mese példák: „A repülő szőnyeg” – a gonosz varázsló erőszakkal elrabolja a szultán lányát, hogy a felesége legyen, de megmenti a kiválasztottja.

Magánéleti példák: Alkalmi, szerelmi kapcsolatok, nemi erőszak.

Diákéletből vett példák: Elferdült felnőtt pedofil, gyereket zaklat nemileg.

Felnőtt életből vett példák: Munkahelyen szexuális kapcsolat, titkos viszony.

Családi életből vett példák: Házastársi együttlét.

Sportéleti példák: Edzőtábori alkalmi viszony.

Közéleti példák: Munkahelyi szexuális zaklatás.

Nevelői célú magatartás

Alapismeretek.

Békés magatartás:

A szeretetet adó, de a negatív tulajdonságokat korlátozó magatartás érzelmileg egészségesen nevel. Persze mindenki jót akar gyermekének – például az alábbi nevelési irányok alapján:

• Helyes célok vonzóvá tétele, példaadással.
• A dicséret, buzdítás, jutalom, felelősségre vonás, figyelmeztetés, ösztökélés, ellenőrzés jobb eredmény elérésére.
• Nevelési elvek, célok egyeztetése szülők között.
• Örökletes hajlamok, készségszint figyelembe vétele a kitűzött nevelési céloknál.
• Vetélkedési terület biztosítása, tanulási céllal (szakmai, sport, magánélet.)
• Motiváció biztosítása.
• A közös családi élethez szükséges idő biztosítása.

Támadó magatartás:

A szülői büntetés, fenyegetés, szidás, még ha fájdalmas is, jó szándékú és nevelési célzatú, amennyiben az életképességet segíti. Tehát álagresszió, mert nem elvesz, hanem ad. A nevelési szándékot – ha célja értékes – becsülni kell, mint segítő erőt.

Nem tévesztendő össze az előbbi megállapítás a garázda, folyamatosan sérüléseket okozó, családját rettegésben tartó ma már bűncselekménynek számító szülői támadó magatartással. Ez esetben törvényes védelmet kell biztosítani, ami ma még nehezen érhető el, ezért magánúton is meg kell próbálni a leválást. Sajnos az anyagi kiszolgáltatottság a félelem gátló tényező ebben az esetben is ezért agressziót csökkentő, kezelő technikák alkalmazása szükséges mindenképpen. A kudarcélményét családján levezető, gyermeke önállóságát túlságosan korlátozó szülő sem rendelkezik értékes neveléssel.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

A nevelt részéről megelőzés: hiányosságok megszüntetése, igyekvő, udvarias viselkedés kialakítása.

A nevelő részéről megelőzés:

Az ösztönös érdekek biztosítása, a konfliktus kialakulását gátolja – amennyiben a Maslow szükséglet hierarchiája (fiziológiai, biztonsági, szeretet, megbecsülés, megértés, megismerés, esztétikai, önmegvalósítási szükségletek) rendszere működik.

Helyes viselkedés szokások kiépítése (tanulás, sportolás, hazajárás, segítés, barátok).

Konfliktuskezelés:

A nevelt részéről az büntetés lecsillapítása:

A nevelési célok biztosítása a támadó számára szintén megnyugtató.

A nevelő részéről konfliktuskezelés:

Megbeszélés. Konfliktust kiváltó ok felderítése, megszüntetése. Az önérvényesítő, önalávető, problémakerülő, kompromisszumkereső, problémamegoldó konfliktuskezelő viselkedés az adott lehetőségektől, erőviszonyoktól és a helyzettől függ.

Manipuláció és manipuláció ellen védelem:

A nevelt részéről - sok gyerek képes manipulálni szüleit, nevelőit hamis bocsánatkéréssel, fogadkozással, illetve hazugsággal, elhallgatással. Ezeket észrevenni nem könnyű. Védekezés az ellenőrzés, számonkérés. A kéz szét-tétele, szabadkozás, sírás, panaszkodás, fej lehajtása, gyerekes viselkedés, mosoly, nevelői haragot csökkentő ösztönös testbeszéd manipuláció.

A nevelő részéről érzelmi manipuláció az a fenyegetés, hogy „nem szeretlek, ha”. A gyerek könnyedén átlát a manipuláción, ha csak egyszer is blöffölnek.

Stresszvédelem:

Az a gyerek, aki félelemben él a folyamatos és drasztikus érzelmi és fizikai büntetések miatt, szorongó alkattá válhat. A szótlanság, érzelmi dühkitörések, rejtőző viselkedés jelzik a bajt. Lelki örömforrásként a baráti kör, zene, sport, állatok, könyvek stb. szeretete a stressz élményt levezethetik. A kifelé forduló, beszédes személyiség környezetével hamarabb megosztja stressz élményét, így a szenvedés egy részét is átadja. Egy bizonyos határ felett a gyermekvédelmi hivatal segítsége kell.

Bővített ismeretek.

Szülői stratégiák

- Nagyobb számú utód nevelése, létszámosztódás miatt szerényebb anyagi eszközökkel.

- Egy utód nevelése, létszámosztódás miatt gazdagabb anyagi eszközökkel.

A hatékony szülői nevelés 12 törvénye.

- dr. Tóth András, Kelkó Tamás, Surányi Ferenc (a Vállalkozz Hatékonyan Klub alapítói) jegyzet gondolatmenetének felhasználásával készítette Horvát László. Mottó: A legnagyobb vállalkozásunk a gyermeknevelés.

Felelősség és hozzáállás:

1.§ A gyermek sikeréért elsősorban a Szülő a felelős, mely a rendelkezésére álló lehetőségek hatékony használatát írja elő!

Célmeghatározás:

2.§ A Hatékony Szülő legfontosabb célja a gyermeke eredményes önállósága – ez egyben gyermeke sikere is!

Tervezés:

3.§ A Hatékony Szülő terv szerint működik és nem csak a napi problémákkal küzd meg valahogy! 

Nevelőtárs:

4.§ A Hatékony Szülő kiválóan tud választani nevelőtársakat!

Költségvetés:

5.§ A Hatékony Szülő átlátja a nevelési pénzügyeit! 

Módszerek:

6.§ A Hatékony Szülőnek van küldetése, mely a nevelésnek felemelő célt ad!

7.§ A Hatékony Szülő tudja, hogy nevelési sikere nagyrészt a nevelési képességein és tudásán múlik!

8.§ Hatékony csak - a mai fiatalok generációs és életkori sajátosságok ismeretén alapuló, - jó minőségű nevelési módszerstruktúrával lehet a Szülő! 

9.§ A Hatékony Szülő mester gyermeke motiválásában és nem "kiskirályoskodik" a családban! 

10.§ A neveléssel kapcsolatos érdeklődést nem csak kérjük, követeljük hanem "a figyelem irányításával, megragadásával gyártjuk"! 

11.§ A Hatékony Szülő nem reménykedik, hogy betartja ígéretét gyermeke, hanem jól működő rendszere van az ígéretek kezelésére! 

12.§ Az igazi eredmény a sikeres, - nevelési módszerekkel - szuperelégedett gyerekek számától függ! 

Nevelő célú magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• Az elvetett mag, meghozza gyümölcsét. (A tanulás, nevelés eredményt hoz.)
• Aki másokat megismer tanult, aki önmagát - bölcs. (Önismerete van.)

• Többet ér egy ember bírálata, mint ezrek egyetértése. (A helyes bírálat fejleszt.)
• Jobb későn, mint soha. (Pl.: tanulni, fejlődni, hibát javítani.)
• Annak, aki odafigyel, minden kiderül. (A figyelem, segíti a megértést, bölcsességet.)
• Ami fáj, az nevel. (A bánat tanít meglátni, megérteni fontos dolgokat.)
• Nagy ember az, aki nem veszíti el gyermeke szeretetét. (Példamutatóan elfogadják, megbecsülik.)
• A tudás hatalom. (Okosabb másnál, többre viszi.)
• Petronius: Bármit tanulsz, magadnak tanulod.

Hátrányok:

• Rossz társaság, rossz útra visz. (Nem mindegy kivel barátkozunk.)
• Egyik fülén be, másikon ki. (Nem érdekli, nem tartja be a kérést.)
• Descartes: Hiába van valakinek esze, ha nem tudja használni. (Élhetetlen.)

Törvényszerűség:

• Ha a tanítvány kész tanulni, a tanár meg fog mutatkozni. (Aki igazán tanulni akar, megtalálja a lehetőségét.)
• A szép szó megindít, a példa vonz. (A szép szónál is erősebb a példamutatás.)
• Nem a ruha teszi az embert. (A belső értékek fontosak.)
• A jó pap holtig tanul. (Az a jó hozzáállás, ha a tudjuk, mindig tanulhatunk.)
• Gyakorlat teszi a mestert. (A sok ismétlés pontossá, nagy tudásúvá tesz.)
• Ha hallom, elfelejtem - ha látom, megjegyzem - ha csinálom, megértem. (Kung Fu-Ce)

Viselkedés tanácsok:

• Legjobb iskola a tapasztalás. (A gyakorlat jobban fejleszt az elméletnél.)
• Ha hibáztál, ne mulaszd el kijavítani! (A hibáink kijavítása fejleszt.)
• Ne jósolj annak, aki távolabb lát nálad! (Hallgat az okosabbra.)
• Okos ember, más kárán tanul. (Elkerüli a bajt – látva mások hibáit.)
• Tanulj a múltból, élj a mának és gondolj a jövőre. (Mindent vegyél számba!)

Nevelő célú támadó magatartás példákkal.

Mese példák: „Holle anyó” – a lusta testvért megbünteti, a szorgalmasat megjutalmazza.

Magánéleti példák: segítség megvonása, elhatárolódás, fenyegetés, sérülés-okozás.

Diákéletből vett példák: intő, egyes, bukás, iskolából kizárás rossz magaviselet miatt.

Felnőtt életből vett példák: fegyelmi alapján munkahelyi felmondás, pénzbírság, börtönbüntetés.

Családi életből vett példák: szülői fenyítés, szobafogság, eltiltás.

Sportéleti példák: edzőtől büntető feladatok (plusz erőfejlesztő vagy állóképesség fejlesztő gyakorlatok), sportfegyelmi, eltiltás, kizárás.

Közéleti példák: lemondásra való felszólítás, közügyektől való eltiltás.

Elválasztási (önállósulást kényszerítő) céllal magatartás

Alapismeretek.

Békés magatartás:

A Hatékony Szülő az életkornak megfelelően, eredményesen önálló utód nevelésében érdekelt. Az önállóságra nevelés sokszor kemény folyamat, viszont az a majomszeretet, mely elvtelen kiszolgálást és védelmet ad mindenben önállótlanná teszi az utódot.

A kölcsönös segítségnyújtás adja ettől függetlenül ma is - minőségi utódnevelésnél - egy család erejét, ahol a gyermek sikere mellet a család kölcsönös segítség adási és gondozási érdekei is teljesülnek a lehetőségek alapján.

Támadó magatartás:

Az állatvilágban a legdurvább módon marja el a szülő azt a már “felnőtt” utódját, aki továbbra is a nyakán akar “élősködni”, sőt lakó és eltartó területét veszélyezteti. Ezzel a leválással az utódot kényszeríti az önálló életre, egy másik területen tovább szaporodva, hogy ő is szaporodhasson még.

Az embereknél is létezik ilyen érdek és irányultság. Sokszor maguk a gyerekek viselkednek durván követelőzve különböző dolgokat a szüleiktől, szabadságra vágyó, felnőtt mivoltukat hangsúlyozva, többnyire jövedelem és lakás nélkül. Sokszor anyagilag ellehetetlenítik a nemet mondani nem tudó szülőket. Sajnos a szülők korai szétválása esetén a gyerekeket is könnyen érheti a kelleténél hamarabb – önállósulásra késztető szülői elválasztási magatartás.

Viselkedés önvédelem.

Konfliktus megelőzés:

A hatékony szülőnek már a nevelési folyamat elején van folyamatos kiszállási stratégiája, azaz van elképzelése arról, hogy mikor és milyen módon fog gyermeke az életéről érzelmi károsodás nélkül leválni – ha az már fokozatosan önállósodhat.  

Konfliktuskezelés.

A szülők részéről előfordulhat pótolhatatlan nevelői hiányosság alkatukból, neveltetésükből fakadóan, amit ördögi kőrként gyermeküknek tovább adnak. Ilyen az érzelmileg hideg és fegyelmet követelő „következetes” nevelés. Érzelmileg már kiskorban leválik gyermekéről, amit az érzelmi sérülésként él meg. Ha a szülők nevelőintézetbe, nagyszülőkhöz adják kiskorú gyermeküket, óriási lelki sérülést okoznak gyermeküknek. Csökkentheti a feszültséget a pótszülők, barátok szeretete, gondoskodása és a tovább lépés alkalmazkodási kényszere. A semminél több, ha a szülők szeretet gesztusokat adnak, de a korai leválást ez sem ellensúlyozza.

Manipuláció és védelem.

Sok magára hagyott gyerek úgy gondolja, benne van a hiba, mert ha szerethető lenne, nem hagynák ott. Nem lehet elmagyarázni nekik ebben a korban, hogy a gyors gazdasági, társadalmi fejlődés az egymásrautaltság lazításával, a fogyasztói karriervággyal, a férfi – női szerepzavarokkal házasságbomlasztó hatású. A bölcsességet nem kisgyerekeknek találták ki, ők az érzelmek világában élnek. Vagy talán mégis részleges konfliktuskezelő hatása lenne?

Önszuggesztiós módszerrel, nevelő segítségével, beszélgetésekkel akár manipulációs sikerélménnyel előre lehet vinni őket, önmagukat vádló helyzetükből.

Stressz elleni védekezés.

A szülő leválása - válás, haláleset idején – mint stressz - depressziót, apátiát is okozhat. A tanulás, új értékes pótszülő, önbecsülés védelme, viselkedés ismereten alapuló bölcs belátás - stressz oldó. Sajnos van, aki ragaszkodik a bánatterhéhez és az alkohol, drog, önemésztő magány, erőszakos cselekmények útját válassza. Pedig igazán küzdeni önmagunkért nekünk kell, - mert ha ezt csak más teszi - az a gyengeségünk jele.

Bővített ismeretek.

Önállósító célú magatartás közmondás gyűjteménye.

Előnyök:

• A sorsát mindenki magának köszönheti. (Cselekedeteink befolyásolják életünket.)
• Mindenki önmaga sorsának kovácsa. (Cselekedeteink befolyásolják életünket.)

Hátrányok:

• Fogja az anyja szoknyáját. (Önállótlan.)
• Benőhetne már a feje lágya. (Éretlenül cselekszik.)

Törvényszerűség:

• Önbizalom a siker egyik titka. (Megbízik a képességeiben.)
• Jó cél, jó úton sikerhez vezet. (Ha tudjuk, mit akarunk, és hogyan érhetjük el – az sikert hoz.)
• Egy feladathoz fel kell nőni. (Felkészültséggel oldható meg jól egy feladat.)
• Kapkodással keveset, megfontoltan eleget. (A kapkodás nem vezet jóra.)

Viselkedés tanácsok:

• Segíts magadon, isten is megsegít! (Aki tesz érte, az éri el a célját.)
• Magad uram, ha szolgád nincs. (Nem csinálja meg más helyette.)
• Szedd össze magad! (Ne hagy el magad!)

• Adj vitorlát a tehetségednek. (Bontakoztasd ki, amihez értesz!)
• Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. (Az akaraterő messzire visz.)
• Probléma azért van, hogy megoldjuk. (Ne ijedjünk meg a problémáktól!)
• Próba, - szerencse. (Ha meg se próbáljuk, biztos nem sikerül.)

Elválasztási céllal támadó magatartás példái.

Mese példák: „A kis szegénylegény” világgá zavarják az otthoni szegénység, miatt, de boldogul és gazdag lesz.

Magánéleti példák: kényszerűen szülői otthon elhagyása.

Diákéletből vett példák: szülői segítség megtagadása leckeírásnál. Nappali helyett levelező tagozatos (munkavégzés melletti) továbbtanulás.

Felnőtt életből vett példák: szülő részéről, - anyagi, állandó jellegű - segítség megtagadása.

Családi életből vett példák: 18 évesen kényszerű munkába állás.

Sportéleti példák: versenysportban „kiöregedett sportállású” sportolóktól megválás, illetve anyagi támogatás megvonása.

Közéleti példák: állami nevelő otthonokban, felnőttkorban megszűnik a támogatás.

Előfordul, hogy a szülő a másik gyermeke manipulálására, illetve biztonságérzetének hatására kitagadja, vagy lemondatja örökségéből, utódját. Olyan eset is előfordul, mikor az új házastárs közös gyermekük javára lemondatja az örökösödésről, partnere előző házasságából származó gyermekeit. Ezzel persze anyagi értelemben nemzedékre szóló anyagi leválást, elválasztást okoz, gátolva az ott megszülető utódok lehetőségét.

III. Elemzések viselkedés önvédelmi ismeretekkel kapcsolatban.

Vetélkedéskultúrát befolyásoló ösztönző rendszerek alakulása.

A nevelőszínterek ösztönző rendszere.

A társadalmi nevelőszínterek ösztönző rendszere.

A társadalmi nevelőszínterek (családi és népszokások, vallások, a bölcseleti közmondások - szólások) lemaradó-félben vannak a gyors fejlődés (technikai-gazdasági, társadalmi) hatásai miatt. (Például egy közmondás kialakulási ideje átlag 70-80 év, - a társadalmi változások kialakulási ideje jelenleg 20-30 év, - így nem tudnak új közmondások, népi bölcseletek a régi ritmusban kikristályosodni, a népszokások pedig kipusztulnak.)

A társadalmi tudatos (nem ösztönéleti) nevelés a fejlődésből adódó gyors változásokra abban ösztönzött, hogy ne adjon hagyományos, régi válaszokat az egyre több új változásokra és a tolerancia fejlesztésével igyekszik reagálni a korerkölcsi és globális kihívásokra, vagy nem mond semmit, az egyénre bízva a rugalmas alkalmazkodás lehetőségét (lásd társadalmi visszatartó erő csökkenése). Általában véve a gyors változásokat az ösztönéleti programok (párkapcsolatban férfi – női szerepek, társadalmi rangsorok, ösztönös viselkedésnormák, stb.) csak lassan tudják követni, ezért egyre több az eltérés a tudatos és ösztönös viselkedésnormákban.

A média - ösztönző rendszere.

A profitorientált önfenntartó kereskedelmi média bulvárműködésben érdekelt (ösztönző rendszer) a nézettségi hatásfok miatt. Ezért a közműveltség építése, háttérbe szorul.

Érdekelt a kirívó negatív közerkölcsi esetek figyelemsokkoló bemutatásában a nézettség miatt, ahol is báránybőrbe bújt farkasként reklámozza az erőszakot, romlottságot közerkölcsvédő szerepet felvéve, de itt is a valódi cél nézettségnövelés profitorientációs működési igazság miatt. Ezt az állítást bizonyítja, hogy pozitív közerkölcsi (példamutató) viselkedést jóval ritkábban mutatnak be, szintén nézettség mutatók miatt.

Megállapítható, hogy a közmédiumokhoz képest (Duna TV) a kereskedelmi médiumok humán orientációjukat tekintve szűk térben mozoghatnak és semmiképpen sem képesek „Népüket tanítani, nem középiskolás fokon…”

Az állami iskolai oktatás ösztönző rendszere.

Az állami iskolai oktatás a munkaerő-piaci teljesítménykényszer miatt az erőforrások megszerzése érdekében produktivitásra (munkaerőképzés: számítástechnika, nyelv, egyéb szakismeret) ösztönöz - az állami, illetve szakmunkásképző nevelői színtereken, - a humán szférát, háttérbe szorítva (testnevelés, filozófia, művészeti képzések, történelem, pedagógia stb. - mivel az a fogyasztási javakat nem elsődlegesen segít megszerezni). Mindezt a fejlődésből adódó teljesítményspirál fokozza. Pedig az improduktív szféra (viselkedés-vetélkedés kultúra, mentálhigiéné, erkölcsi szabályozók, egészségvédelem, stb.) fejlesztése sokoldalúan (nem csak erőforrás-szerzés alapján) segíti a személyiség fejlődését a társadalmi beilleszkedést (tragikus a 60% feletti a válási arány házasságoknál).

(Példa teljesítménykényszer konkrét irányaira: fogyasztói társadalom – tárgyi kultúra és pénz elsődlegessége, család - túlmunka vállalása fogyasztói státusz-szimbólumokért, iskola - oktatási teljesítményspirál munkaerő képzési versenyben a humán tárgyak és pedagógia oktatási idejének csökkentésével, versenysport - teljesítményspirál szponzorok pénzügyi (állami, üzleti, média) támogatásáért cserébe humánnevelés rovására.

Közmondások, szólások:

• Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik.
• A tények makacs dolgok, nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.
• A győzni tudás lényege: mást tenni, mint amit a legyőzöttek tesznek. (Nagy Sándor)

2. Makro (társadalmi, ökológiai) és mikro (egyén, partner, család, kisközösség) szintű következtetések.

Társadalomfejlődési folyamatok rövid elemzése:

(Mottó: A gyorsan változó gazdasági környezethez képest elavult a vetélkedéskultúra szabályozórendszere.)

A régi idők ős,- kő,- bronz,- vaskorszak, ókor, középkor környezeti és vetélkedéskultúra szabályozórendszere átlag több száz évre érvényesen működött, lassú változtatásokkal.

Az újkori ipari forradalom négyzetesen gyorsította a technikai fejlődést.

A gyorsuló technikai fejlődés, változóan megújuló technikai, gazdasági környezetet teremtett.

A változóan megújuló technikai, gazdasági környezet elavulást okozott a társadalom vetélkedéskultúrájában és annak társadalmi, ösztönéleti szabályozórendszerében (például társadalmi nevelői színtér: erkölcs, népszokás, közmondás – ösztönéleti szabályozó rendszer: az erőforrás szerzés-védés régi, más jellemzőkkel rendelkező környezethez íródott - agressziót parancsolva, együttműködés helyett).

A gyorsan változó vetélkedéskultúra (átlag 20 évente változó társadalmi, gazdasági környezet plusz globalizáció) viselkedésszabályozási igényét a társadalmi nevelői szintér - nem tudja biztosítani annak időigényes kialakulása (például közmondásnál kb. 80 év, népszokásnál kb. 40 év).

Spontán védekező mechanizmusként megfigyelhető a társadalmi írott és íratlan szabályozók (becsület, erkölcs, jellem, tolerancia, törvények, rendeletek, népszokások, stb.) csökkentett használata, oktatása – erőforrásszerzés esetén, - gyorsuló elavulási értékük (betartás esetén érvényesülést segítő társadalmi morál és garancia) miatt.

Az emberi természet fejlődési folyamatának rövid elemzése.

(Mottó: A gyorsan változó gazdasági környezethez képest elavult a vetélkedéskultúra szabályozórendszere.)

A régi idők környezetén alapuló vetélkedés szabályozórendszere (eredményes viselkedés = szelektív kiválasztódás és szaporulat) területszerző, rangsorszerző, utódnevelő, stb. sikerparancsként ösztönprogramokban rögzítetten átlag, több százezer évre érvényesen működött, lassú változtatásokkal. A fejlődési folyamat nagyobbik részénél többnyire rövidtávú viselkedés stratégiára épült a túlélés (vadászat, gyűjtögetés élelem elfogyasztásával, vagy poligám kapcsolatrendszerű mennyiségi szaporodás, utódnevelés). Ugyanakkor, később a túlélés része lett, a raktározó folyamat és a monogám kapcsolatrendszerű minőségi utódnevelés. Lásd például Maslow féle szükségleti hierarchia modell: fiziológiai szükségletek, biztonsági szükségletek, társas igény, megbecsülés iránti igény, önmegvalósítás.

Az emberré válás folyamán, (ahol az ember, - állatból „kultúrát építő állattá” vált) az emberi társadalom az ösztönprogramokat igyekszik szabályozni a tanult, illetve előírt, elvárt viselkedések (társadalmi kultúrák: erkölcs, népszokások, vallási parancsok, törvény, stb.) segítségével. Ám az ösztönhajlamok irányultsága és jutalmazó – büntető mechanizmusa többnyire még így is érvényesül tömeges szinten (az ösztönéleti program befolyásol – jutalmazás: édes íz, illetve örömérzés és büntetés: keserű íz, illetve depresszió, neuraszténia segítségével).

Az újkori ipari forradalom annyira felgyorsította a változásokat, hogy ezt a kialakult ösztönparancsok nem tudják követni. (Lásd férfi-női szerep, illetve rangsor, vagy munkához való viszony.). A gyors változásokra a válaszokat az ember az intelligens alkalmazkodó képességével (tanult viselkedés) igyekszik kitermelni, de a késésben lévő ösztönparancsok beleszólnak "régi", korábban beépült parancsokat adva az ösztönprogram 50-120 ezer évenként maximum 2-5% változtatást engedélyez várhatóan visszatérő környezeti feltételek miatt (Szociobiológia: David P. (1977). Egyre több (ösztönös és tanult) viselkedési forma létezik az eredményes élet érdekében egymás mellett (lásd: párkapcsolatok, rokoni kapcsolatok) ami feszültséget okoz az együttélésben a mássága miatt. Például: önző-önzetlen, hűtlen-hűséges.

A gyorsuló technikai fejlődés, változóan megújuló technikai, gazdasági környezetet teremtett, ami sorozatosan változó életmódváltást eredményezett (mozgásszegény életmód, túlzott kalória bevitellel régi ösztönparancsnak engedelmeskedve, kommunikáció, utazási távolság, stb.).

A teljes körű és a viselkedés önvédelem jövőképe.

Alapvető célok.

A tömegek számára biztosítani kell az önvédelmet minőségileg fejlett ismeretek segítségével, valós személyi és nemzeti illetve nemzetközi, társadalmi tömegérdekeken alapuló célkitűzési rendszeren keresztül.

Ezen belül a viselkedés önvédelmi ismeretek fejlesztésének célja elsődleges prioritású, a társadalmi szükséglete miatt. Indokolja, hogy napjaink – többnyire békés és gyors fejlődéssel járó - fogyasztói társadalomrendszere és annak értékítélete az erőforrásokért történő békés vetélkedésre és a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt. A fogyasztói javak illetve a mind jobb erőforrások megszerzése érdekében a profitot biztosító karrier által elért fogyasztói életszínvonal többnyire elsődleges. Ugyanakkor emiatt a jellem, erkölcs, életöröm valódi humánértékei háttérbe szorulnak (lásd összehasonlítást lovagkor, reneszánsz). Ennek a folyamatnak is köszönhető, ami a környezetszennyezés, elidegenedés, globalizáció, bűnözés, válási arányok területén látható. Ezt a folyamatot az „eladhatóan” üzletprofitot hozó reklám, média, politika - negatív hatású reklám, profit és hatalomszerző manipulációi elősegítik. Ilyen negatív értékű manipuláció a reklám figyelemfelkeltő tudatalatti pszichés és ösztönéleti programokra építő hatása vásárlási láz vagy státuszszimbólum érdekében, - a médiát uraló bulvárlapoknál, filmeknél, televíziónál az erőszak és pornó ösztönéleti figyelemsokkoláson alapuló eladása, - a közéleti politika érdekeken, ösztönéleti programokon alapuló figyelem elterelésére, irányítása, félrevezetése pénz és hatalom érdekében. Elmondható, hogy a fogyasztói társadalom figyelme – profit érdekében - erősödő intenzitással manipulált. Ezért a viselkedés önvédelem ismereteinél a prioritást az erőforrásokért történő eredményesen békés vetélkedések és az ezzel kapcsolatos manipulációk eredményes „szűrő-felismerő” rendszerének védekezésen alapuló oktatása képezik. A viselkedés önvédelem eredményességének titkos magja a figyelem védelme és irányítása.

A fenntartható fejlődésű ökológiai és humán értékek miatt, a „belső én” profitorientált irányú manipulációkkal szembeni megvédése létfontosságú – optimális életvitel, életstratégia, mentálhigiéné érdekében - a gyors társadalmi fejlődésből is eredő stressz és válsághelyzetek káros hatásai elleni védekezés, a harmónia és belső egyensúly keresésének céljával. Ez a várhatóan fejlett önvédelmi ismereteket tartalmazó szint már nem csak a meditációk, hanem oktatási ismereteken alapuló „szellemi önvédelmi iskolagyakorlatok” igényét is felveti, ami már valóban a jövő önvédelmének szuper intelligens része a szintén egyre hatékonyabb és kifinomultabb, humánus fizikai önvédelem oktatás mellett.

Részletező célok.

Ezek alapján a cél, az intelligens, gyorselemző, hatékony önvédelmi ismeretek rendszerének elsajátítása fizikai, szociális, önmegvalósítás, természeti, társadalmi és nemzetközi környezet szintjén a siker érdekében. A sikert az fizikai önvédelem esetén a nyers agresszió, illetve figyelemelterelő manipuláció fizikai vagy szellemi szinten történő megfékezése, veszélytelen levezetése jelenti. Megelőző védekezés esetén az agresszió kikerülése, kialakulásának megszüntetése jelenti a sikert, idevonatkozó viselkedéstechnikai, taktikai, stratégiai ismeretekkel. Megjegyzést érdemel, hogy a sérüléssel, halállal fenyegető agresszió is manipulációs tartalmú viselkedés, ahol is a sérülésokozás elsődleges célja mellet a valódi másodlagos fő cél az adott erőforrás megszerzése, vagy megvédése, - ami feltételezi az érdekeken alapuló befolyásolási (manipulációs) önvédelmi technikák, taktikák, stratégiák sikeres konfliktuskezelő rendszerét. Ez a rendszer a természeti (állatvilág) törvényszerű ösztönprogram viselkedésein belül a szociobiológia segítségével, kielégítő mértékben fel lett tárva. A civilizált emberi társadalom tanult viselkedései, azok kapcsolódása természeti ösztönprogramokhoz, már vitatottabb, még elméleti kutatás szakaszában lévő ismeretrendszer, melyet legösszetettebben a human- szociobiológia tárgyal.

Fizikai szinten, hétköznapi valós terheléshez és életkorhoz igazodó, egészségmegőrző állóképesség, sokirányú testi ügyesség, illetve humánus önvédelmi mozgáskultúra képzésén keresztül igyekszik ösztönzötten biztosítani a testi épséget, egészséget.

Szociális szinten a kommunikáció, beilleszkedés, manipuláció feletti kontroll, sérülést kerülő viselkedésen alapuló érdekharc és békés érvényesülési módszerek, kudarcélményt feloldó ismeretek, áldozati felhívó jegyek elkerülésének oktatása a cél.

Önmegvalósítás szintjén az önpusztítást megakadályozó gondolkodásmód és értékrend, a kibontakozást segítő kreativitás, önbizalom, önuralom, vállalkozó kedv, pozitív kisugárzás fejlesztését segítik az oktatási módszerek, ismeretforrások.

Természeti, társadalmi és nemzetközi környezet szintjén ökológiai, társadalmi és nemzetközi tudatformálás a cél, előremutató ismeretekkel, a jövő generációi számára. Ilyen témakörök például az ipari profit és a környezetszennyezés, élővilág pusztítás és ipar, mezőgazdaság viszonya, vagy a túlnépesedés illetve társadalmak elöregedésének kezelhetősége, fenntartható együttélési ismeretek vizsgálatán keresztül. Természetesen életkorhoz, képzettséghez viszonyító megközelítéssel. Nem ártana elgondolkoznunk ezen az indián szólásmondáson: „Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.”

Megjegyzést érdemel, hogy például a szabadidősporti sportpedagógia részéről hiánypótló lehet a komplex személyiségfejlesztés és nevelés. A különböző nevelési színterek beszűkülése ugyanis háttérbe szorította a nevelési folyamatokat. A teljesítményorientált képzési formák pedig többnyire tömegek számára nem követhető nagy leterhelésű, szakirányú készségszint fejlesztéssel foglalkoznak.

Budapest, 2013. augusztus 14.

Készítette: Horváth László judo szakedző