Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack

A lap mérete: 22589 bájt

Kártevők

Őszibarack

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők

---

---

Őszibarack kártevői

Az Őszibarack egyéb betegségei
Megnevezés	Tudományos neve
Őszibarack agrobaktériumos gyökérgolyvája	(Agrobacterium tumefaciens)
Őszibarack gutaütésszerű elhalása	(Pseudomonas syringae pv. syringae, Leucostoma cincta, Monilinia laxa, Verticillium dahliae)
Őszibarack himlő	(Plum pox virus) (PPV)
Őszibarack leukosztómás elhalása	()
Őszibarack lisztharmata	(Sphaerotheca pannosa var. persicae)
Őszibarack monilíniás betegsége	(Monilinia laxa, Monilinia fruchtigena)
Őszibarack nekrotikus gyűrűsfoltossága	()
Őszibarack pszeudomonászos elhalása	()
Őszibarack rozsdája	()
Őszibarack vírusos sárgulása	()
Őszibarack sztereumos ágrákja	(Stereum hirsutum)
Őszibarack sztigminás betegsége	(Stigmina carpophila)
Őszibarack tafrinás betegsége	(Taphrina deformans)
Őszibarack ventúriás varasodása	(Venturia cerasi)

Az Őszibarack kártevői
Megnevezés	Tudományos neve
Araszolók	(Operoptera brumata, Erannis spp.)
Barackmoly	(Anarsia lieatella)
Cserebogarak	(Melolonthidae)
Csonthéjasok levélatkája	(Aculus fokeaui)
Eperfa pajzstetű	(Pseudaulacaspis pentagona)
Fekete őszibarack levéltetű	(Brachycaudus prunicola)
Hamvas őszibarack levéltetű	(Hyalopterus amygdali)
Kaliforniai pajzstetű	(Diaspidiouts perniciosus)
Keleti gyümölcsmoly	(Grapholitha molesta)
Közönséges takácsatka	(Tetranychus urticae)
Közönséges teknős pajzstetű	(Parthenolecanium corni)
Piros gyümölcsfa takácsatka	(Panonychus ulmi)
Sárga szilvalevéltetű	(Brachycaudus helichrysi)
Sodrómolyok	(Pandemis, Recurvaria fajok)
Zöld őszibarack levéltetű	(Myzus persicae)
	()
	()
	()

Vírusbetegségek

Őszibarack himlő

Kórokozó:

(Plum pox virus, Syn: -)

Tünetek:

a fák élettartama lerövidül, a leveleken gyűrű alakú foltok jönnek létre, a termés rossz minőségű, foltos lesz és hullik. Nagy melegben a vírustünetek csökkennek (maszkírozódnak).

Terjedés:

szaporítóanyaggal, növényi nedvek, metszéshez használt eszközök, vírusgazda gyomnövények, pollen.

Nekrotikus gyűrűsfoltosság

Kórokozó:

(Prunus necrotic ringspot virus, Syn: -)

A betegséget őszibarackon először 1941-ben az USA-ban írták le. A tünetleírások alapján azonban korábbi előfordulása is feltételezhető. Magyarországon a betegséget az 1970-es években észlelték. ::Jelenleg a betegség az őszibarack-ültetvényekben gyakran megtalálható.

A betegség gazdanövényei a cseresznye és a meggy nekrotikus gyűrűs-foltosságával megegyeznek.

Tünetek: A betegségnek két tünettípusa van. A sokk tünetre jellemző, hogy a leveleken sárgászöld és nekrotikus foltok vannak. A rügyek alig vagy nem hajtanak ki. A krónikus tünet jellemzője a fák gyenge növekedése, a vesszők elhalása. A gyümölcsvarraton rövid, keresztirányú parás repedések alakulnak ki.főleg az idősebb ültetvények. Az őszibarackfákon és a kajszifákon jellegzetes, mézga jelenik meg, a lombozat kiritkul, az ágak lefelé hajlanak.

Terjedés: szaporítóanyaggal, metszéssel, magokkal, virágporral és fonalférgekkel a talajban.

Gombabetegségek

Őszibarack tafrinás betegsége

Kórokozó:

(Taphrina deformans, Syn: -)

Először Angliában 1841-ben figyeltek fel a betegségre, amelynek kórokozóját 1862-ben írták le. Az USA-ban 1845-ben észlelték a betegséget. Magyarországon a betegséget már az 1930-as években gyakori, súlyos betegségként tartották számon, és a levéltünet alapján levélfodrosodásnak nevezték. A betegség leggyakrabban az őszibarackon, ritkán a mandulán fordul elő. Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő. A betegség a faiskolában és a termőgyümölcsösben egyaránt előfordul, minden évben rendszeresen jelentkezik, súlyos károkat azonban a tavaszi, hűvös, csapadékos időjárást követően idéz elő. A betegség elleni védekezés az őszibarack védelmének fontos része.

Tünetek: az őszibarack súlyos betegsége. A fertőzés kora tavasszal 5 °C-os átlaghőmérséklet felett bekövetkezhet, párás, nedves körülmények között. Először apró kerek, piros foltok jelennek meg a fiatal leveleken. A fertőzött növényi részek, főként levelek később megvastagodnak, fodrosodnak, deformálódnak és vörösre színeződnek. Ha a termésre is átterjed, annak héja hólyagos lesz, a fertőzött foltok megbarnulnak és elrohadnak. A levelek lehullanak.

Terjedés: a fakérgen, ágakon és a lehullott leveleken telel. Talajban is életképes maradhat.

Őszibarack lisztharmata

Kórokozó:

(Sphaerotheca pannosa var. persicae, Syn: -)

Tünetek: A fiatal levél, a hajtás és a termés fertőződik. A hajtás teljesen lecsupaszodhat, a csúcs pedig hervad. A fertőzött részeket fehér réteg borítja. A terméseken a fehér foltok később megbarnulnak, berepedeznek. A levélnyélen a dudorok és megvastagodások szintén láthatók. A levélen lévő tünetek nem téveszthetők össze a levéltetű kártételével.

Terjedés: rügyekből fertőzhet, majd a fertőzött növényi részekről.

Őszibarack sztigmínás betegsége

levéllikasztó betegség

Kórokozó:

(Stigmina carpophila, Syn: -)

Tünetek: nedvesebb időjárás esetén gyakoribb. A fiatal leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg. A foltok széle barna, közepe kivilágosodik. Később a foltok közepe elszárad, és kiesik a levéllemezből. A hajtásokon, gyümölcsön és a gallyakon is barnás foltok jelennek meg.

Terjedés: a kiesett levélfoltok, gallyakon, leveleken telel.

Őszibarack monilíniás betegsége

Az őszibarackon két Monilinia faj fordul elő.

Kórokozó:

(Monilinia laxa, Syn: -),

(Monilinia fruchtigena, Syn: -)

A betegséget őszibarackon már 1976-ban megfigyelték, amely azóta általánosan elterjedt. Egyes irodalmi adatok szerint a betegség virág- és hajtáspusztulást is eredményez, amely azonban ritkán fordul elő. Hazánkban eddig csak a gyümölcsrothadás tünetét ismerjük.

Tünetek: jelentősége az utóbbi időben növekedett.

A Monilinia laxa virágzáskor fertőz, a hajtások pusztulását okozza. A fás részeken rákos sebek keletkeznek. Sárga mézga jelenik meg a fertőzött részeken. A gyümölcsön szürke kinövések (exogén sztrómák) találhatók.

A Monilinia fruchtigena a gyümölcsöt fertőzi, sérüléseken könnyen bejut. A gyümölcsön sárga, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő kinövések (exogén sztrómák) láthatók. A gyümölcsök elrothadnak, összeszáradnak (mumifikálódnak) és sokszor a fán maradnak. A szedéskor és a szállításkor keletkező zúzódások szintén jelentős gyümölcsrothadáshoz vezetnek.

Terjedés: talajon hagyott gyümölcsmúmiák, seben keresztül fertőződik.

Védekezés: Sérülést a barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) idéz elő. A betegség leküzdésére elsősorban a sebzést kiváltó ezen kártevők elleni védekezés javasolható.

Őszibarack ventúriás varasodása

Kórokozó:

(Venturia cerasi, Syn: -)

A betegséget megakladospóriumos vagy kladospóriumos betegségnek is nevezték.

Tünetek: A betegség csapadékos években elsősorban a magról kelt őszibarackon, szórványosan pedig a termesztett őszibarackon jelentkezik. A betegség főleg a gyümölcsön észlelhető. Ilyenkor a levelek és hajtások betegségmentesek lehetnek. A gyümölcsön először apró, majd 2–4 mm-es sárgászöld foltok, azokon pedig sötétbarna bársonyos konídiumtartó gyep látható. Később a folt elparásodik. A gyümölcs töpped és lehullik.

Őszibarack sztereumos ágrákja

Kórokozó:

(Stereum hirsutum, Syn: -)

(Bazidiospórát termőtesten képző gomba.)

Gazdanövény: Tölgy, éger, nyír, gyertyán, gesztenye, bükk, platán, mogyoró, szőlő, őszibarack.

Tünetek: A betegség számos fás növényen ismert. A kertészeti növények közül az őszibarackon és a szőlőn a legjelentősebb. Az őszibarack vázágain nagy, ovális, zónált, kissé besüppedő folt, ún. ágrák figyelhető meg. A beteg ágrészek fölött a levelek kisebbek, sárgásak lesznek, a termés apró marad. Ha a folt az ágat körülöleli, vázágpusztulás következik be. A rákos sebeken és az elpusztult ágrészeken hullámos, kéregszerű, barna sávos, borostás termőtestek jelennek meg. Ezek kezdetben sárgák, később viszont világosbarnák. A fertőzési források a beteg, de még élő vázágak, ahol a kórokozó micéliummal évekig fennmarad. Termőtesteit ősszel képzi. A kórokozó sebparazita, mert a termőtesteken képződő bazidiospórái, továbbá az ágfűrészre tapadt micéliuma az ágak eltávolításakor ejtett sebeken keresztül jutnak a növénybe.

Védekezés: A beteg ágrészeket az egészséges részig vissza kell vágni. A sebeket sebkezelő szerrel mihamarabb le kell zárni. Eredményes még a fák őszi és tavaszi permetezése rézhidroxid, rézoxiklorid vagy rézszulfát hatóanyagú szerekkel.

Kártvők

Levéltetvek

-

Fekete őszibarack levéltetű

Kórokozó:

(Brachycaudus prunicola, Syn: Myzus prunicola ssp. swartzi)

Sárga szilvalevéltetű

Kórokozó:

(Brachycaudus helichrysi, Syn: -)

Hamvas őszibarack levéltetű

Kórokozó:

(Hyalopterus amygdali, Syn: -)

Őszibarack-iszalag-levéltetű

(Myzus varians, Syn: -)

Zöld őszibarack levéltetű

Kórokozó:

(Myzus persicae, Syn: -)

Tünetek:Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, sárgulnak, majd lehullanak. A termés minősége és mennyisége csökken. A kiválasztott mézharmaton korompenész jelenik meg.

Terjedés: a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak. A leveleken kolóniákat hoznak létre. A nyár folyamán elhagyja a szilvát, legalábbis kis számban található meg, így a kártételük ekkor már jelentéktelen. A legnagyobb kárt a különféle vírusok terjesztésével okozzák.

'Fejlődés: soknemzedékes.

Barackmoly

Kórokozó:

(Anarsia lieatella, Syn: -)

Tünetek: a hernyók kora tavasszal megrágják a rügyeket és a hajtást (április elején és közepén). A károsított hajtások elszáradnak. A nyári generáció hernyói behatolnak a gyümölcsbe, és járatot rágnak a magházig. A gyümölcs kényszerérett lesz. Mézgafolyás, ürülék és rágási maradványok láthatók a gyümölcsön. A terméseken másodlagosan kórokozók jelenhetnek meg, így azok gyakran elrothadnak.

'Fejlődés: 3 nemzedéke van.

Keleti gyümölcsmoly

Kórokozó:

(Grapholitha molesta, Syn: -)

Tünetek: nagy termésveszteségeket okozhat. A csonthéj kialakulását követően a lárva a gyümölcsbe furakszik, melyet mézgafolyás kísér. A termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik. A lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a félig érett, puha gyümölcsben. A fertőzött termés hamar lehullik, és monília fertőzés tüneteit is mutatja.

'Fejlődés: évente 4-5 nemzedék fejlődik. A molyok április végétől kezdenek rajzani.

Pajzstetvek

a pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak. A kéreg és az ágak elhalásos tüneteit az eperfa pajzstetű okozhatja. Kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon.

Eperfa pajzstetű

Kórokozó: (Pseudaulacaspis pentagona)

Közönséges teknős pajzstetű

Kórokozó: (Parthenolecanium corni)

A közönséges teknős pajzstetű lárvái főként leveleken szívogatnak. Jelenlétüket elszíntelenedett foltok mutatják. A táplálkozásuk során mézharmatot választanak ki, melyen később korompenész telepszik meg.

Kaliforniai pajzstetű

Kórokozó: (Diaspidiouts perniciosus)

A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb. Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki. A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be.

Egyéb kártevők

Takácsatkák

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranychus urticae)

Piros gyümölcsfa takácsatka

Kórokozó: (Panonychus ulmi)

Tünetek: szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget.

'Fejlődés: 5-6 nemzedék / év.

Csonthéjasok levélatkája

Kórokozó: (Aculus fokeaui)

Tünetek: a leveleket szívogatják. A párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és jellegzetes ólomszínű elszíneződés jön létre. A levelek kanalasodnak. A rügy- és a termésképződés csökken. Meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak.

Talajlakó kártevők

Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár

Kórokozó: (Melolonthidae)

Tünetek: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. ::Fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.

Sodrómolyok

Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)

Tünetek: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.

Fejlődés: 2 nemzedék / év.

Araszolók

Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)

Tünetek: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.

Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.

Az őszibarack sárgulása

Az őszibarackültetvényekben gyakori betegség.

Tünetek: A levéllemez halványzöld, majd sárgászöld színű, a levélerek sokáig zöldek maradnak. Végül a levelek elsárgulnak. A hajtásnövekedés gyenge. A sárgulás részleges vagy teljes lehet.

Védekezés: A betegség kóroka a vashiány, amely vaskelát hatóanyagú szerekkel, talajkezeléssel vagy lombpermetezéssel eredményesen gyógyítható.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

---

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

---