Növények/H/Henna

< Növények‎ | H
(Lawsonia inermis szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2197 bájt

Növények

Henna

Henna
Henna
(Lawsonia inermis, Syn: )
Más neve(i): '

A henna, a mirtuszvirágúak rendjébe és a füzényfélék családjába tartozó faj, nemzetségének egyetlen elismert faja.

A henna szó a növény arab nevéből származik (arabul: الحناء al-ḥinnāʾ). Ez a szó a muszlim kultúrkörökben női névként is szerepel. Jelentése: áldott. A nemzetség tudományos nevét Isaac Lawson skót természettudósról kapta.

A henna egy virágos cserje, mely Afrika szubtrópusi területein, Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos. 2-6 méter magasra nő meg. Egyszerű, ép szélű levelei átellenesen állnak. Virága apró, tölcsér alakú, méz illatú.
A növényben található festő hatású anyag (lawsone) által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A színezőanyag-tartalom a levél részben a legmagasabb. Színező hatása növekszik, ha élőhelyén a hőmérséklet 35°C és 40°C között van. 11°C alatti hőmérsékleten nem növekszik, 5°C alatt pedig elpusztul.
A hennát kereskedelmi céllal Indiában, Pakisztánban, Bangladesben, Afganisztánban, Iránban, Marokkóban, Jemenben, Szomáliában, Szudánban, Líbiában és Egyiptomban termesztik, ezen belül Radzsasztánban (India) a legnagyobb mennyiségben. Itt több mint 100 üzem foglalkozik a henna növény feldolgozásával.
Bár a bronzkor óta használatos ez a festőnövényt, igazán populáris a nyugati kultúrákban az utóbbi 50 évben lett.
Népszerűségére nagyban hatott a termesztés és feldolgozás folyamatának intenzív fejlődése és a hennafestést tradicionálisan alkalmazó népek vándorlása.

Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Henna


A Wikimédia Commons tartalmaz Henna témájú médiaállományokat.