Növények/Sz/Szédítő vadóc

(Lolium temulentum szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3197 bájt

Növények

Szédítő vadóc

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Szédítő vadóc
Szédítő vadóc
(Lolium temulentum, Syn: )
Más neve(i): konkolyperje


A szédítő vadóc az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó, az egész világon elterjedt szántóföldi gyomnövény.
A Közel-keleten őshonos, de a növénytermesztés elterjedésével gyakorivá vált egész Európában és Észak-Afrikában. Mára az egész világ mérsékelt és szubtrópusi zónájában megtalálható.
Szántóföldi gyomnövény, amely elsősorban az őszi vetésű gabonák tábláiban tenyészik. Csírázáshoz közepes vagy alacsony hőmérsékletre van szükség. A jó vízellátottságú talajt és mérsékelt éghajlatot preferálja. Fagytűrő. A modern növényvédő szerek hatására visszaszorulóban van
A vele szimbiózisban élő gomba mérgező anyagokat termel és régebben az ember, ma inkább az állatok megbetegedését okozhatja.
A konkolyperje 30-100 cm magas, lágyszárú, egyéves növény. Gyökérzete bojtos, amely gyakran beékelődik a szántóföldi gabonanövények gyökerei közé. Szára magas, merev, felálló, felső része érdes. 5-7 levele 10-30 cm hosszú és 0,3-1 cm széles, lándzsás, élénkzöld vagy kékeszöld, éle sima vagy érdes. Levélhüvelye és a levéllemez visszafelé simítva érdes tapintású. Virágzásig szinte megkülönböztethetetlen a kalászos gabonáktól.
Júniustól augusztusig virágzik. Virágzata 12-30 cm hosszú kalász. A vastag és némileg szőrös kalászorsón váltakozva ülnek a lapított, élükkel a tengely felé forduló, egymástól távol álló kalászkák. Az egyes kalászkák 5-9 virágot tartalmaznak.
Termése szemtermés, amelynek toklásza 6-8 mm hosszú, szálkája 1 cm-es.
A Biblia ezt a növényt említi konkoly (görögül zizanion) néven. Nagy károkat okozott, esős években a termés nagy részét elpusztíthatta.
A szédítő vadóc önmagában nem mérgező, de a szemtermés héja alatt vele szimbiózisban él a Stromatinia temulenta (vagy Endoconidium temulentum) gombafaj, amely toxinokat termel; 0,06%-nyi temulin alkaloidot és loillin glikozidot tartalmaz.
Régebben a gabonához keveredett magvakat a lisztbe is beleőrölhették és ennek fogyasztása fejfájást, hányást, szédülést, érzékzavarokat okozhatott. Ha állatok nagyobb mennyiségben (0,3-2 kg) megeszik, hasmenés, gyengeség, szédülés, bizonytalan járás, aluszékonyság, szapora és gyenge szívverés, testhőmérséklet csökkenése, látászavar (néha teljes vakság) léphet fel.
Súlyos esetben légzésbénulás okozta elhullás is bekövetkezhet.

Lásd még: Szédítő vadóc

Magyar Wikipédia: Szédítő vadóc


A Wikimédia Commons tartalmaz Szédítő vadóc témájú médiaállományokat.