Gomba/Ehető gombák/Barnatönkű fokhagymagomba

(Marasmius scorodonius szócikkből átirányítva)


Gombák

Barnatönkű fokhagymagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Fokhagymaszagú szegfűgomba
Gyakran tömegesen terem
Barnatönkű fokhagymagomba
(Mycetinis scorodonius, Syn: Marasmius scorodonius )
Más neve(i): fokhagymaszagú szegfűgomba


Étkezési érték: Ehető gomba!
A barna tönkű fokhagymagomba, erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gombafaj.

A mezei szegfűgombánál kisebb, kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete.
Az apró gombácska legfeljebb 1-4 centiméteres kalapjával úgy tör elő a földből, mint valami gomb.
A felnyílt, tehát idősebb gombák kalapján igen vékony perem látható.
A kalap harang alakú, majd egyre inkább ellaposodik, és végül a közepén kis bemélyedés képződik. Szívós fel-bőre sima tapintású és a szélén finoman bordázott.
A tönk 2-8 centiméter hosszú és 1-4 milliméter vastag. Nedves időben a gombácskák vizet szívnak fel, ekkor érzékelhető legjobban hús vörös színeződésük.

Élőhelye

Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul.
Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található.

Felhasználhatósága

Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli.
Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.

Lásd még

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnatönkű fokhagymagomba témájú médiaállományokat.