Gomba/Nem ehető gombák/Vöröstejű kígyógomba

Gombák

Vöröstejű kígyógomba

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Vöröstejű kígyógomba

(Mycena sanguinolenta, Syn: -)
Más neve(i): Csillagpapucsú kígyógomba

Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!

Kalap

fiatalon domború vagy kúpos, 3-15 mm átmérőjű. Felületét kezdetben sűrű szürkésfehér bevonat (por) borítja, de ez hamar eltűnik, és simává, csupasszá válik. A kalap vékony húsú, barázdált felületű. Színe változó, fakó vörösbarna, széle felé tompa szürkésbarna.

Lemezek

a tönköt érintik, keskenyek, a tönk felé szélesednek, enyhén fogazottak, piszkos vöröses-szürkés színűek, élük sötét vörösesbarna.

Tönk

2-6 cm hosszú 1-1,5 mm széles, törékeny. A tönk alját fehér szőr borítja, míg a fennmaradó rész szürke porral fedett. Ez hamarosan leválik, ekkor a tönk csupasz lesz, és többé-kevésbé olyan színű, mint a kalap.

Hús

A kalap húsa vékony, de nem túl törékeny, halvány vöröses színű, sérülésre vöröses tejnedvet választ ki. A gomba szaga jellegtelen, íze enyhe.

Előfordulás

korhadékbontó gomba, tűlevelű erdők avarjában, moháiban növekszik. Hazánkban ritka gombafaj.

Hasonló fajok

- A gomba vörös tejnedve miatt egyike a könnyen felismerhető kígyógombáknak. Jellegzetessége, hogy a tönkje sokkal hosszabb, mint a kalap átmérője. Hasonlít hozzá a Mycena haematopus (vérző kígyógomba), de az lombos erdőkben, fakorhadékon nő.

Lásd még

Mikológia
Gombákról bővebben
Gombás ételek
Magyar Wikipédia: Vöröstejű kígyógomba

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstejű kígyógomba témájú médiaállományokat.