Növények/B/Bazsarózsa

< Növények‎ | B
A lap mérete: 2050 bájt

Növények

Bazsarózsa

Bazsarózsa
(Paeonia officinalis, Syn: )
Más neve(i): piros vagy kerti bazsarózsa, pünkösdirózsa

A bazsarózsa a kőtörőfű-virágúak rendjén belül a bazsarózsafélék családjába tartozó növény. Virágzása pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt pünkösdirózsának is hívják, amely a német Pfingstrose tükörfordítása.

40–80 cm magas, gyöktörzzsel évelő növény. Fényes levelei háromszor hármasan összetettek: a levélkék tojásdad-megnyúlt tojásdad alakúak, ép szélűek. Illatos virágai májusban, illetve júniusban nyílnak: csészeleveleinek száma öt, a bíborvörös szirmoké átlagosan nyolc.
A bazsarózsák (Paeonia spp.) minden faja (így a kerti bazsarózsa is) nem a rózsák (Rosa spp.) közé tartozik, nevüket csak az azokéhoz hasonló virágaikról kapták.
A kerti bazsarózsa gyakran termesztett fajtája a telt virágú bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. officinalis cv. Rubra plena, syn. Paeonia × festiva cv. Rubra plena), melyet szintén hívnak bazsarózsának, illetve pünkösdirózsának is.
A bazsarózsa név délszláv eredetű. A pünkösdi rózsa neve valószínűleg a reneszánszban a pogány római rózsaünnepek emlékeként támadt fel.
Kedvelt dísznövény, ezért kertekben gyakran ültetik. Mivel különösen a termesztett fajtáknak nagy, súlyos virágai nőnek a hosszú szárak csúcsán, ezért érdemes a növény mellé támasztékot tűzni, és a szárait hozzákötözni.

Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Bazsarózsa


A Wikimédia Commons tartalmaz Bazsarózsa témájú médiaállományokat.