A lap mérete: 5246 bájt

Növények

Cseresznye

Díszcseresznye
Díszcseresznye
Díszcseresznye virágzó ága közelről
Díszcseresznye virágzó ága közelről
Díszcseresznye
Díszcseresznye
A hazai termesztésű közkedvelt fekete cseresznye
A hazai termesztésű közkedvelt fekete cseresznye
Cseresznye
(Prunus subg.Cerasus, Syn: -)
Más neve(i): -


A cseresznye a rózsafélék közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magánosan állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen.
Képviselőik az északi félgömb mérsékelt égövi területein őshonosak: két fajuk Amerikában, három Európában, a többi Ázsiában.

Háttér szerkesztés

A cseresznyét az elterjedt nézet szerint Anatólia északkeleti részéről hurcolták be a Római Birodalom Pontus régiójába, i. e. 72-ben.[1] A törökországi Giresun városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték. (< Kerason < Kerasounta < Kerasus „szarv” [azaz félsziget] + ounta [görög helyrag]) A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult.
Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa (sztenderd olaszban: ciliegia) mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak.
Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt.[2]
A vadcseresznye (Prunus avium) volt az alapfaj, amiből a legtöbb termesztett cseresznyefajtát kitenyésztették; a meggyet (Prunus cerasus) inkább főzésre használják. :Mindkét faj Európából vagy Nyugat-Ázsiából származik, nem képesek egymás beporzására. A többi fajt, bár termésük ehető, emberi fogyasztásra nem szokták ültetni, kivéve azokban az északi régiókban ahol a két fő faj nem terem meg. Öntözésigényük, munkaigényességük, az esővel és jéggel szembeni érzékenysége a cseresznyefajokat relatíve drága gyümölccsé teszi. Ennek ellenére igen keresettek.
Nemesített cseresznyéből éves szinten 2007-ben az egész világon mintegy 2 millió tonnát termesztettek. Ennek mindegy 40%-át az USA, kb. 13%-át Európa állítja elő. Törökország a világ legnagyobb cseresznyetermelője, az USA a második.[3]

Virágai szerkesztés

Ízletes termése mellett a cseresznyefa szemet gyönyörködtető virágairól is ismert; gyakran kifejezetten a tavaszi virágzásukkor nyújtott látvány miatt ültetik őket, különösen az ázsiai fajokra jellemző a díszes virágzat.
A japán szakura (桜), azaz cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amit az évente tartott hanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek. Sok cseresznyefajtának (ezeket díszcseresznyéknek nevezzük) porzói és bibéi helyett is sziromlevelek („dupla virágok”) nőnek, így sterilek, nem hoznak termést. Kizárólag virágaik miatt, illetve dísznek tartják őket. A leggyakoribb ilyen steril cseresznyeváltozat a 'Kanzan'.
A cseresznyefák számos lepkefaj hernyójának szolgálnak táplálékul (például cseresznyeilonca, meggyvirágmoly).

Lásd még szerkesztés


Lásd még: Mit-mihez Cseresznyelé Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Cseresznye


A Wikimédia Commons tartalmaz Cseresznye témájú médiaállományokat.

Források szerkesztés

  1. Sablon:CathEncy
  2. A History of the Vegetable Kingdom - Page 334
  3. FAOSTAT ProdSTAT Crops Food and Agriculture Organization of the United Nations, Retrieved on August 19, 2008.