A lap mérete: 4065 bájt

Növények

Vadcseresznye

Vadcseresznye, érésben lévő gyümölcsökkel
Díszítő virágai
Fa erezete
Vadcseresznye
(Prunus avium, Syn: )
Más neve(i): madárcseresznye, cseresznyefa
A vadcseresznye, egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő. Telt virágú fajtáit díszfaként termesztik.
A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngő ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. A fiatal példányok csúcsdominanciája erős, az így kialakuló kúpszerű lombozat később legömbölyödik. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Fényes, vöröses barna kérge vékony, vízszintes csíkokban hámlik. Levelei szórt állásúak, elliptikusak, fűrészes szélűek. Lombhullató, a levelek ősszel narancssárgára, rózsaszínre vagy vörösre színeződnek lehullás előtt. A levélnyélen a levélváll közelében két vöröslő mirigyszemölcs található. Kétivarú virágai a lombfakadás előtt nyílnak 2-5 tagú csomókban, fehérek, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak. A virágokat méhek porozzák be.
Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz.
Felhasználható: cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe (kompótokba), stb. Mandulával keverve a cherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készítenek belőle.
A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek.
Díszfaként a Prunus avium ’Plena’ – hófehér telt virágú, az alapfaj virágzása után néhány héttel kezd nyílni. Mérsékelten melegigényes, fényigényes, mezofil (közepes vízigényű), neutrofil (a semleges kémhatású talajokat kedveli). Magyarországon szinte bármilyen domborzati viszonyok közt megtalálható, bár az alföldeket kevésbé kedveli. Gyertyános-tölgyesek társulásában gyakran megtalálható. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken. Fája szép pirosas színű, közepesen kemény, értékes. Dél-eurázsiai (-mediterrán) flóraelem, Síksági-hegyvidéki fa.


Magassága 20-26 m. Kérgének külső része fényes bőrpara, később keresztirányú szalagokban hasad le, idősebb korban a tőnél hosszában repedezett, fekete, durva felületű. Kéregvastagsága 1…3 cm. Szíjácsa keskeny, sárgás vagy halvány vöröses, gesztje világos vörösesbarna, barnás-zöldes csíkoltsággal. A csíkok a korai pásztában jelentkeznek. Az edények a korai pásztában sűrűek, likacsgyűrűt alkotnak, de a késői pásztában szórtan helyezkednek el. Bélsugarai kicsik, szabad szemmel csak a sugármetszeten láthatók vékony csíkok formájában.
Könnyen és jól szárítható kis hajlammal a vetemedésre. Minden szerszámmal jól és könnyen megmunkálható. Gőzölve jól hajlítható. Jól szegelhető, csavarozható. Jól ragasztható. Gyakran pácolják, a vöröses tónust kihangsúlyozva „tüzesítik”. Jól lakkozható, de nem időjárásálló. Bútor, furnér, esztergálás céljára használható.


Lásd még: Bővebben


Magyar Wikipédia: Vadcseresznye
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadcseresznye témájú médiaállományokat.