Növények/G/Gabonafélék

A lap mérete: 4745 bájt

Növények

Gabonafélék

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

Gabonatároló verem - Cserépváralja

Búzamező

Cirok

Kambodzsai rizstermesztő

Rozs

Teff

Zab, árpa és néhány gabonából készült élelmiszer

A gabona azoknak a perjeféléknek az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek. Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási elemei közé tartoznak. A gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta a kenyér, az emberiség számára kezdettől fogva alapvető néptáplálék volt. Ezért a gabonaféléket bármely más haszonnövénynél nagyobb mennyiségben termesztik világszerte. A szénhidrátban gazdag gabonafélék alapélelmiszernek számítanak; egyes fejlődő országokban a rizs, a búza vagy a kukorica adja szinte a teljes étrendet. A fejlett országokban fogyasztásuk mérsékeltebb és változatosabb, de itt is alapvető.

Az első gabonafélék gyűjtögetése a kőkorszakban kezdődött, amikor a vadászok étrendjüket egészítették ki a fűfélék magjaival. 12 ezer évvel ezelőtt a Genezáret-tó vidékén élő kőkorszaki emberek a hús mellett fűmagokat, mandulát, pisztáciát, fügét, vad olajbogyót is fogyasztottak. Az anatóliai Çatalhöyük neolitikus településén a kutatók előzetes DNS-vizsgálata szerint 8500 éves termesztett gabonamaradványokat találtak. Az ember első szerszámainak egyike a gabonafélék aratásához használt sarló volt. Már az őskorban szükségessé vált az egyre nagyobb gabonatermés érdekében hegyes csontokkal és faágakkal a termőföld fellazítása.

A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarság már kiterjedt földművelési és növénytermesztési ismeretekkel érkezett; ősi magyar búzafajtáink az alakor, a tönke és a tönköly.

Főbb gabonafélék

• Árpa: A maláta- és takarmánykészítés céljára termesztik olyan földeken, amelyek túl rossz minőségűek vagy túl hideg éghajlatúak a búza számára. Emberi élelmiszerként kenyérgabona, árpagyöngy (gersli) készül belőle. Az árpát különböző célokra termesztik, attól függően, hogy milyen típusú árpáról van szó, és milyen piaci igényeknek kell megfelelnie. Az árpát jellemzően kenyerekhez, tésztákhoz, müzlikhez, gabonapelyhekhez, édességekhez, malátakészítésre, takarmányozásra és energiatermelésre termesztik.

• Búza: a mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje.

• Cirok: fontos alapélelmiszer Ázsiában és Afrikában, valamint világszerte jelentős takarmánynövény.

• Köles: hasonló, de nem azonos fajok összefoglaló elnevezése, amelyek fontos alapélelmiszernek számítanak Ázsiában és Afrikában.

• Kukorica: alapélelmiszer Észak- és Dél-Amerikában, valamint Afrikában, illetve világszerte fontos takarmánynövény.

• Rizs: a trópusi és egyes mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje.

• Rozs: hidegebb éghajlatú területeken jelentős.

• Teff: Etiópia "csodagabonája" a legapróbb szemű gabonaféle, 150 teff-szem tesz ki egy búzaszemet. Teff amhara nyelven: "elveszett", a magok kis mérete miatt. Szélsőséges földrajzi helyeken is megterem.

• Tritikálé: a búza és a rozs keresztezésével létrehozott takarmánynövény. Neve is a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered.

• zab: korábban Skócia fő élelmiszernövénye, illetve világszerte termesztett takarmánynövény.

Egyes növényeket, melyek magvaiból lisztet készítenek, esetenként gabonaként emlegetnek annak ellenére, hogy nem tartoznak a pázsitfűfélék közé, ilyen például a hajdina.

Lásd még: Gabonafélék

Magyar Wikipédia: Gabonafélék