A lap mérete: 2333 bájt

Növények

Körtefa

Körtefa


Körtefa
(Pyrus communis, Syn: -)
Más neve(i): -


A körte, a rózsavirágúak rendjébe és a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik. Számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte (Pyrus communis) gyümölcsét szokás érteni.

A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű.
A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2–12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25 °C – ‒40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15 °C-ig viselik el.
Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2–4 cm átmérőjűek.

Körtevirág

A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés, a vad fajoknál 1–4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed.
Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló.
Gyógyhatása(i): Hatásos gyomor- és vesebajokra, a csontok és az izmok állapotára is jótékony hatást gyakorol, gyógyítja a bélhurutot, gyorsítja az emésztést, tisztítókúrák során is alkalmas a fogyasztása.

Lásd még: Körte fajták

Magyar Wikipédia: Körtefa
A Wikimédia Commons tartalmaz Körtefa témájú médiaállományokat.