Növények/K/Kúszó boglárka

< Növények‎ | K
A lap mérete: 2071 bájt

Növények

Kúszó boglárka

Kúszó boglárka
A virágai
Kúszó boglárka
(Ranunculus repens, Syn: -)
Más neve(i): -
A kúszó boglárka a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj. Európában, Ázsiában és Északnyugat-Afrikában honos.
15–50 cm magas, hosszú, legyökerező, kacsos indákat hajtó évelő. Szőrös levele széles, hármas szeletekre osztott, a levélkék ismét hármasan osztottak vagy szabálytalanul fogasak, a középső levélke nyele hosszabb, mint a szélsőké. A tőlevél hosszú nyelű, a felsők szálasak, ülők.
A virágok átmérője 20–30 mm, a csésze tojásdad, szőrös, a párta aranysárga. A csészelevelek körülölelik a sziromleveleket, a virágkocsány barázdált. Termése aszmagcsoport, egyenes csőrű, vagy kissé hajlott. Május-augusztusban virágzik. Föld felett kúszó, legyökerező indáin sarjrügyek képződnek. Az egész növény mérgező.
A legyökerező sarjakból új növények hajtanak, és gyakran többé-kevésbé kör alakú gyomállományokká terebélyesednek. Nitrogénjelző faj, mocsárréteken, kaszálóréteken, nedves legelőkön, csatornák partján gyakori. Hegyi, alpesi területeken, továbbá homokdűnéken és utak mellett is előfordulhat. Európában a mérsékelt éghajlaton közönséges. A gyepekben agresszíven terjedhet, ott irtani kell. Májustól augusztusig nyílik.

Lásd még: Kúszó boglárka


Magyar Wikipédia: Kúszó boglárka
A Wikimédia Commons tartalmaz Kúszó boglárka témájú médiaállományokat.