Növények/K/Kúszó boglárka
< Növények | K(Ranunculus repens szócikkből átirányítva)
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Kúszó boglárka
- (Ranunculus repens, Syn: -)
- Más neve(i): -
A kúszó boglárka a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj. Európában, Ázsiában és Északnyugat-Afrikában honos.
- 15–50 cm magas, hosszú, legyökerező, kacsos indákat hajtó évelő. Szőrös levele széles, hármas szeletekre osztott, a levélkék ismét hármasan osztottak vagy szabálytalanul fogasak, a középső levélke nyele hosszabb, mint a szélsőké. A tőlevél hosszú nyelű, a felsők szálasak, ülők.
- A virágok átmérője 20–30 mm, a csésze tojásdad, szőrös, a párta aranysárga. A csészelevelek körülölelik a sziromleveleket, a virágkocsány barázdált. Termése aszmagcsoport, egyenes csőrű, vagy kissé hajlott. Május-augusztusban virágzik. Föld felett kúszó, legyökerező indáin sarjrügyek képződnek. Az egész növény mérgező.
- A legyökerező sarjakból új növények hajtanak, és gyakran többé-kevésbé kör alakú gyomállományokká terebélyesednek. Nitrogénjelző faj, mocsárréteken, kaszálóréteken, nedves legelőkön, csatornák partján gyakori. Hegyi, alpesi területeken, továbbá homokdűnéken és utak mellett is előfordulhat. Európában a mérsékelt éghajlaton közönséges. A gyepekben agresszíven terjedhet, ott irtani kell. Májustól augusztusig nyílik.
Lásd még: Kúszó boglárka
- Magyar Wikipédia: Kúszó boglárka
