A lap mérete: 3970 bájt

Növények

Kivi

Kivi (gyümölcs)
Kivi
(Actinidia deliciosa, Syn: -)
Más neve(i): kínai egres, kivigyümölcs, kiwifruit, jangtao

A kivi vagy kiwi faj nemesített egyedeinek, illetve más Actinidia nemzetségbe tartozó fajokkal képzett hibridjeinek tojás alakú, kívül barna, szőrös, belül zöld színű gyümölcse.

Dél-Kína nemzeti gyümölcse. Az Actinidia a közép-kínai Sanhszi tartományban őshonos.
Némi A-, nagy mennyiségben B-, C- és K-vitaminokat, valamint természetes antioxidánsokat, makró- és nyomelemeket tartalmaz, ezek nagyon jó hatással vannak az emberi szervezetre.
Eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt. Ezt új-zélandi meghonosítóitól kapta a 20. század elején, (bár kezdetben rövid ideig kínai nevén emlegették: jangtao).
A 20. század közepén marketing megfontolásokból először melonette, majd 1959-ben kivigyümölcs (angolul kiwifruit névre keresztelték át. A kivi név az Új-Zélandon őshonos kivi madár, a szigetország nemzeti jelképe nevének átvétele. (A madár kicsi, barna és bozontos, mint a gyümölcs.)
A melonette, „dinnyécske” névtől az új-zélandi termelőknek azért kellett szabadulniuk, mert attól tartottak, hogy a dinnyére kivetendő új amerikai importvámokat erre a gyümölcsre is alkalmaznák.[1]
Ez a növényfaj az életfeltételektől függően lehet elfásult, indás kúszónövény vagy 9 méter magas kapaszkodó cserje. A levele ovális vagy majdnem kerek, a tövénél bemélyedt, 7,5-12,5 centiméter hosszú; egy hosszú levélnyélen ül. Lombhullató. A fiatal levél vöröses és szőrözött, az idősebb sötétzöld és felső felületén nincsenek szőrök, viszont alul jól kiemelkedő, világos árnyalatú erek fejlődnek ki.
A virága erős illatú, kétlaki (dioikus) vagyis a hím és nőstény virágok más-más példányon találhatók. A virág egyedül vagy hármasával ül. Az 5-6 szirma először fehér, aztán halvány sárga; 2,5-5 centiméter átmérőjű. Mindkét nemű virág közepén nagy bibecsomók vannak, bár a nőstény esetében a virágpor nem ivarképes; továbbá nektárja sincs. Ahhoz, hogy az Actinidia deliciosa kivigyümölcsöt teremjen, két különböző nemű növényt kell ültetni egymásmellé. A nagy termelők általában méhféléket használnak a megporzáshoz, bár ezt az ember is képes megtenni.
A hosszúkás gyümölcs általában 6,25 centiméter hosszú. A hosszúkás, vöröses barna héjat számos barna szőr borítja. A termés húsa amíg meg nem érik teljesen, nem puha. Továbbá leveses és fénylő. Színre lehet világoszöld, sárga, barnás vagy fehéres, de a közepe mindig világosabb árnyalatú.
Természetes állapotban 600-2000 méteres tengerszint feletti magasságok között található meg. A legfőbb kártevői a "Cnephasia" jactatana nevű sodrómolyféle, valamint a Pseudomonas syringae baktérium.

Lásd még: Mit-mihez Kopasz kivi

Magyar Wikipédia: Kivi


A Wikimédia Commons tartalmaz Kivi témájú médiaállományokat.