Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Nagybojtorján
- (Arctium lappa, Syn: -)
- Drog Bardanae radix,
- Más neve(i): közönséges bojtorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli lapu, keserűlapu, buzogáncs, ragadáncs és nagybojtorján.
- A nagy bojtorján az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj. Tévesen nevezik bogáncsnak, a bogáncs (Carduus) nemzetség fajainak minden része szúrós.
- Európa, Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon nő, időnként kiterjedt telepeket is alkotva, de zöldségként is termesztik. A sötét, árnyékos helyeket nem viseli el.
- Kétnyári növény. Tipikusan 60–150 cm magasra nő. Karószerű gyökere 30–60 cm hosszú, 2-3 ujj vastag, függőlegesen, alig elágazva hatol a talajba; húsos, belül fehér, kívül szürkésbarna, rosszízű, szagtalan. Az első éves egyed gyökere még tömör, húsos; a virágot hozó (másodéves) egyedek gyökere szivacsosodik, később üreges, pudvás szerkezetűvé válik. Erősen elágazó, pelyhes, szúrós szárán a barázdált tőlevelek igen nagyra nőnek, az első évben tőrózsát alkotnak. A szárlevelek szórt állásúak, nyelesek, szíves formájúak; felfelé haladva kisebbedők és rövidülő nyelűek; fonákuk szürkén gyapjas. Július-szeptember környékén nyíló, 3-4,5 cm hosszú, bíbor vagy rózsaszínű, kizárólag csöves, ötcimpájú virágai hosszú kocsányon ülnek, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. :A horgos végű, hátragörbülő fészekpikkelyek a virágokkal megegyező hosszúak vagy hosszabbak, gömbszerűvé nagyobbítva a virágzatot. A pikkelyek egymással is összetapadva könnyen beleakadnak a juhok, kutyák szőrébe vagy a ruhába. Termése sárga szőrbóbitás, bordázott kaszattermés.
- Tartalmaz:→ A gyökér inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserűanyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.
- Gyógyhatása(i): A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként teakeverékek alkotórészeként. - Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. - Olajos vagy szeszes kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, illetve hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák. - A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.
- Felhasználjuk:Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthető főzeléknek, ám csak kevés helyen használják fel erre; Japánban gobō, Olaszországban és Portugáliában bardana néven ismerik.
- A középkorban élt Hildegard Von Bingen természettudós, botanikus apátnő a rosszindulatú daganatokat kezelte a bojtorjángyökér segítségével. Drogként szárított gyökerét használják fel (Bardanae radix) (gyűjthető fajok ezen kívül az Kis bortorján Lappa Tourn minus és az Pókhálós bojtorján Lappa Tourn tomentosum).
- Ellenjavallat: -
Hasonló fajok
szerkesztés- Nem tartozik a nemzetségbe, de igen hasonlít a bojtorjánra a Közönséges aszat ~ Lándzsás aszat, (Cirsium vulgare).
Galéria
szerkesztés-
Arctium lappa
Martin Cilenšek – Naše škodljive rastline (1892) -
Termései
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Nagybojtorján