Növények/Táblázatok/Növényi-mérgek által okozott tünetek

Növényi-mérgek által okozott tünetek:

Recept mérete: 7679 bájt

Szakácskönyv

Növényi-mérgek által okozott tünetek

Növényi-mérgek által okozott tünetek, elváltozások

A hatóanyagok toxikológiai szempontból a következő főbb csoportokra oszthatók

• Alkaloidok (legtöbbjük a központi idegrendszerre hat, gyors, erős, specifikus hatást fejtenek ki)
• Aminosavak (alvászavart, izomkontrakciókat kiváltó anyagok)
• Glikozidok (nagy részük, erős, illetve mérgező hatású)
• Szaponinok (felületaktívak, hemolizálók, helyi izgatók)
• Illóolajok (bőr, nyálkahártya izgatók, fotodinamiás hatásúak)
• Toxalbuminok (mérgező fehérjék, pl.ricin, robin)
• Terpenoidok (keserű anyagok, drasztikumok)
• Furokumarinok (DNS szintézist károsító anyagok)
• Poliacetilének (görcskeltő és helyi izgató anyagok)
• Savak (vesebántalmak okozói)

Mérgező növényi hatóanyagok által okozott tünetek, elváltozások

alkaloidok

• akonitin

külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. Szájban, torokban, nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar konvulzió következtében.

• atropin

hatására delírium, hallucináció, tachikardia, perifériás értágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása antikolinerg hatás.

• citizin

v. Cytisine

hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás. Molekulaképlete:C₁₁H₁₄N₂O.

• kelidonin

pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, konvulziókat és érzészavarokat.

• koniin

hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer stimulálás, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, zavarodottság, légzéscsökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be. (Pl.: a foltos bürök (Conium maculatum) fő hatóanyaga.)

• L-kanavarin

alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz.

• lupanin

drog. Hatása hasonló a sparteinéhez. Izomkontrakciókat, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz. (Gyógynövényekben is megtalálható, pl.: seprűzanótban (Cytisus scoparius)).

• protoanemonin

külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. Szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, szájfekélyt, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz.

• protoveratrin A.

hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, görcs szerepel az általa okozott tünetek között.

• protoveratrin B.

drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, aritmiát, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat.

• spartein

drog, természetes termék. Izomkontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozhat.

• szkopolamin

ugyanaz a hatása, mint az atropiné.

• szolasonin

paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Hepatocelluláris necrosist és leukocytosist is okozhat.

• szolanikapszin

drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van.

• szeneciomin

álmosság, görcs, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis (májgyulladás), vagy májsejt elhalás (hepatocelluláris nekrózis), magzati mérgezés (fetotoxicitás) okozója lehet.

Glikozidok

Szincerotoxin: főleg az epét, vesét és a kiválasztó szerveket károsítja.

Amigladin: cianogén-glikozid, így a cianid mérgezés veszélyeit rejti magában. Kis adagban hányást, szédülést, fejfájást okoz. Majd mozgási zavar (ataxia), savbőség (acidózis), görcsök (konvulziók), kóma és halál következik be. Általános hatását, mint sejtméreg fejti ki.

Lanatozid (Izolanid): a mérgezés lehet akut, krónikus mérgezés. Akut mérgezésben hányinger, hányás a predomináló tünetek. Krónikus mérgezésben néha látászavarok, fáradság, digitálisz (diszarritmia), szívizom-elfajulás (kardiomiopátia), infarktus léphet fel.

Szaponinok

Githagosid: helyileg irritáló hatású, felszívódva károsítja a vörösvértesteket. A központi idegrendszerre bénító hatást fejt ki. Könnyen felszívódik a gyomor-bélnyálkahártyán keresztül.

Ciklamin: drog. Természetes anyag, helyi bőrizgató, gyomor-bélgyulladást okozhat.

Toxalbuminok

Ricin: súlyos gasztrointesztinális léziókat okoz, ami a nyelőcső és gyomor károsodásában nyilvánul meg. Hatása hasonló a lúgmérgezéshez. Késői hatásként máj, központi idegrendszer, vese, valamint a mellékvese károsodása figyelhető meg.

Konkavalin-A. Preimplantációs mortalitást, fetotoxicitást, bőr, szem, fülizgatást, központi idegrendszeri zavart, izomelváltozásokat okozhat. Rákellenes hatással rendelkezik.

Terpenoidok

Laktucin, lakturopikrin: keserű ízű, toxikus anyagok.

Mezerin: bőrirritáló, erős szívméreg. Karcinogén (RTECS-Criteria), mutagén anyag (a Farkasboroszlán mérgező anyaga. A növény védett).

Kukurbitacin: drasztikus hashajtó. Helyi izgató, bőrvörösítő, hánytató, hashajtó, központi idegrendszeri bénító. Citotoxikus (sejtet mérgező) anyag.

Furokumarinok

Pszoralen: (Ficusin): fotokemoterápiás alkalmazásra használják pikkelysömör (psoriasis ellen), vizelet kiválasztást fokozó, DNS-szintézist károsító hatásuk miatt a rizikófaktoros anyagok közé sorolják.

Bergapten: rákkeltő hatása ismeretes. (IARC besorolás)

Poliacetilének

Cikutoxin (a gyilkos csomorika hatóanyaga): görcskeltő méreg, izgatja a nyúlt-velőt és a gerincvelőt. Helyileg bőr és nyálkahártya irritáló.

Kenatoxin: tiofén származék, erős méreg. Szájon át bevéve máj, vese és szívkárosodást okoz.

Savak

Oxálsav: az oxálsav fogyasztás a Ca-al Ca-oxalátot képez. A Ca-oxaluria által okozott veseelváltozások véráramlás csökkenést (oliguriát), vizeletrekedést(anuriát), vérvizelést (hematuriát) okozhat a mérgezések után 2 nappal.

Forrás

Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK Budapest 2006. ISBN 963-210-038-7

Dános B. (2006). Farmakobotanika, 3. javított kiadás, Budapest: Argumentum, 416. oldal. ISBN 9634462049.