A lap mérete: 9426 bájt

Latin

Taxon

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

A Wikikönyvekben NEM használjuk a taxon táblázatokat!
A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját. A legmodernebb filogenetikus osztályozási rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha annak tagjai kládot alkotnak, tehát monofiletikusak. A rendszertannak azt a formáját, melyben az élőlényeket kládok szerint osztályozzák, kladisztikának nevezik.


A legfontosabb taxonok

szerkesztés

Az alábbi táblázat a rendszertanban használt alapvető taxonokat mutatja be:

Taxonok

Domén
Ország
Törzs
Osztály
Rend
Család
Nemzetségcsoport
Nemzetség
Nem
Faj
Változat
Alak


Latinul Magyarul
regnum ország
phylum / divisio törzs
classis osztály
ordo rend
familia család
genus nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál),
species faj
subspecies alfaj
varietas változat
forma alak

A törzs latin neve kétféle lehet, növényeknél és gombáknál divisio, más esetben phylum.

A taxonok tudományos elnevezésének szabályai

szerkesztés

Faj- és alfajnevek

szerkesztés

Felsőbb taxonok neve

szerkesztés

A taxonok tudományos elnevezésének végződése általában a következő szabályt követi:

Taxon Növények Moszatok Gombák Állatok Baktériumok[1]
Törzs -phyta -mycota
Altörzs -phytina -mycotina
Osztály -opsida -phyceae -mycetes -ia
Alosztály -idae -phycidae -mycetidae -idae
Főrend -anae
Rend -ales -ales
Alrend -ineae -ineae
Alrendág -aria
Főcsalád/Öregcsalád -acea -oidea
Család -aceae -idae -aceae
Alcsalád -oideae -inae -oideae
Alcsaládág -odd
Nemzetségcsoport/Nemzetség -eae -ini -eae
Alnemzetségcsoport/Alnemzetség -inae -ina -inae
Alnemzetségág -ad

A taxonok listája

szerkesztés

Az alábbi táblázat a rendszertanokban használt taxonok nagy részét tartalmazza – a legalapvetőbbektől a legritkábban használtakig – a magasabb szintűtől az alacsonyabb felé haladva.

Latinul Magyarul
dominium domén
superregnum főország – általában színonim a doménnal
regnum ország
subregnum alország
infraregnum alországág
superphylum / superdivisio főtörzs
phylum / divisio törzs
subphylum / subdivisio altörzs
infraphylum / infradivisio altörzság
superclassis főosztály
classis osztály
subclassis alosztály
infraclassis alosztályág
parvclassis részalosztály – nagyon ritkán használt
superordo főrend (növényeknél és gombáknál), öregrend (állatoknál)
ordo rend
subordo alrend
infraordo alrendág
parvordo részalrend – nagyon ritkán használt
superfamilia főcsalád (növényeknél és gombáknál), öregcsalád (állatoknál)
familia család
subfamilia alcsalád
infrafamilia alcsaládág – nagyon ritkán használt
supertribus öregnemzetség (állatoknál) – nagyon ritkán használt
tribus nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), nemzetség (állatoknál)
subtribus alnemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), alnemzetség (állatoknál)
supergenus főnemzetség (növényeknél és gombáknál), öregnem (állatoknál) – nagyon ritkán használt
genus nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál),
subgenus alnemzetség (növényeknél és gombáknál), alnem (állatoknál)
sectio fajcsoport (csak növényeknél) – ritkán használt
subsectio alfajcsoport (csak növényeknél) – ritkán használt
series fajsor (csak növényeknél) – ritkán használt
subseries alfajsor (csak növényeknél) – ritkán használt
species complex (vagy superspecies) fajkomplexum
species faj
subspecies alfaj
varietas változat (csak növényeknél)
subvarietas alváltozat (csak növényeknél)
forma alak (csak növényeknél)
subforma alalak (csak növényeknél)

Vannak olyan taxonok, amelyeket a mai rendszertanok csak ritkán vagy egyáltalán nem használnak, rendszertanonként különböző értelemben.

Latinul Magyarázat
gradus Jelentése „ág”, angolul – így a szakirodalomban szinte kizárólag – „branch” vagy „grade” formában használatos – valójában nem taxonként: egyszerűen fejlődési ágakat, gyakran kládokat jelölnek ezzel. Különböző szinteken megjelenik az eukarióták felsőbb rendszerezésében, az állatok rendszerezésében az altörzs és a törzs szintje között, valamint a halak rendszerezésében a főosztály és az osztály között.
subgradus
divisio Magyarul: osztag. Az állatok régebbi rendszertanaiban fordul elő elvétve, nagyon különböző szinteken, de leggyakrabban az osztály és a rend között. (A növényrendszertanban a törzsnek felel meg.)
subdivisio
superlegio Ma már egyáltalán nem használt kategória. Az állatrendszertanokban fordult elő, általában az osztály és a rend között.
legio
sublegio
infralegio
supercohors Ma már egyáltalán nem használt kategória. A növények esetében a törzs és az osztály között helyezkedett el. Az állatrendszertanban, ahol magyarul elvétve „raj” fordításban jelenik meg, általában az osztály és a rend között szerepelt.
cohors
subcohors
infracohors
sectio Magyarul: tagozat. Az állatrendszertanokban általában a család és a rend között helyezkedett el. (A növényeknél, bár ritkán, de még ma is használatos a faj és a nemzetség szintje között „fajcsoport” fordításban.)
subsectio
series Magyarul: sorozat. Az állatrendszertanokban, de leginkább a halak rendszertanaiban fordult elő különböző szinteken. (A növényeknél, bár ritkán, de még ma is használatos a faj és a nemzetség szintje között „fajsor” fordításban.)
subseries

Lásd még: Növények/A növények nem rendszertani csoportjai {{{2}}}

  1. Bacteriologocal Code (1990 Revision)