Növények/A növények nem rendszertani csoportjai
< Növények
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
A növények biológiai szempontú csoportosításával a növényrendszertan foglalkozik. A növényeket azonban nem csak tudományos szempontból csoportosítják.
Azokat a növényeket, amelyeket az ember valamilyen (élelmezési, ipari, esztétikai stb.) célra használ fel, haszonnövényeknek nevezzük. A haszonnövények közé tartoznak egyrészt a kultúrnövények, másrészt olyan vadon termő növények, melyeket az ember még ha termeszt is, nem tartoznak a kultúrnövények közé (pl. gyógynövények, egyes gyümölcsök).
Kultúrnövényeknek nevezzük azokat a haszonnövényeket, amelyeket az ember saját céljait követve tervszerűen nemesít és termeszt, s emiatt korábban nem fordultak elő a természetben. A kultúrnövények vadon élő növények háziasításával jöttek létre. A kultúrnövények elsősorban abban különböznek a vadon termő növényektől, hogy elvesztették természetes elterjedésüket szolgáló adottságaikat, szinte valamennyi szervük megnagyobbodott, magasabb koncentrációban tartalmazzák azokat az anyagokat, amelyekért létrehozták őket, többnyire csekélyebb az ellenálló-képességük, érzékenyebbek a kártevőkkel, a faggyal és a szárazsággal szemben.[1]
A haszonnövények csoportosítása[2] felhasználásuk célja szerint is történhet:
- Tápláléknövények (étkezési növények) – olyan növények, amelyeket táplálkozás céljára használ fel az ember.
- Keményítőnövények – keményítőt nagy mennyiségben tartalmazó növények.
- Gabonák
- Egyéb keményítőnövények
- Cukornövények – cukrot nagy mennyiségben tartalmazó növények.
- Olajnövények – olyan táplálék- vagy ipari növények, amelyekből növényi olajokat nyernek ki étkezési (étkezési olaj), vagy ipari célokra.
- Mézelő növények – ezeket a növényeket pollenjükért és cukortartalmú nektárjukért látogatják a méhek, s ennélfogva a méz alapanyagát szolgáltatják a méhészet számára is.
- Gyümölcsöt termő növények
- Keményítőnövények – keményítőt nagy mennyiségben tartalmazó növények.
- A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is.
- A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A "legközepebb" határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.
- A zöldség kifejezés konyhaművészeti műszó. Definíciója nem tudományos igényű, nagyrészt önkényes és szubjektív.
- A lágyszárú növények bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fűszereket és a konyhai értelemben vett gyümölcsöket. A gombákat is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak (valamikor a növények alá sorolták őket).
- A zöldségek közül némelyiknek a levelét fogyasztjuk (például fejes saláta), másnak a szárát spárga (növény), gyökerét sárgarépa, virágát brokkoli gumóját fokhagyma vagy éretlen, húsos magvait zöldborsó, bab. A zöldségfélékhez tartoznak olyan növények is, amelyeknek botanikai értelemben vett gyümölcsét fogyasztjuk, ilyen az uborka, a tök, az avokádó, a paprika és a paradicsom.
- Mivel a „zöldség” nem botanikai kifejezés, nincs ellentmondás abban, hogy egy növényi rész botanikailag gyümölcs, de egyébként zöldségnek tekintjük. Régi könyvekben is találkozhatunk olyan nézetekkel, amelyben a dinnyét zöldségként, a paradicsomot gyümölcsként említik meg.
- Általában a zöldségek inkább sósak vagy erősek, mintsem édes ízűek (néhány kivétellel, mint a rebarbara, sütőtök vagy az óceániai kultúrákban elterjedt édes burgonya, a „kumara”.
- Főzeléknövények – főzelék készítésére használt növények.
- Élvezeti növények
- Fűszernövények
- A fűszerek, mindazon növényekből, gombákból, állatokból vagy ásványokból nyert anyagok, amelyeket hatóanyagaik (illat-, íz-, zamat-, szín- és tartósítóanyagok) miatt ételeink elkészítéséhez, tartósításához felhasználunk. A fűszerek nagy többsége növényi eredetű; a zömmel fűszernek termesztett/használt növények a fűszernövények.
- A fűszer a növények erős ízhatású vagy aromájú része, amit ételkészítéskor az ételek ízének, illatának megőrzésére, módosítására használnak csekély mennyiségben. A fűszereket továbbá gyakran használják illatszerek, parfümök és gyógyszerek előállításához, valamint vallási rituálék során. A fűszerek kitűnnek a többi növényi alapanyag közül, mint például gyógynövények, az aromás zöldségek és a szárított gyümölcsök, amelyek zöld leveles részét, szárát, gyökerét, termését vagy virágját hasonló célokra használják.
- Gyógynövények-nek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk.
- Ipari növények – azok a növények, amelyekből az ember valamilyen használati tárgyat (ruházati cikk, szerszám, épületalkatrész, bútor stb.) készít, vagy amelyekből kinyerhetők egyes iparágak, technológiai folyamatok kiindulási anyagai.
- Energianövények – olyan növények, melyeket energiaültetvényeken termesztenek energianyerés céljából.
- Faipari növények – azok a fás szárú növények, amelyek faanyagát a faipar hasznosítja.
- Festőnövények – olyan növények, amelyekből festékanyagot állítanak elő. Lásd: Festőnövények listája.
- Illatszer-növények – belőlük olyan anyagokat (pl. illóolaj) vonnak ki, amelyek az illatszeripar nyersanyagai.
- Kaucsuknövények – olyan növények, amelyek latextartalmuknál fogva kaucsuk előállítására alkalmasak, és emiatt a gumigyártás nyersanyagai.
- Rostnövények – olyan növények, melyekből iparilag felhasználható rostot nyernek például textíliák, hálók, kötelek készítéséhez; azaz főleg a textilipar nyersanyagai.
- Egyéb ipari növények
- Takarmánynövények – elsősorban háziállatok takarmányozására felhasznált növények.
- Dísznövények – azok a növényfajok, amelyeket díszítő hatásuk miatt termeszt és nemesít az ember. Egyes dísznövényeket évszázadok óta a legnagyobb tervszerűséggel nemesítenek (azaz kultúrnövények), mások azonban kertekbe és parkokba ültetett vadon élő fajok (főleg fák).
Egyéb nem rendszertani szemléletű növénycsoportok ábécérendben:
- Díszcserjék, díszfák – fás szárú növények, melyeket elsősorban kertek és parkok díszítésére használnak.
- Erkélynövények – erkélyek, illetve ablakok külső díszítésére használt növények.
- Szobanövények
- Gyomnövényeknek egyfelől azokat a növényfajokat nevezzük, amelyek emberi települések környékének szemetes, törmelékes romtalajain jellegzetesek, másfelől azokat a növényfajokat, amelyek egy adott helyen termesztett haszonnövény növényi kártevőinek számítanak.[3]
- Növények/Kártevőriasztó növények ültetése hasznos lehet egyes növényi kártevők távol tartásában, de a megfelelő növénytársítás megválasztása a terméshozamok növelése szempontjából is fontos lehet.
- Légtisztító növények között léteznek olyanok is, melyek alkalmasak arra, hogy a fotoszintézishez elengedhetetlen szén-dioxidon kívül a levegőből egyéb anyagokat is kiszűrjenek.
- Mérgező növények néven különböztetjük meg azokat a növényeket, amelyeknek valamely részének elfogyasztása mérgezést okoz. Lásd: Mérgező növények listája.
- ↑ Természettudományi Kisenciklopédia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest (1987) Harmadik kiadás, 406. o., ISBN 963 281 740 0
- ↑ Természettudományi Kisenciklopédia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest (1987) Harmadik kiadás, 392–407. o., ISBN 963 281 740 0 alapján
- ↑ Természettudományi Kisenciklopédia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest (1987) Harmadik kiadás, 254. és 281. o., ISBN 963 281 740 0
- ↑ Csákvári Hédy gyűjtése és fordítása nyomán (www.greensunshine.net)