A lap mérete: 2997 bájt

Növények

Vadszeder

Vadszeder
(Rubus fruticosus, Syn: )
Más neve(i): szeder, fekete szeder, vadszeder, földi szeder.

A vadszeder a szeder nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt, így hazánkban is gyakori gyümölcstermő w:gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kis-fajok összessége. Ezekből w:Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el.[1] Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen.

Termőhelyei

szerkesztés

w:Termőhelyei w:erdők, erdőszélek, w:cserjések, w:tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan w:bozóttömeget alkot.

1,5–2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak, szárnyalt levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyele, levélerezete is tüskés. Öt szirmú virágaiból, melyek fehérek vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete színű csoportos termés fejlődik.

Felhasználása

szerkesztés

Termése C-vitaminban gazdag. Nyersen fogyasztva (gyümölcssalátákban, cukrozva vagy cukor nélkül is) kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét w:gyógyteaként használják. Magas a w:foszfor- és w:vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g w:szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Lásd még: Vadszeder Gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Vadszeder


A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszeder témájú médiaállományokat.
  1. A magyarországi edényes flóra határozója. Szerk. Simon Tibor. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494