Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógygombák • Gyógynövény • Növények gyógyhatása • Gyógyteák • Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Zöldvirágú körtike
- (Pyrola chlorantha, Syn: )
- Más neve(i): Zöldes körtike
- Védett növény! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016)
A zöldes körtike, a hangafélék családjába tartozó, zöldessárga szirmú erdei vadvirág.
- A zöldes körtike 10–30 cm magas, lágyszárú, örökzöld, évelő növény. Levelei tőlevélrózsát formálnak. Az egyes levelek 1-3 cm hosszúak, 1-4 cm szélesek, kihegyesedő kerekdedek, nyelük hosszabb, mint maga a levél. Csúcsuk tompa, színük sötétzöld, tapintásra bőrneműek. A levélnyél és a levélerek sokszor pirosas színűek.
- Május végétől júliusig virágzik. Virágzata 3-12 bókoló virágból álló laza fürt, amelynek szára vöröses. Az egyes virágok 8-13 mm-esek, a szirmok 6-8 mm hosszúak, zöldes fehérek vagy sárgászöldek. A csészelevelek kicsik, 1,5–2 mm-esek, hegyes csúcsúak, nem érik el a sziromlevelek felét. A 6-7 mm-es, világoszöld, lefelé görbülő bibeszál láthatóan kinyúlik a virágból.
- Hasonlít hozzá a kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia), amelynek szirmai fehérek, csészelevelei a szirmok feléig érnek. A kis körtike (Pyrola minor) és a középső körtike, (Pyrola media) bibeszála egyenes, az előbbinél nem áll ki a virágból.
- Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európában nyugati elterjedési határa kb. egybeesik Németország nyugati határaival. Észak-Amerikában nyugaton és északkeleten él, a Nagy-síkságról és délkeletről hiányzik. Magyarországi előfordulása: Mátra, Bakony, Bakonyalja, Keszthelyi-hegység, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Vend-vidék, Őrség, Hetés, Göcsej, Dél-Zala, Belső-Somogy, Külső-Somogy, Duna–Tisza köze.
- Tűlevelű vagy lombos erdőkben él, a meszes talajokat kerüli. 3700 m magasan is megtalálták. Rokonaihoz hasonlóan gyökerei gombákkal vannak szimbiotikus kapcsolatban (mikorrhiza)[1]. A körtike a gombafonalaktól vizet és ásványi anyagokat kap, nekik pedig cukrokat szolgáltat.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Zöldvirágú körtike
- ↑ *- a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.