Növények/Z/Zöldvirágú körtike

A lap mérete: 3000 bájt

Növények

Zöldvirágú körtike

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Védett növények - Ábécé szerinti tartalomjegyzék

A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

Zöldvirágú körtike

(Pyrola chlorantha, Syn: )
Más neve(i): Zöldes körtike

Védett növény! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. ⁽²⁰¹⁶⁾

A zöldes körtike, a hangafélék családjába tartozó, zöldessárga szirmú erdei vadvirág.

A 10–30 cm magas, lágyszárú, örökzöld, évelő növény, levelei tőlevélrózsát formálnak. Az egyes levelek 1-3 cm hosszúak, 1-4 cm szélesek, kihegyesedő kerekdedek, nyelük hosszabb, mint maga a levél. Csúcsuk tompa, színük sötétzöld, tapintásra bőrneműek. A levélnyél és a levélerek sokszor pirosas színűek.

Május végétől júliusig virágzik. Virágzata 3-12 bókoló virágból álló laza fürt, amelynek szára vöröses. Az egyes virágok 8-13 mm-esek, a szirmok 6-8 mm hosszúak, zöldes fehérek vagy sárgászöldek. A csészelevelek kicsik, 1,5–2 mm-esek, hegyes csúcsúak, nem érik el a sziromlevelek felét. A 6-7 mm-es, világoszöld, lefelé görbülő bibeszál láthatóan kinyúlik a virágból.

Hasonlít hozzá a kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia), amelynek szirmai fehérek, csészelevelei a szirmok feléig érnek. A kis körtike (Pyrola minor) és a középső körtike, (Pyrola media) bibeszála egyenes, az előbbinél nem áll ki a virágból.

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európában nyugati elterjedési határa kb. egybeesik Németország nyugati határaival. Észak-Amerikában nyugaton és északkeleten él, a Nagy-síkságról és délkeletről hiányzik. Magyarországi előfordulása: Mátra, Bakony, Bakonyalja, Keszthelyi-hegység, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Vend-vidék, Őrség, Hetés, Göcsej, Dél-Zala, Belső-Somogy, Külső-Somogy, Duna–Tisza köze.

Tűlevelű vagy lombos erdőkben él, a meszes talajokat kerüli. 3700 m magasan is megtalálták. Rokonaihoz hasonlóan gyökerei gombákkal vannak szimbiotikus kapcsolatban (mikorrhiza)^[1]. A körtike a gombafonalaktól vizet és ásványi anyagokat kap, nekik pedig cukrokat szolgáltat.

Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Zöldvirágú körtike

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldvirágú körtike témájú médiaállományokat.

↑ *- a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.

[1] *- a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.

[1]