Állatok/Fehérlepkék/Magyar fehérlepke
< Állatok | Fehérlepkék
(Pieris mannii szócikkből átirányítva)[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Magyar fehérlepke]]
.jpg)
Magyar fehérlepke
- (Pieris mannii, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016.)
- A magyar fehérlepke a fehérlepkefélék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt lepkefaj.
- A magyar fehérlepke szárnyfesztávolsága 3,9-4,6 cm. A hím szárnyai krétafehérek, az elülső csúcsán nagy, fekete folttal, amely a külső szegély mentén legalább a cu1 ér végéig terjed. Alatta halványabb, négyzetes fekete folt látható. A hátulsó szárny felső szegélyén is található egy háromszögletű, sötét folt az rr ér végződésénél. Az elülső szárny fonákja fehér, a hátulsóé szalmasárga (élénkebb, tisztább mint a sziklai fehérlepke esetében) szalmasárga, a fekete pettyek pedig ugyanolyan erősek, mint a szárny felszínén.
- A nőstény homályosabb krétafehér, minden sárga árnyalat nélkül. Rajzolata hasonló, de terjedelmesebb, mélyen lenyúlik a külső szegély mentén, két-két fekete pettye van az elülső szárnyon, a rajzolatok pedig kormosfeketék. A szárnyak töve szürkén behintett, a belső szegélyen sötét, elmosódott csík nyúlik az alsó pettyig. Hátulsó szárnya olyan, mint a hímé, de a sötétebb behintés sűrűbb. Fonákja is hasonló a híméhez.
- A nemzedékek között vannak kisebb eltérések és egyes példányokon hiányoznak az elülső szárnyak pettyei.
- Petéje zöldesfehér, majd sárga, orsó alakú, hosszában bordázott.
- Hernyója fakó szürkésszöld, hátán vékony sárga vonallal, oldalán pedig keskeny sárgás szalaggal. A fiatal hernyó feje fekete.
- Dél-Európában és Kis-Ázsiában honos egészen Iránig; újabban Dél-Németországban is terjed. Magyarországon régebben a Bükkben, a Tornai-karszton és az Upponyi-szorosban voltak állományai, de mára valószínűleg kipusztult az országból.
- Meleg, száraz sziklás lejtők, cserjések, bozótosok lepkéje. Élőhelyének beerdősülése, szőlővel betelepítése veszélyezteti.
- Évente éghajlattól függően 1-4 nemzedéke repül (Magyarországon kettő, május-júniusban és július-szeptemberben). A nőstény a tápnövény leveleire rakja le egyesével petéit. Hernyója keresztesvirágúak (szárölelő pajzstok, réti kakukktorma, közönséges dercevirág, vadrepce, tatárvirág-fajok) leveleivel táplálkozik. Hernyója ágakhoz, kövekhez kapcsolódva ősszel bebábozódik és így telel át.
- Hasonlít hozzá repcelepke a káposztalepke, a répalepke, a sziklai fehérlepke is.
- Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Forrás: Magyar Wikipédia Magyar fehérlepke
