Gomba/Ehető gombák/Barnásszürke érdestinóru
< Gomba | Ehető gombák
(Piruló érdestinóru szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Barnásszürke érdestinóru
- (Leccinum cyaneobasileucum, Syn: Leccinum brunneogriseolum),
- Más neve(i): piruló érdestinóru
Étkezési érték: ehető gomba, jóízű, főzve fogyasztható.
Előfordulás
- mészszegény talajú, hűvös, gyakran mocsaras talajú hegyvidéki nyíresekben, júniustól novemberig terem.
Kalapja
- Kalap: sötétebb szürkés-, feketés barna, világosabb okker barna foltokkal. Felszíne finoman filces, apróbb pikkelyekkel díszített. Fiatalon félgömb alakú, majd domborúvá válik, 4-8 cm átmérőjű.
Termőréteg
- csövei fehérek, később bőr-sárgás árnyalattal.
Tönk
- fehér, sávokban húzódó feketés szürke szemcsék borítják. A tönk aljában az eredetileg szürkéssárga hús csigák vagy poloskák rágására, vágásra kék, kékeszöld árnyalatú lesz; 1-2,5 cm átmérőjű, 7-14 cm hosszú.
Hús
- fehér, vágásra lassan rózsaszínű (korallvöröses) lesz, főleg a kalapbőr alatt, valamint a kalap és tönk átmenetében. Ez a szín azután nem vált át lilásba vagy szürkésbe.
Spóra
- 13-19 x 4-6.5 µm. Spórapora halványbarna.
Hasonló fajok
- - a barna érdestinóru, mely szintén nyírfák alatt nő, de fehéres húsa a tönk bázisában vágásra, sérülésre nem kékül.
Megjegyzés
- ritkább faj, mint a barna érdestinóru (Leccinum scabrum).
- A Funga Hungarica besorolása: kímélendő, veszélyeztetetté válhat.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Barnásszürke érdestinóru
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány