A közönséges gyíkfű az ajakosvirágúak rendjébe az árvacsalánfélék családjába tartozó Prunella növénynemzetség tagja. Nevét onnan kapta hogy régen torokgyík ellen gargarizálásra használták.
Eurázsiából származik. Gyakori növény, egész Európában és Ázsiában megtalálható, réteken, útszéleken, legelőkön, erdei tisztásokon.[
Kis termetű növény, elérheti a 25–30 cm-es magasságot, de általában jóval kisebb marad. Betegségek, kártevők ritkán támadják meg. A nedves, napos, félárnyékos helyeket kedveli.[4] Virágai közvetlenül a legfelső levélpár fölött, fejecske formájú végálló virágzatba rendeződnek, kékes-ibolya színűek. Levelei hosszúkás tojásformájúak, szélük ép, vagy fűrészes, a száron keresztben, átellenesen állnak.
Tartalmaz:→ Flavonoidok, rozmaringsav, fenol, urzol- és oleanolsav, színanyagok (antociánok), poliszacharidok (prunellin), cserzőanyagok, kumarinok, kis mennyiségben illóolajok, ásványi anyagok és vitaminok.
Gyógyhatása(i): Alkalmazzák torok-, garat-, máj-, szemgyulladás gyógyítására, nehezen gyógyuló sebekre. Vizelethajtó, vírusölő. Hatékony leukémia és bőrrák esetén. Az Európai Gyógyszerkönyvben Prunellae spica néven (Ph.Eur. 7/6. kötet, 2013). van bejegyezve. A kínai gyógyászatban a máj és az epe fontos gyógynövénye.
_--_flower_head_closeup.JPG)
Lásd még: Közönséges gyíkfű
