Növények/F/Fekete ribiszke

(Ribes nigrum szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2622 bájt

Növények

Fekete ribiszke

Fekete ribiszke
Gyümölcse


Fekete ribiszke
(Ribes nigrum, Syn: -)
Más neve(i): fekete ribizli, ribizli

A fekete ribiszke a ribiszkefélék családjába tartozó növényfaj. A vörös ribiszkénél a kiegyenlítettebb hőmérsékletű északabbi részekről származik, Nagy-Britanniától Közép-Szibériáig honos. Magyarországon a Szigetközben és a Hanságban találhatók védett populációi, valamint a Gödöllői-dombság területén él.

1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz. Hímnős virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak.
Termése a piros ribizliéhez hasonló alakú, de rövidebb kocsányon elhelyezkedő, fekete színű bogyótermés. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Egyes fajtáknál a bogyók az érést követően vagy szedéskor a kocsányról lepotyognak.


A bogyós gyümölcsök közül a fekete ribizli C-vitamin-tartalma a legnagyobb, de friss fogyasztásra jellegzetesen erős íz- és zamatanyaga kevésbé teszi kedveltté. Ezzel szemben szörpnek és bornak feldolgozva sokak által kedvelt, immunerősítő védőital. Dzsem is készíthető belőle. A fekete ribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként.
A fekete ribiszke csak a savanyú, tápanyaggal jól ellátott, nem meszes talajokat kedveli. Magyarország a termeszthetőségének déli határán fekszik, termesztésével csak a hűvösebb, kiegyenlítettebb hegyvidéki területeken érdemes foglalkozni.
Az egészen nedves, magas talajvízállású területeken is jól terem, de a száraz domboldalakon és aszályos homoktalajon rosszul fejlődik és keveset terem. Szárazság esetén öntözni kell.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Ribiszkemag olaj

Magyar Wikipédia: Fekete ribiszke


A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete ribiszke témájú médiaállományokat.