Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Fűzfa
- (Salix, Syn: -)
- Drog Fűzfakéreg Salicis cortex,
- Más neve(i): -
- A fűzfa, a fűzfafélék család névadó nemzetsége. Mintegy négyszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él.
- Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos.
- A nemzetség evolúciósan kevéssé stabilizálódott: a fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre.
- Fás szárú, cserje- vagy fa termetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai.
- Kérge eleinte sima zöld vagy vöröses-zöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik.
- Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröses-zöldek, gyakran lecsüngők. A porzós füzérek néhány kisebb lomblevél felett a rövid oldalhajtások csúcsán fejlődnek, hosszúságuk általában nem haladja meg az 5 cm-t. A mindössze két porzóból álló porzós virágok a füzérben rövid, kanalas murvalevelek tövében ülnek. A termős füzérek a porzósakhoz hasonló hosszúságúak, a termős virágok mindössze egy hosszú, kúpos termőből állnak, melynek csúcsán jól látható a két karéjú bibe. A virágok murvalevelei zöldes fehérek, csak a tövükön szőrösek, a porzós és a termős virágban egyaránt vannak nektármirigyek. A fűzfák termése két kopáccsal nyíló tok, melyből a repítő szőrös magvak nyár elején messzire szállnak a széllel.
- Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsásak, vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek. A szélük finoman fűrészelt, esetleg ép és hullámosak.
- Az ép szélű murvalevelek hónaljában növő, egyivarú virágai nagyon egyszerűek: a virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. Bár a köznyelvben a fűzfák virágzatát barkának nevezik, virágzatuk felálló, ezért helyesen füzér, megporzásukat pedig nem a szél, hanem a rovarok végzik. A virágok tövében nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós füzérek sárgák, esetleg pirosak.
- Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák.
- Laza és kötött talajon egyaránt megél. Kétlaki.
- A fehér fűz várható élettartama meghaladja a 100 évet. A fűzfák vesszői nedves közegben könnyen gyökeresednek. Vízparton, ahol gyakoriak az áradások még az idősebb törzsek is gyakran fejlesztenek szakállszerű járulékos gyökérkötegeket. Ez a nedves környezethez való alkalmazkodásra vezethető vissza. A fűzfák továbbá jól tűrik az erős metszést.
- A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezek főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nőnek; az ilyen erdőtársulásokban:
- ártéri puhafaligetekben (Salicion albae),
- bokorfüzesekben (Salicion triandrae),
- gyakran állományalkotók. Az időszakos vízborítást is jól tűrik. Más fajok a magashegységi sziklacserjésekben nőnek.
- Magyarországon február–márciusban virágzik; virágait rovarok porozzák be. Termése május–júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő.
Felhasználása
- A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok – csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle.
- Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak.
- A legjobb minőségű krikettütők szintén fűzfából készülnek.
- A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású.
- Tartalmaz:→ szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.
- Gyógyhatása(i): belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.
- Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. Az ilyen élőhelyeken pionír fajként agresszíven terjeszkedő kecskefűz az egyéb erdők telepítését erősen gátolhatja.
- A tavasszal virágzó fűz pollenje ragacsos és nehéz, a szél helyett ezért a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea
- Magyar Wikipédia: Fűzfa