Címerhatározó/Szlavónia címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Szlavónia, (a 19. századig gyakran Tótország), la: Sclavonia címerével foglalkozik.

---

Szlavónia címere: a kék mezőt ezüst, hullámos ikerpólya osztja, a két pólya közti vörös mezőben természetes színű nyest fut, a felső kék mezőben arany csillag lebeg. Az ikerpólya két folyót: a Drávát és a Szávát jelenti, a csillag Marsot. A futó nyest a középkori nyestbőradó képi megjelenítése.

Szlavónia zászlója, 1852?-1868

• 
  Szlavónia címere Jacob Franquart metszetéről (1623), az ő színjelölési módszerével
• 
  II. Endre (1205-1235) szlavóniai dénára kettős kereszt és menyét éremképpel
• 
  Szlavóniai dénár előlap
• 
  Szlavóniai dénár hátlap
• 
  Kálmán herceg (1235-1241) báni dénára
• 
  Szlavóniai dénár
• 
  V. István (1270-1272) szlavón báni dénára
• 
  András szlavón herceg (1196-1204) friesachi dénárja
• 
  Németújvári Henrik, Tótországi (azaz Szlavóniai) Bán pecsétje, a pajzs mellett két menyéttel

Története

II. Ulászló cmeradománya Szlavónia részére, 1496. december 8.

II. Ulászló cmeradománya Szlavónia részére, 1496. december 8.

A 13. század óta a magyar királyok használták a Szlavónia királya címet és a Dráva-Száva közén elterülő tartomány címerét is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. 1523-ig bánok kormányozták. Eredetileg a Magyar Királyság szerves része volt és csak I. Ferdinánd egyesítette Horvátországgal. Ekkor került jogilag a Horvát Királyság fennhatósága alá. Ekkoriban valószínűleg az Arpád-ház fiatalabb tagjainak-trönörököseinek lehetett részfejedelemsége.

A tartomány címerében szereplő nyest II. Ulászló 1496-os oklevelén jelent meg először, de már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót. Szlavónia címerének legkorábbi változataként a horvát történetírás a báni dénárok egyik változatát tekinti, ahol az érmén futó nyest fölött és alatt csillag van. Ezt követően II. Ulászló 1496. december 8-án adományozta a Szlavónia címerét. (Ivan Bojničić-Kninski - Grbovnica kraljevine "Slavonije", (1895)[1]; Mario Jareb (2010). Hrvatski nacionalni simboli) 1497-től a 18. század végéig a horvát szabor hivatalos pecsétjén is ezt használták.

Úgy tűnik, hogy Szlavónia ma ismert címere csak későbbi alkotás, illetve a tartomány címerét más tartományokéval gyakran összetévesztették. II. Miksa felségcímerén pl. „Schlavon” címere Bosznia címerének felel meg. A Vízkelethy címerben (1569) „Sclavonia” címere három farkas, mely Bulgária régi magyarországi címerének felel meg. A Vidák címerben (1762) viszont mind a három említett pajzs a többi melléktartomány címerével együtt megtalálható. Szlavónia címere itt kék alapon ezüsttel szegett zöld hullámos pólyában természetes színezetű menyét, a pólya fölött arany csillag.

Magyarország 1915. évi középcímerében az 1874. évi címerhez képest lényegében annyi változtatás történt, hogy Szlavónia címerében a nyest nem zöld, hanem vörös hullámos pólyában fut, továbbá a felette látható hatágú csillag nem vörös, hanem arany.

A mai Horvát Köztársaság címerében szintén szerepel.

II. Miksa (1564-1576) felségcímere Johann Siebmacher címerkönyvéből (1605)

sans

• Irodalom:

Külső hivatkozások:

http://bildsuche.digitale-sammlungen.de/index.html?c=viewer&l=en&bandnummer=bsb00087195&pimage=00017&v=100&nav=

http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/ir00196000/0235

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó

---