Növények/L/Lápi csalán

(Urtica kioviensis szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2158 bájt

Növények

Lápi csalán

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Lápi csalán
Lápi csalán
A lápi csalán levelének sarlósan elhajló csúcsi levélfoga
Lápi csalán
(Urtica kioviensis, Syn: -)
Más neve(i): kúszó csalán
Védett növény! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016)
A lápi csalán a csalánfélék családjába tartozó védett, a láp- és mocsárerdők lakója, évelő, endemikus növényfaj.
Gyöktörzsének gyenge fateste és bélszöveti aerenchimája mellett szárának tág üregű háncsrostjai és szabályos bélürege különbözteti meg a nagy csalántól.
A duzzadt, övszerűen befűződő szár, a lebenyes, tövüknél gyakran összenövő pálhák és a sarlósan elhajló csúcsi levélfog.
Töve kúszó, valamint hosszan elnyúló. Szára 20–100 (–200) cm magas, felegyenesedő, évelő növény.
Nyeles levelei lekerekítettek, vagy szíves vállúak, tojásdadok vagy lándzsásak. Durván fogazottak, fényesek, valamint átellenes állásúak és világoszöldek. A felső levelek széles-lándzsás pálhái az aljukon összenőttek.
A lápi csalán egylaki faj. Apró virágai zöldesek, levélhónalji gomolyokban állnak, valamint sokszor rövidebbek, mint a levélnyél. A növény csak ritkásan álló, 1–2 mm-es fullánkszőröket visel. Virágzása július – augusztusra tehető.


Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Lápi csalán
A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi csalán témájú médiaállományokat.