Gomba/Ehető gombák/Aranybélésű tinóru
< Gomba | Ehető gombák
(Aureoboletus gentilis szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Aranybélésű tinóru
- (Aureoboletus gentilis, Syn: Korábban:Pulveroboletus gentilis )
- Más neve(i): -
Étkezési érték: Ehető gomba! Ritka állománya miatt inkább ne fogyasszuk.
- Az aranybélésű tinóru az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a tinórugomba-alkatúak rendjéhez, ezen belül a tinórufélék családjához tartozó faj.
Előfordulása
- Nyár közepétől a fagyokig terem főleg tölgyek alatt, de gyertyán és bükk alatt is találtak már.
- Európa szerte ritka, kis termetű gomba a vargányák rokonságában.
Megjelenése
- Kalapja fél gömbölyű, szabálytalanul domború, majd lapos lesz. Kalapbőre fiatalon, középtájt kissé nemezes, repedező, nedves időben tapadós, ragadós.
- Termőrétege aranysárga, majd sárgásbarna, erősen a tönkhöz nőtt, majd azon kissé lefutó. Pórusai élénk citrom- vagy aranysárgák, idősen olaj-sárgák, barnásak. Fiatalon kerekdedek, szűkek, vagy kissé szögletesek, később a kalap széle felé sugarasan megnyúltak.
- Tönkje lefelé vékonyodó, gyakran görbül, felül aranysárga, lefelé barnásvörös vagy barnás árnyalatú, kissé tapadós.
- Húsa fehér, a kalapbőre alatt és a tönk aljában kissé vörösödik. Már fiatalon is puha, később a tönkben szivacsosan üregesedhet is. Előbb kellemes illatú és ízű, majd savanykás.
Összetéveszthetősége
- Nem téveszthető össze más gombákkal.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Aranybélésű tinóru
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány