Címerhatározó/Albeni címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Albeni család címerével foglalkozik.
ál-Albeni
szerkesztés,_z%C3%A1gr%C3%A1bi_p%C3%BCsp%C3%B6k_(1397-1406)_c%C3%ADmere.png)
,_z%C3%A1gr%C3%A1bi_p%C3%BCsp%C3%B6k_(1397-1406).png)
_pecs%C3%A9tje.JPG)
_pecs%C3%A9tj%C3%A9r%C5%91l.jpg)
_pecs%C3%A9tj%C3%A9r%C5%91l.jpg)
Szegedi:
...Koppenbachi Vilmos [püspök a]... címere alapján (oroszlán fogazott rámában) rokonságba állhatott az Albeni családdal. Wertner Mór (Bunyitay és a Magyar katolikus lexikon is) azt mondja, hogy Albeni Éberhard családi hovatartozása ismeretlen, az Albeni családnevet tévedésből adták neki, azon az alapon, hogy a nővére házassága révén Albeni Rudolf sógora lett.
Koppenbachi Vilmos püspök származási helyeként számításba jött a Rajna menti Pfalzban fekvő Bergzabern, illetve a Felső-Bajorországban található Coppenbach is. A család először egy 1294. évi oklevélben szerepel. Ez a zweibrückeni palotagrófok levéltárában található és arról tájékoztat, hogy egy bizonyos Johann Coppenbecher, aki talán Vilmos püspök nagybátyja lehetett, a Saar-vidéken fekvő javainak egy részét eladta a zweibrückeni grófoknak. ...Származása tehát a Saar-vidékhez köthető.
Ami a („valódi”) Albeni családot illeti, az Alben névből kiindulva Wertner Mór (1849-1921) kimutatta, hogy: „Lotharingiában van egy Albe nevü folyó, mely Saaralben-nél a Saar-folyóba ömlik; a folyóról több helység, a helységekről több család vette nevét. Vannak Burg-, Merz- Rodalben és Saaralben nevü helységek, melyek részint Lotharingiában, részint a bajorországi Pfalczban feküsznek. A «von Albe», «de Alba» stb. nevü családok a lotharingiai Saaralben nevü városról vették nevüket. Legrégibb tagjai strassburgi polgárok voltak, kik a következő czimert használták: vörössel és fehérrel hasitott pajzsban fehér és vörös liliomok… Azon Albeniek, kik magukat «de Berris»-nek nevezték (ma Berus a porosz trieri területen Saarlouis mellett), pajzsukban haránt pólyát, a sisakon pedig szerecsenfejt használtak. Berris-Albeni Vilmos pecsétjében (1387-ben) három fekvő félhold feletti mankókeresztet használt. De volt még egy Sulzbachról nevezett Albeni-család… Ezen család tagjai oly czimert használtak, melyet a források különféle változatban, de lényegében mindig egységesnek leirnak: a) feketében arany harántpólya (hullámos folyam).”
A („valódi”) Albeni család a Koppenbachiakhoz hasonlóan tehát szintén Lotharingiából, közelebbről a Saar-vidékről származott (Saaralben légvonalban kb. 65 kilométerre nyugatra található Bergzaberntől), ezért amennyiben „Albeni” Éberhard is a Koppenbachi családból eredt, a nővére házassága által könnyen rokonságba kerülhetett a „valódi” Albeniekkel. Mint láttuk, Éberhard címere (oroszlán fogazott rámában) nem egyezik meg a (valódi) Albeni család egyik ágának a címerével sem (liliomok, harántpólya, cölöp), viszont hasonlóságot mutat Koppenbachi Vilmos püspök pecsétjének általunk megállapított jobb oldali címerével. Ezért kézenfekvőnek tűnik, hogy „Albeni” Éberhardot és családját is a Koppenbachi családból származtassuk. (Süttő és Engel a Grünbach családból való eredetét tartja lehetségesnek.)
Richental krónikájában és Grünenberg címerkönyvében a (valódi) Albeni címer egyik változata szerepel, ami annak tulajdonítható, a zsinaton a „valódi” Albeni család egyik tagja vett részt. Wertner megállapításai is a „valódi” Albeniek történetére vonatkoznak: „Albeni és Medvei János dalmát-horvát bán jelen volt a konstanczi zsinaton. Reichenthal igy emliti: «Herzog Johannes zu Alban und Hauptmann zu Dalmatia.» Czimere szerinte: feketében arany balharánt pólya; Grünenberg szerint czimere: feketében arany czölöp. Aláirása: «Von der Albin Erbtruchsess zur Salzburg.» Hogy miképpen jutott e család a salzburgi* [* Ha tényleg Salzburgról és nem Sulzbach-ról van szó.] örökös tálnokmesteri méltósághoz, nem tudom; de az bizonyos, hogy a feketében elhelyezett aranyczölöp czáfolhatatlanul bizonyitja, hogy a magyarországi Albeni-család a Bajorországban törzsökös volt Sulzbacb-Albeni törzsből kisarjadzott.”
Végh Gyula (1870-1951) a helyes irányban tapogatózik, amikor elkülöníti egymástól az „ál-” és a „valódi” Albenieket: „Eberhard 1397 zágrábi, 1407 váradi püspök, 1409 visszatér Zágrábba, meghalt 1419-ben. Bunyitay Vince (1837-1915) közli «Albeni Eberhard püspök» pecsétjét (I. 230. lap).[ ] A pecséteken ékesszegélyű pajzsban ágaskodó koronás oroszlán látható* (8. kép). [itt 5. kép] [* 1408, D. L. 9423 és 9431.] Eberhard püspök azonban nem az Albeni-családból való, hanem Albeni-Sulzbach Rudolfnak sógora. Ez utóbbinak fiai Albeni János és Henrik püspökök.* [* Turul XXIV. 106, és LXIX. 174. lap] Albeni János zágrábi püspök 1423. évi pecsétjén dölt pajzsban hullámos harántpólya látható.* (9. kép.) [5. kép] [* D. L. 32935.] Az Albeni-címert Konrad v. Grüneberg feketében aranycölöppel, Reichenthal feketében arany balharántpólyával ábrázolja. Albeni Henrik pécsi püspök fivérével, Albeni János zágrábi püspökkel és Albeni Rudolffal együtt 1426-ban címerjavításban részesül.* [* Altmann, Die Urkunden Kaiser Siegismunds, 6629. sz.]” Engel Pál is csak Éberhardot sorolja az „ál-Albeniekhez”, a család többi tagját a nővérének Albeni Rudolffal kötött házasságából eredezteti, aki által Éberhard 6 unokaöcshöz (id. János zágrábi püspök, Péter/Peterman horvát bán, Hermann 1399-1401, ifj. János horvát bán, Rudolf, Henrik pécsi püspök) és három unokahúghoz (Erzsébet, Magdolna, Loreta) jutott.
A heraldikai és genealógiai összefüggések alapján tehát Éberhard és Albeni János püspök egyenes ági rokonságát el kell vetnünk, ténylegesen csak sógorsági rokonság volt közöttük. Erre utal az is, hogy a címereik nem azonosak egymással. Éberhard birtokai Zala vármegyében feküdtek (Szántó, Bak, Kesző, Likterpény stb.). Zsigmond király 1399 aug. 17-én neki és ünokaöccseinek (a „valódi” Albenieknek) adta a Zágráb vármegyei Medve várát és Slanovecz falut. (Innen a Medvei nevet használták.) 1401 jan. 6-án Éberhard a hűtlen Lackfiaktól elvett Rezi nevű zalamegyei várat és tartozékait kapta meg a rokonaival együtt.
Vilmos püspök eredeti birtokai is Dél-Magyarországhoz kötődtek. 1358. április 6-án csázmai prépostként bukkan fel a forrásokban, de még ugyanebben az évben elcserélte ezt a javadalmat nevnai Treutel István egri préposttal, noha az egri és a csázmai préposti javadalom cseréjének pápai megerősítése, áthúzódott az 1359. évre is. Elképzelhető tehát, hogy Vilmos püspök karrierjének kedvező alakulása után Magyarországra hívta rokonait (Éberhardot és nővérét), akiket igyekezett különféle világi és egyházi javadalmakhoz, birtokokhoz juttatni.
Holl Imre:
Eberhard zágrábi püspök eddig ismert egyetlen teljes címerábrázolása egy budai kályhacsempén ugyancsak sisakdísszel készült. Nem mellékes itt az sem, hogy 1404 — 1419 között a király főkancellárja is volt (5 — 8. kép).[1]
C. Tóth:
516. [1426] Máj. 1. [Esztergom.]1 Zs. római királyi címénél kancellárja: Albeni János zágrábi püspök, továbbá Albeni Henrik pécsi püspök és testvérük: Albeni Rudolf korábbi címerét kibővíti. Az oklevél részletesen leírja a korábbi címerképet is, amelyet az új adomány egy arany koronával bővít ki. (A címerképet tartalmazó eredeti példány nem maradt fenn.) – Altmann II. 6629. sz. (HHStA, RRB vol. H, fol. 119.) – Süttő–Engel: Familie von Alben 46. (Uo., a címerleírás teljes szövegű közlésével.)
1 A szöveg kelethely és dátum nélküli, a máj. 1-i datálás Altmannt követi, amelyet Süttő Szilárd és Engel Pál fent idézett tanulmánya is elfogadott.
Magyar Katolikus Lexikon:
Albeni Eberhard (†Zágráb, 1419. aug. 22.): megyéspüspök. - Az Albeni családnevet tévedésből azon az alapon adták neki, hogy nővére házassága révén A. Rudolf sógora lett. Később az unokaöccseit, Jánost és Henriket magas világi méltóságra és főpapi székbe juttatta. 1393: szebeni prép. 1397.II.25: zágrábi mpp., közben 1402: Bebek Imre mellett horvát (társ)bán. Csázmán tp-ot építtetett a templomosoknak. 1403-19: kir. kancellár. IX. Bonifác 1403. VI. 2: legátust küldött, hogy ~t tegye cpp-ké, a kalocsai érs-et Zágrábba, a traui pp-öt Kalocsára helyezze, s a traui széket töltesse be. Zsigmond ezt megakadályozta. ~ 1406. X. 12: váradi ap. korm., 1407-1409. IV. 22: tényl. váradi mpp. lett Zsigmond kir. akaratából, hogy az orsz. K-i részén támogassa a kir-t. Amikor Zsigmond uralma megszilárdult, Scolari Andrással széket cserélve 1409. IV. 22: visszatért Zágrábba. Zágrábi pecsétje 1416-ból maradt fenn. - Utóda Váradon 1409: Scolari András, Zágrábban 1420: s az 1419. XII. 8-1420. X: betöltetlen kir. kancellári tisztségben Albeni János. 88
- Irodalom:
Holl Imre: Heraldikai megjegyzések. Archaeologiai Értesítő, 1984. 109-114. (112-113.) 35.
C. Tóth Norbert - Mikó Gábor szerk.: Zsigmondkori oklevéltár (1426). Budapest, XIII. 2017. 210.[2]
Szegedi László: Két középkori magyar egyetem története. Veszprémi Szemle 24. 2022/3. 6-29.[3]
- Külső hivatkozások:
Albeni
szerkesztés
M. Kat lex.:
Albeni Henrik, albeni és medvei báró (†Várna, 1444. nov. 10.): megyéspüspök. - Apja Alben Rudolf, Zsigmond kir. rokona, anyja A. Eberhard pp. nővére. A trieri egyhm-ből került Mo-ra, 1403: garamszentbenedeki, 1407: kolozsmonostori apát, a MA-ban 1421. II. 26: vál., IV. 28: megerősített, 1421. X. 8-1444: tényl. pécsi mpp. A huszita és manicheus eretnekség egyhm. terjedése ellen kpnát építtetett, s elrendelte, hogy abban a nép hitének erősítésére beszédeket tartsanak. Vsz. a várnai csatában esett el. Töredékes pecsétje 1438-ból maradt fenn. Utóda 1445: Kálnói András. 88
Albeni János, albeni és medvei, OSB (†Pécs, 1438?): megyéspüspök. - Apja Alben Rudolf, Zsigmond kir. rokona, anyja A. Eberhard pp. nővére. A fornbachi (metzi egyhm.) bencés monostor papja, montecassinói prép., a MA-ban 1404-06: pannonhalmi főapát, s Medvei János néven 1407-1409. IX. 9: kirnéi kancellár; topuszkói (Zágráb vm.) apát, 1407. II. 26-1409. IX. 9: veszprémi vál. pp.; 1410. IV. 23: vál., 1410. VI. 10-1420. VIII. 10: tényl. pécsi pp. Megerősítését a Zsigmond segítségére szoruló XXIII. János ellenp-tól kapta. Pécsi főpapi működéséről nincsenek adataink. 1420: a pécsi ppséget átadta az öccsének, A. Henriknek. 1420. VIII: vál., 1421. II. 26-1433: tényl. zágrábi mpp. és kir. kancellár, 1421. X. 18-1429: ~ néven kirnői kancellár is; e tisztségeihez 1427: megvette Kemlek várát Zsigmond kir-tól 14.000 aranyért, s azt végrendeletében a zágrábi szegyh-ra hagyta. 1428. V. 21: megkapta a tinnini ppséget is. Végrendeletét halála helyén, Pécsett diktálta. - Veszprémben 1410. III. 21-IV. 28: széke üres, utóda 1411: Sándor, Pécsett 1421: Albeni Henrik, Zágrábban 1434. VII. 25-1437. III. 25: széke üres, utóda 1438: Curzolai Ábel, Tinninben 1436. VI. 6-1437. III. 25: üresnek jelzett, 1438. IX. 8: Csupor Demeter. - Kolarić 1995:181. (pecsétképpel) 88[4]
- Irodalom:
Holl Imre: Heraldikai megjegyzések. Archaeologiai Értesítő, 1984. 109-114. (112-113.) 35.
C. Tóth Norbert - Mikó Gábor szerk.: Zsigmondkori oklevéltár (1426). Budapest, XIII. 2017. 210.[5]
Süttö Szilárd - Engel Pál:Beiträge zur Herkunft und Tätigkeit der Familie von Alben in Ungarn. In: Südost-Forschungen 54. 1995. 23-48. [6]
Szegedi László: A pécsi egyetem címere Ulrich Richental krónikájában. Valóság 2021. (Kézirat)
- Külső hivatkozások:
Lásd még: