Címerhatározó/Bán címere
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bán címerével foglalkozik. Régi címer
Város az egykori Trencsén vármegyében. Némi zavart okoz, hogy különféle heraldikusok véleménye eltér abban, hogy a város címere három rózsa vagy Szt. Katalin-kerék volt-e.
banovce.sk
A város címere későótikus [dobor] pajzson, ezüst (fehér) alapon három zöld ágon vörös rózsa arany (sárga) középpel és zöld kehelylevelekkel, valamint két vörös rüggyel.
A város zászlójának színei a címeren alapulnak. Három hosszanti, vörös, zöld és fehér sávból áll. Az oldalak aránya 2:3, a tászló két csúcsban, bevágásban (fecskefarokban) végződik, amely a zászló hosszának egyharmadát teszi ki. A zászlót úgy kell felvonni, hogy a vörös sáv legyen felül.
A város lobogója a városi zászlóból ered. Mindig szorosan rögzül a zászlórúdhoz vagy a keresztrúdhoz. Ha a lobogót függőzászlóként (korúhva) használják, szemből nézve a vörös sáv mindig a bal oldalon található. Az arányai nincsenek pontosan rögzítve, a lobogó hossza rendszerint nem haladja meg a szélessége háromszorosát.
A város pecsétje köralakú, 35 mm átmérőjű, középen a város címerével, körben a MESTO BÁNOVCE NAD BEBRAVOU körirattal.
banovecko.eu:
A város jelképeinek kialakulása a 14. századig kísérhető figyelemmel és ahhoz a rövid időszakhoz kapcsolódik, amikor Bán szabad királyi város rangban állt. Feltételezhető, hogy a címeres városi pecsét röviddel az 1375-1376-ban történt rangemelését követően létrejött, amelynek a jelképeit nem ismerjük. Ezen pecséttel egyidejűleg egy másik pecsét is létrejött, amely ugyanolyan nagyságú, a közepén ugyanolyan gótikus pajzs állt, fogazott kerékkel a mezejében. Az újabb kutatások alapján ez valószínűleg a város bírájának pecsétje volt. J. Fojtík szerint a rózsák talán azon három ágacskából származnak, amelyek mindkét középkori címeres pecsétben a pajzs széle és körirat közti felületet díszítették. A bírói pecsét fogazott kereke lehetne kocsikerék (sima külső felülettel), malomkerék (általában négy merőleges küllővel és kiálló lapátokkal a szélén) vagy Szt. Katalin kereke is, akit egy késekkel ellátott kerékkel kínoztak meg, majd ez lett a szent attribútuma. A mi esetünkben a keréknek négy küllőpje van, de a külsején azonban egyértelműen kések láthatók, ezért Szt. Katalin kerekeként kell azonosítanunk.
Bán város címere
Kék alapon négyküllős ezüst fogazott kerék. A város a félkür aljú [dobor] pajzs meleltt jogosult az ennél régevvi háromszögpajzs használatára is, ami csak azon városok kiváltsága [? Sz. L.], amelyek ezt a pajzsot a múltban ténylegesen is használták és ezt történeti forrásokkal is alá lehet támasztani.
Bán város zászlója
A zászló fehérrel és kékkel négyelt, váltakozó színű szegéllyel. Az oldalak aránya 2:3 és két csúcsban, ún. bevágásban végződik, mely a zászlólap egyharmadát teszi ki.
Bán város pecsétje
A pecsét köralakú, közepén a város címerével, körben a MESTO BÁNOVCE NAD BEBRAVOU körirattal. A pajzs és a körirat között a régi gótikus pecsétnek megfelelő három ágacska látható. A pecsét átmérője 35 mm, ami összhangban van a hazai szokásssal és a városi közösségek pecséthasználatára vonakozó előírásokkal.
Varhaníková:
A törökök rablásainak idején Bán még arany szabadságot élvezett. Abban az időben ez már egy ősrégi város volt. Aztán Mehmed basa megfenyegette őket, hogy vessék alá neki magukat, különben leütteti a báni bíró fejét. Miután erre nem voltak hajlandók, a basa elfoglalta a várost [1633], karóra tűzte a bíró fejét és megölte három gyönyörű leányát. Ott, ahol meghaltak, három szép vörös rózsaszál virított ki. Az ő emlékükre vették fel a város címerébe a három rózsát. Ezeket a város pecsétjei, a díszes veretű városi könyvek, valamint a városháza homlokzata is fenntartotta.
Králik 2008. 2. 20.:
A város vezetése 1997 és 1998 fordulóján tárgyalta a városi jelképek kérdését és fogadta el jelenlegi címerét, majd a jelképek megváltoztatásának kérdését 2007-ben újratárgyalták.
Králik 2008. 3. 28.:
A város jelenlegi címere ezüst alapon három vörös rózsa zöld szárakon, melyet a város 2003. 12. 16-i határozatával fogadott el. 1880-ban Tagányi ugyanígy adta meg a város színeit, amely a címernek a legrégibb ismert színes változata. 1995-ben a város jelképeinek kérdést újratárgyalták, aminek eredménye a címer megváltoztatása lett. A fogazott kereket három rózsa váltotta fel. Tagányi a címerképek természetes színét vette alapul. Ezért a rózsa vörös, a szára zöld, és ennek megfelelően, a heraldikai szabályok maitt a mezőnek ezüstnek kell lennie. A városi tanáncs azonban többször fordult kérelemmel a szlovák heraldikai bizottsághoz (Heraldická komisia) a címer színeinek megváltoztatása ügyében, mert úgy érezték, hogy a mező hagyományos színe kék volt. Úgy érezték, hogy a jelenlegi címer a magyar nemzeti színeket tükrözi, ezért annak megváltoztatását, a rózsa szárának kékre változtatását kérték. Ebbe a Bizottság nem egyezett bele, mert nem logikus, hogy a rózsának kék szára legyen.
A városi hivatal épületének homlokzatán, a bejárat fölött viszont olyan címerpajzs látható, amelyben kék alapon zöld hármas halomból három arany rózsa nől ki. A historizáló épületet 1861-ben emelték. Egy 1874-es terv alapján az attika a címerrel már ekkor is az épület részét képezet. Egy 1949-es önkéntes tűzoltózászlón és egy 1931 utánra datálható albumon is kék alapon három arany rózsa látható.
A nagytapolcsányi levéltárban őrzik Bán két városi könyvét, eredeti kötésben, díszes fémveretekkel a borítójukon. A 20. században mindkettőt restaurálták. Az első a borítóján az 1786-as, a másik az 1842-es évszámot viseli. Mindkettő borítóján megtalálhatók a város jelképei. Az elsőn a három rózsa szívből nő ki, a másodikon szalaggal összekötött rózsacsokor látható. A régebbi könyv hátsó borítóján ezenkívül a rózsák egyfajta vázába vannak helyezve. Mindkét könyv verete aranyos színű.
Bán városának régi emlékein tehát arany rózsák láthatók kék alapon, általában zöld hármas halmon.
Králik 2008. 4. 7.:
Bán címere először egy 1540-ből való adásvételi szerződésen maradt fenn, töredékes formában. A címer színei 1880 előtt teljesen bizonytalanok. Ez lehetett három arany rózsa kék alapon vagy három vörös rózsa ezüst alapon.[1]
Bulík:
Bán városa több mint háromszáz éven át három rózsát használt a címerében, eltérő formában. Ezt a címert a város hivatalosan 1967-től 1995. január 24-ig használta, amkkor a városi képviselő testület tagjai kétségüket fejezték ki a címer színeit ileltőem, felvetvén, hogy abban nem fordul elő a Szlovákiát jelképező kék szín. A kérdéssel külön bizottság foglalkozott, mígnem 1997. október 14-én a városi képviselők a jelképeket a mai [akkori] formájukban fogadták el, azaz koragótikus pajzsban Szt. Katalin négyküllőjű kerekével. A zászló fehérrel és kékkel négyelt, váltakozó színű szegéllyel. A bizottság a határozatában az új jelkép felvételekor PhDr. Ladidlav Vrteľ, a Szlovák Heraldikai Bizottság [Heraldická komisia MV SR] titkárának véleményére támaszkodott, mely szerint a) a kerék valószínűleg a város legrégibb elismert heraldikai jelképe (a Heraldikai Bizottság és a Trencséni Múzeum véleménye), b) egyedi jelkép a szlovák heraldikában.
Ezzel ellentétes véleményen állt Prof. Novák, aki szerint a négyküllős kerék nem tekinthető Bán 14. századi címerének, miként azt J. Fojtík vélte (Mestské a obecné pečate trenčianskej župy [Trencsén vármegye városi és falusi pecsétei]). Ezen heraldikai szakértők vitája 1998-99-ben a Slovenská archivistika lapjain folytatódott, mindenféle eredmény nélkül. Az 1990., évi 369. sz. törvény (zákon č. 369/1990 Zb.) értelmében a város jelképeiről a városi testület képviselői határoznak. Megfontolásra érdemes tehát annak kérdése, hogy a városi testület újra foglalkozzon-e az 1997 előtt használt címer kérdésével, a város polgárainak véleményével összhangban?
- Irodalom:
TAGÁNYI Károly: Magyarország czimertára. Budapest 1880. tab. II/2.
Zuzana Varhaníková: Povesť o Troch ružiach. [A három rózsa mondája] banovecko.eu [2]
Martin Králik: Polemika o symbolike mesta Bánovce nad Bebravou. [Polémia Bán városának jelképeiről] Blog.SME.sk 2008. 2. 20. [3]
Martin Králik: Zlaté ruže v modrom poli v symbolike Bánoviec. [Arany rózsák kék mezőben, Bán jelképeiben] Blog.SME.sk 2008. 3. 28. [4]
Martin Králik: Mestská symbolika v Monografii Bánoviec. [A városi jelképek Bán monográfiájában] Blog.SME.sk 2008. 4. 7. [5]
VRTEĽ, L.: Bánovce nad Bebravou - Symboly mesta. [Bán - a város jelképei] 1996.
VRTEĽ, L.: Rozhodne budúcnosť? [Majd eldönti a jövő?] Verejná správa 11/98. 23.
NOVÁK, Jozef: O erbe Bánoviec nad Bebravou a nielen o ňom (K metodike v Heraldike). [Bán címeréről és nemcsak arról (A heraldikai módszertanhoz)] Slovenská archivistika 2/98.
Ladislava Vrteľ: Heraldické symboly mesta Bánovce nad Bebravou. In: ŠIŠMIŠ, M. et al.: Bánovce nad Bebravou 1232-2002. Martin, 2002. 425-428.
Vladimír Bulík: Symboly Mestskej správy. [A városi tanács jelképei] Bánovské noviny 20. 04. 2007. Číslo [szám] 85. 5. lap [6]
- Külső hivatkozások:
banovce.sk [7]
banovecko.eu [8]
Lásd még: