Címerhatározó/Bányász címer

Ch

Hat. kulcsok

EGY (I.)

OSZ (I.)

Mutató

---

---

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Bányász családok címerével foglalkozik.

---

Bányász 1611

Ch→

MNL OL:

HU-MNL-OL-R 64-1.-169.1611.10.01 [1]

Báthory Gábor, erdélyi fejedelem, Nagyszeben, 1611. 10. 1., címer, erdélyi nemesség, házmentesség Bányász Márton részére. A házmentesség az adományosnak Lugoson (Szörény vm.) lévő telkére vonatkozik.

Címerleírás: Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area homo integer, dextra gladio evaginato in transversum levato capiti turcico transfixum, sinistra vero manibus capulam gladii tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus variegatum. Ex cono autem galeae taeniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant. - Van címerfestmény - - erősen kopott, elszíneződött - Címerszőnyeg: vörös vagy barna damaszkolt háttér.
Narratio formuláris

Kollega:

Bányász Márton
1611. október 1., Szeben
Báthori Gábor
nemesség és címer
R 64

Kempelen:

Bányász.
Czímeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1611. okt. 1. B. Márton nyert. (M. N. Muz. lt.) – Czímer: kék paizsban zöld halmon vörös kabátos, fehér nadrágos, arany csizmás és fekete kalpagos férfi jobbjában kardot tart, melyre török fej van szurva, balját pedig az oldalára kötött kard hüvelyén tartja; zárt sisak; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Vö. Áld. 111.; Siebm. erd. 118.

MCK:

Bányász. 69. T. 7. Baniaz Márton 1611. X. 1. Bethlen Gábortól nyert c. n. l. – Siebm. W. Siebenb. A. 57. t. – Dr. Áldásy 111.

Siebmacher:

Bányász.

Wappen: In B. auf gr. Boden ein Mann mit r. Leibrocke, w. Hosen, hohen g. Stiefeln, und # Kalpag, in d. erhobenen Rechten ein Schwert dessen Spitze durch den Hals eines Türkenschädels gedrungen, d. Linke an d. Schwertscheide gelegt haltend. – Kleinod: Nicht verliehen. – Decken: bg.–rs.

Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Báthori, d. d. Szeben, 1. Okbr. 1611 für Martin Bániász.

(Nat. Mus. BPest).

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[2]

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[3]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen. [4]

Áldásy I. No. CLXXXIV.

Nyulásziné No. 439

Kollega Tarsoly István - Nyulásziné Straub Éva szerk.: A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Budapest, 2000. (Új kiadása: Arcanum DVD könyvtár. IV. Családtörténet, heraldika, honismeret. Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM, Budapest, 2003.)
Helytelen címerrel:

• Külső hivatkozások:

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[5]

---

gyergyószentmiklósi Bányász

Kempelen:

Bányász (gyergyószentmiklósi).
Lófőséget. 1618. nov. 1. B. György nyert. (Gyfv. LR. X/92.)

Turul 1884.:

BÁNYÁSZ de Gyergyószentmiklós. 1618. Gyfvári kpt. 10. L. Reg. 92.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[6]

Tagányi Károly: Az Országos Levéltárban őrzött vagy följegyzett nemesi okleveleknek jegyzéke. harmadik közlemény. Turul 1884/1. 30.

• Külső hivatkozások:

---

Bányász

Turul 1887.:

BÁNYÁSZ. Jászóvári conv. lt. Prot. 18. fol. 111.

• Irodalom:

[Tagányi Károly:] Magyarország hiteles helyeinek levéltáraiban őrzött herczegi, grófi, bárói és nemesi okleveleknek jegyzéke. Turul 1887/4. 202.

• Külső hivatkozások:

---

aszualmási Bányász

Kempelen:

Bányász (aszualmási).
Nemességét 1662-ből l. Gyfv. LR. XXVII/393.; Prot. G. Csicsói 439.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[7]

• Külső hivatkozások:

---

Bányász 1699

Ch→

Kempelen:

Bányász.
Czímeres nemeslevelet I. Lipóttól 1699. jan. 19. B. István (Márfamarossziget) és György testvérek s István fiai: János és Mihály kaptak. (LR. erd. II/18.) – Czímer: kék paizsban zöld halmon könyöklő zöld ruhás kar hármas zöld lombot tart; sisakdisz: a kar; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. (NIf . I/273–4.)

MCK:

Bányász. 69. T. 8. B. István máramarosszigeti lakos s testvére: György, továbbá B. István fiai: János és Mihály 1699. 1. 19. Lipót királytól kaptak c. n. l. – Erd. Kk. II. 18.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[8]

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[9]

• Külső hivatkozások:

---

Bányász 1634

Kempelen:

Bányász.
1634. Sárosmegyében Lukács igazolta nemességét (Tóth I/254.)

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[10]

• Külső hivatkozások:

---

Dunka-Bányász

Kempelen:

Bányász.
A XIX. század elején a mai Szilágymegyében is élt ily nevü család. A családot Dunka- B.-nak is hivták. (Petri V/117.)

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[11]

• Külső hivatkozások:

---

Bányász 1716

Kempelen:

Bányász.
B.-Szolnokmegye 1716. évi nemesi összeirásában Demeter fordul elő. (Szolnok-Dobokam. monogr. VII/384.)

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[12]

• Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó